Amit a szeretet nem tesz

 (1Kor 13:4-7). A szeretet türelmes, jóságos; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. (5) Nem viselkedik bántóan, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a rosszat. (6) Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal. (7) Mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr. /RÚF/ 

1. „nem irigykedik” (dzéloó). A dzéloó szó pozitív értelmű is lehet: „törekedjetek (dzéloó) a fontosabb kegyelmi ajándékokra” 

(1Kor 12:31), /RÚF/; „kívánjátok (dzéloó) a lelki ajándékokat”. 

(1Kor 14:1). Törekedjetek a szeretetre, buzgón kérjétek a lelki ajándékokat, de leginkább azt, hogy prófétáljatok. /RÚF/ 

Itt azonban negatív értelmű, mint versében.

(ApCsel 7:9). Az ősatyák pedig féltékenykedtek Józsefre, és eladták Egyiptomba, de Isten vele volt. /RÚF/) 

 Vágyni a lelki ajándékokra jó, de a tehetséges emberek irigylése nem az, mert az megoszláshoz vezet. 

(1Kor 3:3). mert még testiek vagytok. Amikor ugyanis irigység és viszálykodás van közöttetek, nem testiek vagytok-e, és nem emberi módon viselkedtek-e? /RÚF/ 

2. „nem kérkedik” (perpereuomai). A perpereuomai ige az arrogancia, a másoktól jövő elismerés vágyának gondolatát hordozza. A szeretet azonban nem önmagára fókuszál, ami még világosabban látszik a következőkben. 

3. „nem fuvalkodik fel” (phüszioó). A phüszioó ige előfordul  versében, Pál nevezetes kijelentésében, miszerint „Az ismeret felfuvalkodottá tesz, a szeretet pedig épít.”

(1Kor 8:1). (Ami pedig a bálványáldozati húst illeti, tudjuk, hogy mindnyájunknak van ismerete: az ismeret felfuvalkodottá tesz, a szeretet pedig épít. /RÚF/) 

4. „nem cselekszik éktelenül” (aszkhémoneó). Az aszkhémoneó ige elég tág értelmű, de többnyire azt jelenti, hogy valaki a társadalmi és erkölcsi normákkal ellentétesen jár el, gyalázatos, szégyenletes, illetlen vagy helytelen módon. Pál valószínűleg Korinthusban az „erősek” táborának az „erőtelenekkel” szembeni arrogáns, durva magatartására utal. 

(1Kor 4:10). Mi bolondok vagyunk Krisztusért, ti pedig okosak Krisztusban, mi erőtlenek, ti pedig erősek, ti megbecsültek, mi pedig megvetettek. /RÚF/; 

(1Korinthus 8:1-13). Ami pedig a bálványáldozati húst illeti, tudjuk, hogy mindnyájunknak van ismerete: az ismeret felfuvalkodottá tesz, a szeretet pedig épít. (2) Ha valaki azt gondolja, hogy ismer valamit, az még semmit sem ismert meg úgy, ahogyan ismerni kell. (3) De ha valaki szereti Istent, azt már ismeri Isten. (4) Ami tehát a bálványáldozati hús evését illeti, tudjuk, hogy nincs bálvány a világon, és hogy Isten sincs más, csak egy. (5) Mert ha vannak is úgynevezett istenek, akár az égben, akár a földön, mint ahogyan sok isten és sok úr van, (6) nekünk mégis egyetlen Istenünk az Atya, akitől van a mindenség, mi is őérte, és egyetlen Urunk Jézus Krisztus, aki által van a mindenség, mi is őáltala. (7) Viszont nem mindenkiben van meg ez az ismeret, sőt némelyek a bálványimádás régi szokása szerint a húst még mindig bálványáldozati húsként eszik, és lelkiismeretük, mivel erőtlen, beszennyeződik. (8) Az étel pedig nem visz minket Istenhez közelebb; ha nem eszünk, nem lesz belőle hátrányunk, és ha eszünk, abból sem lesz előnyünk. (9) De vigyázzatok, nehogy ez a szabadságotok valamiképpen megütközést váltson ki az erőtlenek között. (10) Mert ha valaki látja, hogy te, akinek ismereted van, a bálványtemplom asztalánál ülsz, vajon nem fog-e erőtlen lelkiismerete felbátorodni arra, hogy ő is megegye a bálványáldozati húst? (11) És így ismereteddel vesztét okozod erőtlen testvérednek, akiért Krisztus meghalt. (12) Így amikor a testvérek ellen vétkeztek, és erőtlen lelkiismeretüket megsértitek, Krisztus ellen vétkeztek. (13) Ezért tehát, ha az étel megbotránkoztatja testvéremet, inkább nem eszem húst soha, hogy őt meg ne botránkoztassam. /RÚF/]

