Hol van Isten, amikor szenvedek?

A nap elkezdődött. Bármelyik átlagos hétköznap. Egy öttagú család kocsiba ült, és elindultak, hogy átkeljenek a városon.Hirtelen ütközés. Fém, műanyag és emberi maradványok szanaszét repülnek.Hárman meghalnak, és ketten súlyosan megsérülnek. De a gyorshajtó autó ittas sofőrje, aki balesetet okoz pusztán horzsolásokkal megúszta. Miért?

Egy szörnyű diktátor egy egész nemzetet kormányoz, és milliók szenvednek a bántalmazásaitól, visszaéléseitől. Miért?

A doktor azt mondja, „rossz híreim vannak”, majd szomorúan hozzáfűzi a magyarázatot, rákos beteg vagy. Miért?

Minden nap találkozunk ilyen helyzetekkel. Néha csupán másodkézből értesülünk róluk, vagy az éjszakai hírekben halljuk, másszor pedig ez a mi saját történetünk. Amint összeszedtük magunkat, nem tudunk mást tenni, minthogy feltesszük a legtermészetesebb kérdést a világon: Ha Isten mindenható és jóságos, miért szenvedünk? Nehéz elképzelni ennél nagyobb vagy fontosabb kérdést, amit előbb vagy utóbb mindannyian megkérdezünk.

 Nincs túl sok válasz, amik közül választhatnánk. Gondolkozzunk el a következőkön. Istennek szándékában áll meggátolni a rossz dolgok bekövetkezését, de nem képes rá? Ebben az esetben akkor nem mindenható. Vagy Isten képes arra, hogy meggátolja a rossz dolgok bekövetkezését, de nem áll szándékában? Ebben az esetben nem jó.

Vagy van egy harmadik lehetőség: Isten képes és szándékában is áll, hogy meggátolja a rossz dolgok bekövetkezését, de Isten a szeretet és ebben az esetben van egy határ, amit a Mindenható Isten nem fog átlépni; ez a határ a mi szabad akaratunk.

 A Biblia a harmadik verziót tanítja, és nehéz is lenne elképzelni egy ennél jobb vagy megnyugtatóbb választ. Az emberiség története a Bibliában leírtak szerint röviden a következőképpen alakult:

1. „Az Isten szeretet” (1 János 4:16). Ez az alapvető, sarkalatos igazság arról, hogy ki is Isten.

2. Ezért „Teremté tehát az Isten az embert az ő képére” (1Mózes 1:27). Ami azt jelenti, hogy Isten az embereket azzal a képességgel teremtette meg, hogy tudnak úgy szeretni, ahogyan Ő is szeret, tehát a szabad akarat gyakorlása által.

3. Az emberiség szabad akaratra teremtetett, ami magában hordozza a szeretni tudás képességét, ugyanakkor „vétkezett és elesett”, vagyis elvesztette teremtéskor kapott erkölcsi természetét. (Róma 3:23)

4. De van jó hír: Isten egy hihetetlen tervet dolgozott ki, ami által bármelyik ember, aki csak vágyik rá, megmenekül „kegyelemből hit által” (Efézus 2:8). Nem erőszakkal, hanem Isten szeretetének átalakító, átformáló erejével. A szeretet az egyetlen út, amivel Isten lerombolhatja a gonoszt és a szenvedést, és ami ugyanakkor megőrzi a mi szabad akaratunkat és ezáltal a képességünket arra, hogy szeretni tudjunk.