5. „nem keresi a maga hasznát”. (dzéteó) Ez hasonló ahhoz, amit 1Kor 10:24 versében mond Pál:

 (1Kor 10:24) Senki se a maga javát keresse, hanem a másét. (ÚRK) 

A szeretet másokért lemond arról, amihez joga lenne. 

6. „nem gerjed haragra” (paroxünó). A paroxünó ige belső izgalmi állapotot jelez, amikor az ember könnyen haragra gerjeszthető. Ez azt jelenti, hogy a szeretet nem indulatos, dühös természetű vagy ingerlékeny. 

7. „nem rója fel a gonoszt”.(logidzomai) A logidzomai ige jelentése itt a számvetés gondolatára utal, és azt érti ez alatt, hogy a szeretet nem tartja számon az ellene elkövetett rosszakat. Más szóval, a szeretet megbocsátó. 

8. „nem örül a hamisságnak”. (khairó)A szeretet nem vezet listát a másik által elkövetett rossz dolgokról, és az örömét sem leli azokban. Amikor igazán szeretünk másokat, nem örülünk a hibáiknak, inkább igyekszünk segíteni nekik.

White idézet: Azok, akik mások figyelmét saját jócselekedeteikre akarják irányítani, és folyton ártatlanságukról beszélnek, a lelki életben elért eredményeiket hangoztatják, csak saját lelküket csalják meg. Az egészséges ember, akinek elegendő képessége van hivatása teljesítésére, és napról napra megfelel kötelességének, aki állandóan jókedvű, és akinek arca viruló színben van, nem igyekszik mindazok figyelmét testi erejére és egészségére felhívni, akikkel találkozik. Egészség és testi erő életének oly természetes tartozéka, hogy azok áldásainak alig van tudatában. 

Ez áll az igazán jámbor emberre is. Jóságának és életszentségének nincsen tudatában. Az igaz hit alapelvei életforrásává és szokásává lettek úgy, hogy részére épp olyan természetes dolog a Lélek gyümölcseit teremni, mint amilyen természetes, hogy a fügefa fügét és a rózsabokor rózsát terem. Természetét olyan tökéletesen áthatja Isten és embertársai iránti szeretet, hogy készséges szívvel végzi Krisztus munkáját. 

Aki befolyása alá kerül, azonnal meggyőződik keresztény életének szépségéről, tisztaságáról, s bár ő maga nincs is tudatában; mert tökéletes összhangban van szokásaival és hajlamaival. Isteni világosságért könyörög és örömmel jár világosságban. Étele és itala: hogy mennyei Atyja akaratát teljesítse. Élete Istenben van elrejtve Krisztussal. Ezzel nem dicsekszik, s látszólag még tudatában sincs erényének. Isten az alázatosakban és szelídekben gyönyörködik, akik híven követik a Mester lábnyomát Az angyalok vonzódnak hozzájuk és szívesen szolgálnak nekik. Az ilyen keresztényeket lebecsülhetik azok, akik magasztosabb tulajdonságokra tartanak igényt és jócselekedeteikkel kérkednek, de a mennyei angyalok szeretettel veszik körül őket – tűzfal gyanánt. – Megszentelt élet, 12-13./old. 

Akik megszentelődtek az igazság által, arról tesznek bizonyságot, hogy az életük megújult, és készülnek a mennyei átköltözésre. Amíg azonban életüket irigység, büszkeség és kételyek uralják, Krisztus nem lakozhat a szívükben. Lelkükben nincs jelen az Ő szeretete. 

Az isteni természet részesei keresztre szegezték az önfelmagasztaláshoz vezető büszkeség és önigazultság lelkületét. Helyébe viszont beköltözött Krisztus Lelke, hogy az életük megteremhesse a Lélek gyümölcseit. Krisztus lelkületével rendelkezve, az Ő követőiként felfedezik jellemének kegyelmi ajándékait. 

Ennél kevesebbet nem fogadhat el Isten az embertől. Semmi más nem fogja megtisztítani és szentté tenni a jellemét, hogy beléphessen a mennybe. Amint az ember felöltözi Krisztust, a változás meglátszik a lelkületében, a szavaiban és tetteiben is, és mennyei légkör veszi körül a lelkét, mivel Krisztus őbenne lakozik. – This Day with God, 118./old. 

Amit a szeretet tesz

 1Kor 13:4-7. A szeretet türelmes, jóságos; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. (5) Nem viselkedik bántóan, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a rosszat. (6) Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal. (7) Mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr. /RÚF/

 ... a fejezet szíve. Itt Pál a szeretet tulajdonságaira összpontosít, bemutatva, hogy milyen és milyen nem, mit tesz és mit nem. Megszemélyesíti a szeretetet, és így jobban belepillanthatunk, hogyan viselkedik az, aki a Lélektől jövő szeretettel teljes. Ebben az ábrázolásban Pál egy sor igét használ, számára a szeretet inkább cselekvés, mint érzés vagy érzelem. 

Milyen tehát a szeretet, mit tesz?

1. „hosszútűrő” (makrothümeó). A makrothümeó azt jelenti, hogy türelmet gyakorol, még próbára tévő helyzetekben is. A hosszútűrés kiemeli egymás „elszenvedésének” képességét

 (Ef 4:2). teljes alázatossággal, szelídséggel és türelemmel; viseljétek el egymást szeretettel, /RÚF/

2. „jóságos” (khrészteuomai). A khrészteuomai csak itt fordul elő az Újszövetségben, de a szó gyökéből származó más szavak gyakoriak. A Septuagintában (az Ószövetség görög fordításában) az ebből a szógyökből származó szavak többször előfordulnak a Zsoltárokban, Isten jóságára utalva, könyörülete összefüggésében.

(Zsolt 145:9). Jó az Úr mindenkihez, irgalmas minden teremtményéhez. /RÚF/ Amikor Pál azt írja, hogy a szeretet jóságos, azt fejezi ki, hogy a másik ember iránti szeretetben követnünk kell Isten felénk irányuló jóságának és irgalmának példáját.

3. „együtt örül (szünkhairó) az igazsággal”. A szünkhairó arra utal, hogy valaki képes a másik emberrel együtt örülni. 

(Lk 1:58). Meghallották a szomszédai és a rokonai, hogy milyen nagy irgalmat tanúsított iránta az Úr, és vele együtt örültek. /RÚF/; 

(Lk 15:6, 9). hazamegy, összehívja barátait és szomszédait, majd így szól hozzájuk: Örüljetek velem, mert megtaláltam az elveszett juhomat. (9) Ha pedig megtalálta, összehívja barátnőit és szomszédasszonyait, és így szól: Örüljetek velem, mert megtaláltam a drahmát, amelyet elvesztettem. /RÚF/; 

(1Kor 12:26). És így ha szenved az egyik tag, vele együtt szenved valamennyi, ha dicsőségben részesül az egyik tag, vele együtt örül valamennyi. /RÚF/; 

(Fil 2:17-18). Sőt ha italáldozatul kiöntetem is a hitetekért bemutatott áldozatban és szolgálatban, örülök, és együtt örülök mindnyájatokkal; (18) de ugyanígy örüljetek ti is, és örüljetek velem együtt! /RÚF/ 

4. „mindent elfedez” (sztegó). A teológusok vitatják, a sztegó szó azt jelentie, hogy „elfedez”, valamit bizalmasan megtart (amiben benne van a védelmezés érzete is), vagy inkább „kibír”, a nehézségeknek ellenáll jelentéssel. Az elviselés fogalma világosan benne van 

(1Kor 9:12). (Ha mások részesedhetnek ezekből, miért nem inkább mi? De mi nem éltünk ezzel a joggal, hanem mindent elviselünk, hogy semmi akadályt ne gördítsünk Krisztus evangéliuma elé. /RÚF/) 

versében, ami miatt a legtöbb magyarázó és bibliafordító valószínűbbnek tartja a második lehetőséget. 