Igazságos?
Tehát a rövid válasz arra, hogy miért szenvedünk az, hogy mi és más emberi lények – a múltban és a jelenben – a gonoszt választottuk, aminek a szenvedés az eredmény. Ez nem igazságos. Még csak nem is jogos. A bűn igazságtalan, méltánytalan, fájdalmas és rossz. Határozottan brutális. De a bűn létezése nem Isten akarata. Isten nem akarja azt, hogy szenvedjünk. De nem akar minket sem rabszolgákká, sem robotokká tenni. Emberi lénynek lenni azt jelenti, hogy szabadok vagyunk, és szabadnak lenni azt jelenti, hogy választhatjuk a jót és a rosszat is, a saját következményeikkel együtt.
A szeretet nem tud létezni szabad akarat nélkül, és a szabad akarat természetéből adódóan megengedi, hogy rossz döntések szülessenek. Tehát amikor azt mondjuk, hogy ha Isten jó volna, akkor senkinek sem engedné meg, hogy valaha is olyat tegyen, amivel fájdalmat okoz magának vagy másnak, akkor egyszerűen nem gondolkodunk logikusan. Pont az ellenkezőjéről van szó! Épp azért, mert Isten jó, meg kell nekünk engednie, hogy döntéseket hozzunk, akár jó, akár rossz döntéseket, legyenek is azok. Isten mindig és kizárólag azt akarja, hogy a jót válasszuk, de nem fogja ezt ránk erőltetni. Isten soha nem akarja a gonoszt vagy a fájdalmat, amivel ez jár. Mi akarjuk. A szenvedés az emberi döntésnek a mellékterméke, nem az Istené. Ez a szabadság józan valósága.

Ráadásul Isten annyira jó, hogy nem tud elszigetelve maradni a mi szenvedéseinktől. A Biblia szerint, Őt „megindítják a mi gyengeségeink” (Zsidókhoz írt levél 4:15). Ézsaiás próféta Isten ember fájdalmához fűződő kapcsolatáról a következőket mondja: „Minden ő szenvedéseiket Ő is szenvedte”(Ézsaiás 63:9). Isten az emberi nemzetség minden egyes tagját annyira szereti, hogy Jézus azt mondta, hogyha bármi rosszat teszünk egymás ellen, akkor az olyan, mintha őellene tennénk. (Máté 25:41–45) Minden szenvedés megérinti Istent.

 Ismeri minden könnyünket, a fájdalmat, gyászt és a mögöttük meghúzódó gyötrelmünket. Dávid király Isten mély szeretetéről a következőképpen énekelt: „Bujdosásomnak számát jól tudod: szedd tömlődbe könnyeimet! Avagy nem tudod-é azoknak számát?” (Zsoltárok 56:9) Ilyen a szeretet. Együtt szenved a szenvedőkkel.

Isten érezte a mi fájdalmunkat
De itt a történet még lenyűgözőbbé válik. Isten nemcsak a távolból érzi a mi fájdalmunkat, hanem szó szerint mélyen bele is merül a mi fájdalmainkba azért, hogy egy végső szabadulást készítsen belőle. Jézus Krisztus azért jött, hogy „mindenkiért megízlelje a halált.” (Zsidó 2:9) „ Pedig betegséginket ő viselte, és fájdalmainkat hordozta…És ő megsebesíttetett bűneinkért, megrontatott a mi vétkeinkért,… az ő sebeivel gyógyulánk meg. Mindnyájan, mint juhok eltévelyedtünk, ki-ki az ő útára tértünk; de az Úr mindnyájunk vétkét ő reá veté.” (Ézsaiás 53:4–6). Fájdalmainkkal kapcsolatban Isten szeretetének leghatalmasabb bizonyítéka az, hogy Ő osztozik bennük. Nem hagy minket egyedül szenvedni. Ami a Biblia Istenét annyira fantasztikussá teszi, az az, hogy Ő eljött a mi világunkba és önkéntesen megtapasztalta a mi szenvedéseinket.

Bármi is történik veled, két változhatatlan igazságban biztos lehetsz: Elöszőr is Isten a szeretet és Ő téged személyesen szeret. Másodsorban, Isten minden rossz dolgot jóvá fog tenni, meggyógyítja a sebeket, amiket kaptál. Amikor Jézus szenvedett és meghalt a kereszten, bebizonyította, hogy Isten jobban szereti az elbukott, szenvedő emberiséget, mint a saját életét. Biztosította, hogy bárkinek, aki hisz benne, egy dicsőséges, mindenféle szenvedéstől mentes jövője lesz. A Biblia ígérete Krisztus kereszthalála által biztosított a számodra.
„És az Isten eltöröl minden könnyet az ő szemeikről; és a halál nem lesz többé; sem gyász, sem kiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak.” (Jelenések 21:4).

Mi az Isten dicsősége?