5. „mindent hisz” (piszteuó). A piszteuó ugyanabból a gyökből ered, mint a hitet jelentő görög szó (pisztisz). 1Korinthus 13. fejezetének összefüggésében ez azt fejezi ki, hogy jót feltételez a másikról. 

6. „mindent remél” (elpidzó). Az Újszövetségben az elpidzó ige mindig olyan hitre vagy váradalomra utal, hogy valami jó fog történni. 

7. „mindent eltűr” (hüpomenó). Valószínűleg nincs különbség a sztegó és a hüpomenó szavak jelentése között 

(1Kor 13:7). (Mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr. /RÚF/) 

versében, hiszen a nehéz körülmények közötti kitartásra utaló szinonimák. Pál a vers végén a hüpomenó szót a sztegó ismétlése helyett használhatta. Ugyanazt a fogalmat más szavakkal kifejezve a figyelmet a hitre és a reményre összepontosítja. Vagyis hit és reménység által tart ki a szeretet.

White idézet: Isten igazsága felemeli befogadóját, ízlését megfinomítja, ítélőképességét megszenteli. A keresztény jelleme szent, modora kellemes, szavai rosszindulattól mentesek. Állandó erőfeszítéssel arra kell törekedni, hogy annak a közösségnek a modorát utánozza, amelynek egykor reményei szerint tagja lesz, a soha el nem bukott angyalok társaságáét. 

Senki sem lehet keresztény Krisztus lelkülete nélkül, és ha krisztusi lelkülete van, akkor az kedves szavakban, gondos és udvarias magaviseletben nyilvánul meg… A külső változás bizonyítja a belsőt. Az igazság az, amely megszentel és csiszol. A szívbe jutva titkos erőként hat, és átalakítja a jellemet. Azok, akik Krisztus követőinek vallják magukat, de gorombák, mogorvák, udvariatlanok szóban és viselkedésben, nem tanultak Jézustól. Az indulatos, büszke és hibakereső ember nem keresztény, hiszen kereszténynek lenni azt jeleni: Krisztushoz hasonlítani. 

Sokan, akik boldogságra vágynak, csalódnak, mert ott keresik, ahol sosem fogják megtalálni, és számos bűnös jellemvonást, önző érzést tűrnek meg az életükben. A kis kötelességek és az apró udvariasságok elhanyagolása révén azokat az elveket hágják át, amelyeknek gyakorlása boldoggá tehetné őket. Az igazi boldogság nem az én kielégítésében rejlik, hanem a kötelességteljesítésben. Isten az ember boldogságát akarja. Ez okból adta a törvényt meghatározó elveket, hogy engedelmeskedve boldog lehessen otthonában és az emberek között. Ha megőrzi erkölcsi tartását, elvhű, és szabadon rendelkezik minden képességével, az ember nem lehet boldogtalan. Istenbe kapaszkodik, szíve pedig megtelik békével és örömmel, a lelki élete virul még hitetlen és romlott környezetben is. 

Kedves szavai, kellemes megjelenése, derűs arca szinte ellenállhatatlan vonzerőt és befolyást kölcsönöz a kereszténynek. Krisztus vallása a szívben még a legszerényebb foglalkozású keresztény szavainak is tapintatot, viselkedésének pedig meggyőző erőt ad. Az ember igazi méltósága az önmagáról megfeledkező lelkületben van, a derűs fényben, békében és örömben, amellyel másokkal szemben megnyilvánul. Ily módon tiszteletet vív ki magának, növeli hasznavehetőségét, és mindez nem kerül szinte semmibe. Aki így tesz, az sohasem fog amiatt panaszkodni, hogy nem kezelik az őt megillető tisztelettel. A Biblia szabályait a szívbe kell vésni, és ezek szerint kell élnünk minden nap. – Krisztusi élet, 305./old. (okt. 18.) 