 

2Móz 33:18-19. Mózes pedig ezt mondta: Mutasd meg nekem dicsőségedet! (19) Az Úr így felelt: Elvonultatom előtted egész fenségemet, és kimondom előtted az Úr nevét. Kegyelmezek, akinek kegyelmezek, és irgalmazok, akinek irgalmazok. /RÚF/

Isten dicsősége a jelleme. A földet betölti Isten dicsősége, amikor mindannyian teljesek leszünk szeretetével és a jellemünket átformálja a megváltó szeretet. Isten dicsősége, jelleme mutatkozik meg a világ előtt, amikor a személyes életünkben bemutatjuk az Ő szeretetét. Így szól az utolsó üzenet, amit az ég közepén repülő három angyal hirdet a lelki sötétségbe borult világnak: „Féljétek az Istent, és néki adjatok dicsőséget” (Jel 14:7) A saját jótetteinkkel, igazságunkkal, jóságunkkal nem dicsekedhetünk. „Krisztus igazságának üzenetét hirdetni kell a világ egyik végétől a másikig… Ez Isten dicsősége, ami befejezi a harmadik angyal munkáját” (Ellen G. White: Testimonies for the Church. 6. köt. 19./old.).

 Ellen G. White még ezt is írja: „Mi a hit általi megigazulás? Isten munkája, amikor az ember dicsőségét a porba vetve megteszi az emberért azt, amit ő sosem tehetne meg magáért.” (Testimonies to Ministers and Gospel Workers. 456./old.) 

 Nem a magunk dicsősége, hanem Istené!

Ne csupán magunk szemléljük Jézus dicsőségét, hanem hangos szóval is hirdessük az Úr tökéletességét! Ézsaiás nemcsak csodálta, hanem hirdette is Krisztus tökéletességét. Dávid szíve elmélkedés közben áttüzesedett, kénytelen volt szólni róla. Amint Isten csodálatos szeretetéről gondolkodott, nem tehetett mást, csak beszélt, beszélt arról, amit látott és érzett. Aki hit által szemlélheti a megváltás csodálatos tervét, Isten egyszülött Fiának szépséges, vonzó jellemét, hogyan állhatná meg, hogy maga is ne szóljon róla? Ki tudna elgondolkodni a mérhetetlen szeretetről, amely Krisztus halálával a Golgota keresztjén megnyilvánult – hogy ne kelljen elvesznünk, hanem örökké élhessünk –, ki tudná szemlélni ezt anélkül, hogy maga is ne zengené az Üdvözítő dicsőségének magasztalását? – Gondolatok a hegyibeszédről, 43./old.

 Isten lénye az Igéjében nyilatkozik meg. Amikor Mózes kérte: „mutasd meg nékem a te dicsőségedet” (2Móz 33:18), az Úr így válaszolt: „Megteszem, hogy az én dicsőségem a te orcád előtt menjen el…” (2Móz 33:19). Ez az Ő dicsősége. „És az Úr elvonula ő előtte és kiálta: Az Úr, az Úr, irgalmas és kegyelmes Isten, késedelmes a haragra, nagy irgalmasságú és igazságú. Aki irgalmas marad ezer íziglen; megbocsát hamisságot, vétket és bűnt.” (2Móz 34:6-7) Jónás hasonló szavakkal juttatta kifejezésre érzelmeit, mondván: „Tudtam, hogy te irgalmas és kegyelmes Isten vagy, nagy türelmű és nagy irgalmasságú.” (Jón 4:2) Az Úr bennünket eget és Földet betöltő szeretetének megszámlálhatatlan bizonyítékával von magához. A természet művei és a legbensőségesebb lelki kötelék által, melyeket az emberi szív átérezhet és átélhet, igyekezett magát kijelenteni nekünk; ám mindezek csak tökéletlenül mutatják be végtelen szeretetét. – Jézushoz vezető út, 10./old.

 Isten fátyolozatlan dicsőségét ember nem viselheti el úgy, hogy meg ne haljon; de Mózest biztosítja az Úr, hogy annyit fog látni az isteni dicsőségből, amennyit jelen, halandó állapotában elviselhet. A kéz, mely a világot alkotta, és a hegyeket helyükön tartja, felfogja a por embert, ezt a nagyhitű embert – s könyörületesen eltakarta őt a szikla hasadékában, miközben Isten dicsősége és egész jósága elvonul előtte. Csodálkozhatunk-e, hogy a Mindenhatóról tükröződő magasztos dicsőség olyan tündökléssel ragyogott Mózes arcán, hogy a nép nem bírt ránézni? Isten nyomát viselte magán, olyannak téve őt, mintha Isten királyi székétől érkezett, tündöklő angyal lenne. Ez az élmény, s mindenek fölött a biztosíték, hogy Isten hallja könyörgését, és jelenléte őt kísérni, többet ért Mózesnek vezéri tisztje betöltésénél, mint Egyiptom műveltsége vagy a haditudományban elért minden sikere. Semmiféle földi hatalom, tudás vagy szakképzettség nem tudja kitölteni Isten jelenlétének helyét. Mózes történetében megláthatjuk, hogy az ember Istennel milyen közvetlen közösség előjogának örvendezhet. Félelmetes a vétkesnek az élő Isten kezébe esni. Mózes mégsem rettegett, hogy egyedül legyen annak a törvénynek szerzőjével, melyet olyan félelmetes jelenésben harsogott el az Úr a Sínairól, mert lelke összhangban állt Alkotója akaratával. – Bizonyságtételek a gyülekezeteknek, 4. köt., 533./old. 

A REFORMÁCIÓ FOLYTATÓDIK

 Isten elhívott egy népet az utolsó időkben, hogy a múlt nagy reformátorai vállán állva a Biblia legyen egyetlen hitvallásuk, üdvösségük forrását egyedül Krisztusban lássák, erejük forrása a Szentlélek legyen és minden reménységük az Úr visszatérésére irányuljon. A tévedés és tradíció sötétsége által régen elhomályosított igazságokat, így a bibliai szombatot is hirdetni fogják a világnak az Úr visszatérését megelőzően. A hármas angyali üzenetből született ez a végidei mozgalom a reformáció kiteljesedéséért és hogy Krisztussal együtt befejezze földi munkáját. A Biblia utolsó könyvének hatalmas próféciái bemutatnak egy Isten által elrendelt, csalódás után felemelkedő mozgalmat, ami hirdeti Isten utolsó üzenetét a világnak. Jelenések 14. fejezete bemutat egy egyházat, ami az egész földre eljuttatja az örökkévaló evangélium jó hírét.

Jenések 14. fejezetének három angyalához csatlakozik egy negyedik is a 18. fejezetben, aki erőt ad a három angyalnak az üzenet hirdetéséhez, és „a föld fénylett annak [Istennek] dicsőségétől” (Jel 18:1). A 18. fejezet az emberi történelem csúcspontjához és az evangélium végső győzelméhez vezető főbb eseményekre összpontosít. 

 Jel 14:1-20. És láttam: íme, a Bárány ott állt a Sion hegyén, és vele száznegyvennégyezren, akiknek a homlokára az ő neve és Atyjának a neve volt felírva. (2) Hallottam egy hangot a mennyből, mint nagy vizek zúgását és mint hatalmas mennydörgés hangját; és a hang, amelyet hallottam, olyan volt, mint a hárfásoké, amikor hárfán játszanak. (3) És új éneket énekelnek a trón előtt, a négy élőlény és a vének előtt, és senki sem tudta megtanulni ezt az éneket, csak az a száznegyvennégyezer, akik áron vétettek meg a földről...

Az angyal Isten dicsőségéből, a szentély mennyei trónterméből érkezik azzal a megbízatással, hogy hirdesse Isten utolsó kegyelmi üzenetét és figyelmeztesse a föld lakóit a bolygóra váró eseményekre. A versben az áll, hogy az angyalnak „nagy hatalma” van. A hatalomként fordított újszövetségi görög szó az exuszia. Máté evangéliumában Jézus ezt a szót használta a tanítványai kiküldésével kapcsolatban. Mt 10:1 versében ˙(Magához hívta tizenkét tanítványát, és hatalmat adott nekik a tisztátalan lelkek felett, hogy kiűzzék azokat, és gyógyítsanak mindenféle betegséget és erőtlenséget. /RÚF/) „hatalmat” adott tanítványainak a gonoszság fejedelmei és erői felett. Isteni erővel küldte ki őket, hogy győztesek legyenek a jó és a gonosz közötti küzdelemben. Mt 28:18-19. [Jézus pedig hozzájuk lépett, és így szólt: Nekem adatott minden hatalom mennyen és földön. (19) Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében /RÚF/] verseiben ismét kiküldte őket, ekkor azonban azt mondta: „minden hatalom mennyen és földön” megadatik nekik, hogy elmenjenek az egész földre és tanítványokká tegyenek „minden népeket”  (Bibliatanulmnyok)

Mi az igazság, a szabadság Jézus Krisztus szava szerint?