Ne azzal kezdjük, hogy egymást próbáljuk szeretni. Krisztus szeretete a szívben – erre van szükségünk. Ha Krisztusban eltemetjük énünket, az igaz szeretet önkéntelenül kibuggyan. 

Türelmes elnézéssel hódítani tudunk. A szolgálat türelme hoz békességet a léleknek. Isten népének jólétét az alázatos, szorgalmas és hű fáradozók mozdítják elő. A szeretet és bátorítás szava könnyebben megszelídíti a lobbanékony természetet és a csökönyösséget, mint a tévelygő fejére halmozható összes vádaskodás és gáncsolás. – Bizonyságtételek a gyülekezeteknek, 7. köt., 266./old.

A szeretet nélkülözhetetlen

(1Korinthus 13:1-13). Ha emberek vagy angyalok nyelvén szólok is, szeretet pedig nincs bennem, olyanná lettem, mint a zengő érc vagy a pengő cimbalom. (2) És ha prófétálni is tudok, ha minden titkot ismerek is, és minden bölcsességnek birtokában vagyok, és ha teljes hitem van is, úgyhogy hegyeket mozdíthatok el, szeretet pedig nincs bennem: semmi vagyok. (3) És ha szétosztom az egész vagyonomat, és testem tűzhalálra szánom, szeretet pedig nincs bennem: semmi hasznom abból. (4) A szeretet türelmes, jóságos; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. (5) Nem viselkedik bántóan, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a rosszat. (6) Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal. (7) Mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr. (8)A szeretet soha el nem múlik. De legyen bár prófétálás: el fog töröltetni; legyen nyelveken szólás: meg fog szűnni; legyen ismeret: el fog töröltetni. (9) Mert töredékes az ismeretünk, és töredékes a prófétálásunk. (10) Amikor pedig eljön a tökéletes, eltöröltetik a töredékes. (11) Amikor gyermek voltam, úgy szóltam, mint gyermek, úgy gondolkodtam, mint gyermek, úgy értettem, mint gyermek; amikor pedig férfivá lettem, elhagytam a gyermeki dolgokat. (12) Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről színre; most töredékes az ismeretem, akkor pedig úgy fogok ismerni, ahogyan engem is megismert Isten. (13) Most azért megmarad a hit, a remény, a szeretet, e három; ezek közül pedig a legnagyobb a szeretet. /RÚF/

Pál nem azt mondja, hogy nincs haszna a nyelveknek (1Kor 13:1), a prófétálásnak, az értelemnek, a tudásnak, a hitnek (1Kor 13:2) és a jótékonyságnak. (1Kor 13:3) Csak akkor haszontalanok ezek az ajándékok, ha nem a szeretet a mozgatóerejük.

A szeretet, amiről Pál itt beszél, nem olyan mondatokkal fejezhető ki például, hogy „Szeretem az epret”, vagy „Szeretem a barátaimat”, sőt még azzal sem, hogy „Szeretem a házastársamat és a gyerekeimet.” Nem is arról a szeretetről szól, amit a filmekben látni. Nem, itt nem a szerelemről van szó, noha (1Korinthus 13. fejezetét) gyakran idézik esküvői szertartásokon.

Ez a szeretet nem redukálható pusztán gyengédségre, jótékonyságra, erényre, jóindulatra, bár kisebb-nagyobb mértékben ezek mind benne vannak. Ez különös kegyelem, amit a Szentlélek áraszt ránk; (1Korinthus 13. fejezetében) a Szentlélektől származó indíttatás, ami arra késztet, hogy gyengéden, jótékonyan, erényesen és jóindulatúan cselekedjünk. Krisztus és a felebarátaink iránti teljes elköteleződést jelent tetteinkben, érzéseinkben és gondolatainkban.

(Mt 24:12). Mivel pedig megsokasodik a gonoszság, sokakban meghidegül a szeretet. /RÚF/

Az agapé szeretet ezért annyira lényeges és szükséges. Krisztus hatalmából történhet meg, hogy nem hidegül meg a szeretet az otthonunkban, a gyülekezetünkben, a környezetünkben. A kereszten értünk meghalt Krisztus példája áll előttünk. Vajon mi fejezhetné ki jobban és erősebben ezt a fajta szeretetet? Természetesen mi soha nem tudjuk éppen ezt tanúsítani, Isten kegyelméből azonban törekednünk kell arra, hogy a mi életünkben is megmutatkozzon, amennyire csak lehet.