 Hogyan értjük Jézus szavait, miszerint „az igazság szabadokká tesz”? (Jn 8:32) Mit jelent ez? Téged hogyan tett szabaddá az igazság? Ebben az összefüggésben mit jelent a szabadság?

Akik meg akarják találni az igazság kincseit, azoknak le kell ásniuk értük, mint a bányásznak a földben rejtőző kincsért. A lagymatag, közömbös munka hiábavaló. Mind idősnek, mind fiatalnak fontos, hogy ne csak olvassa Isten szavát, hanem teljes szívvel, buzgón kutassa, és imádkozva keresse az igazságot, mint elrejtett kincset. Aki így cselekszik, jutalmat kap: Krisztus fogékonyabbá teszi értelmét. Üdvösségünk függ a Szentírásban foglalt igazság ismeretétől. Isten azt akarja, hogy megismerjük az igazságot. Kutasd, ó, kutasd a drága Bibliát szomjas szívvel! Tárd fel Isten Igéjét, mint a bányász a földet az aranyért! Kutass, míg megtapasztalod, mit jelent Istennel kapcsolatban lenni, és amíg megtudod, mi az akarata veled! Krisztus kinyilatkoztatta: „Akármit kértek majd az én nevemben, megcselekszem azt, hogy dicsőíttessék az Atya a Fiúban. Ha valamit kértek az én nevemben, én megcselekszem azt.” (Jn 14:13-14) – Krisztus példázatai, 111./old. 

 Aki Istenhez kiált, mert szabadulni szeretne Sátán rettenetes vonzásából, különös értékének a Szentírást tartja. Egyedüli biztonságunkat az jelenti, ha elfogadjuk a teljes Bibliát, és nem csak egyes részleteit, és elhisszük a teljes igazságot. Lábaitok futó homokon állnak, ha az írott Ige akár egyetlen szavát is alábecsülitek. A Bibliát Isten adta igazi üzenetként a lélek számára, mintha mennyei hang szólna hozzánk. Ezért tiszteletet, hódolatot és alázatot kell tanúsítanunk, amikor tanulmányozni kezdünk, hogy tanuljunk az örök valóságokról! Mindenkinek abban a tudatban kell tanulmányoznia a Bibliát, hogy az Isten szava, mely éppen olyan örök, mint az örök trón. Ha alázattal tanulmányozzátok a Bibliát, és vezetésért imádkoztok, Isten angyalai föltárják előttetek az élő igazságokat, amelyeket ha megtartotok, védőfalat fognak képezni számotokra Sátán kísértései és csábításai ellen. – Our High Calling, 210./old.

 A menny felé utazóknak biztos vezetésre van szükségük. Nem emberi bölcsességre hagyatkozva kellene haladnunk. Nagy előjogunk hallani Krisztus hangját, amint felszólít, hogy menjünk előre az életúton. A szavai mindig bölcsességgel vannak tele. Sátán nagy igyekezettel próbálja romba dönteni az emberi lelkeket. Leszállt nagy hatalommal, tudva, hogy kevés ideje van. Egyedüli biztonságunk, ha Krisztus közelében maradunk, az Ő bölcsességétől engedjük magunkat vezettetni, és éljük az Ő igazságát. Nem vagyunk képesek minden esetben észrevenni Sátán ügyködését, és nem tudjuk, hová helyezte ki a csapdáit. De Jézus jól ismeri az ellenség álnok csalásait, és biztos ösvényen tarthatja lépteinket. Krisztus mondta: „Én vagyok az út, az igazság és az élet.” (Jn 14:6) – Our High Calling, 16./old.