Említsünk példákat, amikor az ilyen szeretet különösen erős, pozitív hatást gyakorolhatott valakire, akinek igen nagy szüksége volt rá!

White idézet: A legmagasztosabb és legünnepélyesebb feladat erkölcsi szempontból méltóvá válni a szentek boldog és feddhetetlen közösségére… Csak Isten Igéjéhez igazodva reménykedhetünk abban, hogy eljutunk a „Krisztus teljességének mértékére”. Mindazonáltal ezt meg kell tennünk, különben sosem jutunk a mennybe. A szív tisztasága és szentsége nélkül nem nyerhetjük el az örök élet dicső koronáját.

A lelki életet csak a mennyel, Krisztussal és Istennel kapcsolatos érzelmeink helyes útra terelése által lehet fenntartani. A megtérés és a krisztusi megbocsátásba vetett hit elengedhetetlen, de nem elég… A keresztény élet csupán a kezdet. Az apostol bátorítja a keresztényt, hogy haladjon előre a tökéletesség útján. Minden gondolatát vesse alá a Krisztus iránti engedelmességnek. Ha hiszünk Jézusban, szívesen gondolunk rá, róla beszélünk és hozzá imádkozunk. Mindennél jobban szeretjük Őt. Azt kedveljük, amit Krisztus kedvel, és azt gyűlöljük, amit Ő is gyűlöl…

A keresztény élet nem zsákutca, ezért mindenkor fejlődnie, haladnia kell előre. Krisztus iránti szeretetünknek pedig folyton erősödnie kell…

Testvéreim és testvérnőim, lelketeket betöltötte az Isten iránti szeretet? Sokan közületek még nem értitek tisztán Krisztus jellemét, de a lelketek már repes az örömtől. A Megváltó szeretetének teljesebb és mélyebb érzésére vágytok, szeretnétek szorosabban megízlelni az Ő kedvességét. Nem vagytok megelégedve, de ne csüggedjetek el. Adjátok át Jézusnak legjobb és legszentebb érzelmeiteket. Minden fénysugarat igazi kincsként gyűjtsetek be. Értékeljétek lelketek Isten utáni minden vágyát. Ápoljatok lelki és szent gondolatokat… Igyekezzetek elérni a menny által elvárt felnőtt kort…

Árat kell fizetnünk azért, hogy keresztény tapasztalatra és igazi, nemes jellemre tegyünk szert… A fehér ruhába öltözött megváltottak seregét csak olyanok alkotják majd, akik megmosták és meg fehérítették ruháikat a Bárány vérében. – Our High Calling, 338./old.

Az élet Isten ajándéka. Azért kaptuk, hogy az Ő szolgálatában használjuk. Isten akarata, hogy gondoskodjunk a testünkről, és értékeljük működését. Éppúgy rendelkezünk testi, mint szellemi adottságokkal. Vágyunk és indítékunk a testünkből indul ki, ezért semmi olyat nem szabad tennünk, amivel megrontanánk ezt a számunkra kirendelt tulajdont. Életünket a lehető legjobb fizikai állapotban és lelki befolyás alatt kell tartanunk, hogy talentumainkat a megfelelő módon használjuk fel. Olvassuk el: 1Kor 6:13. Az eledel a gyomorért van, a gyomor pedig az eledelért, de Isten ezt is, amazt is meg fogja semmisíteni. A test azonban nem a paráznaságért van, hanem az Úrért, az Úr pedig a testért. (RÚF)

Testünk Istené. Krisztus éppúgy megfizette testünk, mint lelkünk megváltásának árát… Isten gondoskodik az emberi szervezet működéséről, és ebben együtt kell működnünk vele. Az Isten iránti szeret elengedhetetlen az igazi élet és jó egészség szempontjából. Az egészség érdekében a szívünket reménynek, szeretetnek és örömnek kell betöltenie. – Isten csodálatos kegyelme, 147./old. (máj. 19.)