 Jn 8:32. megismeritek az igazságot, és az igazság megszabadít titeket. /RÚF/ 

 Jn 7:17. Ha valaki kész cselekedni az ő akaratát, felismeri erről a tanításról, hogy vajon Istentől való-e, vagy én magamtól szólok. /RÚF/ 

 Jn 17:17. Szenteld meg őket az igazsággal: a te igéd igazság. /RÚF/ 

 Istennek az a végső üzenete a népe számára, hogy meneküljenek ki Babilon tévedéseiből és járjanak az Igében található örök igazság fényében. Mindennek a kulcsa a Biblia. Amíg az ember ragaszkodik a Bibliához és követi tanításait, a végső válság idején nem vezethetik félre, kiváltképp nem a szombat kérdésében. A második angyal üzenete arra szólít bennünket, hogy a hamisság helyett fogadjuk el az igazságot, a hagyomány helyett a Szentírást, a hamis doktrína tévedései helyett Isten Igéjének tanításait. Az első két angyalt követő harmadik angyal üzenete a fenevad bélyegétől óv. A Biblia próféciáiban a fenevad valamilyen politikai vagy vallási hatalmat jelképez. Jelenések 13-14. fejezeteiben a tengerből feljövő fenevad Rómából emelkedik fel és nő világszéles vallási rendszerré.

Eljövendő események

„Mert semmit sem cselekszik az én Uram, az Úr, míg meg nem jelenti titkát az Ő szolgáinak, a prófétáknak.” (Ámós 3,7) 

„Az Ige tisztán feltárja a kegyelemidő lezárulásához fűződő eseményeket, és azt, hogy miként kell felkészülnünk a nyomorúság idejére. De a tömegek nem értik ezeket a fontos igazságokat, mintha Isten ki sem nyilatkoztatta volna őket. Sátán résen áll, hogy elragadjon minden benyomást, amely az embert bölccsé teheti az üdvösségre. És a nyomorúság idején sokan készületlenek lesznek.” (A nagy küzdelem, 594. o., Korszakok nyomában, 529. o.)

„Amint e világ történelmének lezárulásához közeledünk, az utolsó napokkal kapcsolatos próféciákat különösképpen tanulmányoznunk kell. Az Újtestamentum utolsó könyve telve van olyan igazságokkal, amelyeket meg kell értenünk.” (Krisztus példázatai, 133. o., az angol kiadás lapszáma szerint)

„Jelenések könyve ünnepélyes üzeneteinek fő helyet kell elfoglalniuk Isten népe gondolkodásában. Semmi másnak nem szabad lekötnie a figyelmünket, mert az értékes idő gyorsan elszáll. Fennáll a veszély, hogy sokan megfosztják magukat az időtől, amelyet arra kellett volna fordítaniuk, hogy hirdessék Isten üzenetét a bukott világnak. Sátán örül, ha látja, hogy más köti le gondolatainkat, melyeknek az örök igazságok tanulmányozásával kellene foglalkozniuk. 

Közölnünk kell a világgal a legünnepélyesebb bizonyságtételt, Krisztus bizonyságtételét. Jelenések könyvében a legbecsesebb, legmagasztosabb ígéreteket és a legkomolyabb figyelmeztetéseket olvashatjuk. Akik azt állítják, hogy ismerik az igazságot, kutassák fáradhatatlanul Krisztus bizonyságtételét, amelyet Jánosnak adott. Nem találgatás ez, sem pedig álokoskodó félrevezetés, hanem azokat az igazságokat tartalmazza, amelyek elengedhetetlenek jelenlegi és jövőbeli jólétünkhöz.” (Bizonyságtételek VIII., 302. o.)

„Csak azok lesznek felvértezve az egész világot foglyul ejtő hatalmas csalással szemben, akik szorgalmasan tanulmányozták a Szentírást, és szeretik az igazságot. A Biblia bizonyságtétele nyomán felismerik az álcázott csalót. A próba senkit sem fog elkerülni. A kísértés rostája megmutatja, ki az igazi keresztény. Vajon Isten népe olyan szilárdan ragaszkodik az Igéhez, hogy érzékei nem fogják megcsalni? Ragaszkodik-e majd a Bibliához – és csakis a Bibliához – ebben a válságban?” (A nagy küzdelem, 625. o., Korszakok nyomában, 556. o.)