Hit, Remény és Szeretet

 

Eddig megtanultuk, hogy a szeretet türelmes, jóságos, örül, tartós, hisz, remél és kitart, mert Jézusban mind benne vannak ezek a tulajdonságok. Észrevesszük mindezt benne, és a következő lépés az, hogy igyekszünk követni a példáját. Ezt kívánta Pál a korinthusiaknak. Viszont ha elvesszük a „nem” szót a szeretet nyolc negatív megfogalmazásából, „igazán jó leírást kapunk arról, hogy milyen magatartás jellemezte gyülekezeti köreiket: irigység, kérkedés, felfuvalkodottság, szégyenletes viselkedés, önzés, ingerlékenység és mások hibáinak keresése. Pál a korinthusi helyzethez igazította a szóválasztását”. (Verlyn D. Verbrugge: 1Corinthians. The Expositor’s Bible Commentary: Romans-Galatians. Grand Rapids, MI, 2008, Zondervan, 372./old.) 

A korinthusiaknak még sok mindent meg kellett tanulniuk, mint ahogy nekünk is. Miután Pál körüljárta, hogy mit tesz és mit nem tesz a szeretet, a szakaszt azzal zárja, hogy a szeretet örök. Olvasóit őszinte szeretet gyakorlására kívánja késztetni. Egy nap többé már nem lesz szükség próféciákra, mind egy nyelvet beszélünk majd, a hiányos emberi tudás helyét felváltja Isten egészen új ismerete. 

(1Kor 13:12). Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről színre; most töredékes az ismeretem, akkor pedig úgy fogok ismerni, ahogyan engem is megismert Isten. /RÚF/ 

A Lélek ajándékai csak akkor szűnnek meg, amikor beteljesültek azok a célok, amelyek miatt léteztek.

 (1Kor 13:10) Amikor pedig eljön a tökéletes, eltöröltetik a töredékes. /RÚF/ 

„A szeretet soha el nem fogy”. (1Kor 13:8). A szeretet soha el nem múlik. De legyen bár prófétálás: el fog töröltetni; legyen nyelveken szólás: meg fog szűnni; legyen ismeret: el fog töröltetni. /RÚF/ 

Krisztus eljövetelekor a hit helyét átveszi a látás (2Kor 5:7. mert hitben járunk, nem látásban. /RÚF/, és valóság lesz, amit oly régen reméltünk.

  (Róm 8:24. Mert üdvösségünk reménységre szól. Viszont az a reménység, amelyet már látunk, nem is reménység, hiszen amit lát valaki, azt miért kellene remélnie? /RÚF/) 

A szeretet pedig megmarad a háromszemélyű egy Isten jellemének jeleként. Viszont bizonyos értelemben a hit és a remény is örökké tart. A hit az üdvösség tapasztalataként 

(Róm 4:3). De mit mond az Írás? „Hitt Ábrahám Istennek, és Isten ezt számította be neki igazságul.” /RÚF/, a remény pedig a megváltottak örök tapasztalata lesz az új földön előttünk álló új örömök és ismeret vágyaként, várásaként. A szeretet, Isten szeretete azonban minden felett áll örökké. Nagyon hamar lesz, amikor szemtől szemben meglátjuk majd Urunkat. 

(1Kor 13:12). Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről színre; most töredékes az ismeretem, akkor pedig úgy fogok ismerni, ahogyan engem is megismert Isten. /RÚF/

 Amíg ez a nap elérkezik, határozza meg ez a három érték az életünket: hit, remény és szeretet! Ezek jelképezik a keresztény élet teljességét a Lélek által, ezért is utalnak rájuk gyakran a keresztények. 

(Róm 5:1-5). Mivel tehát megigazultunk hitből, békességünk van Istennel a mi Urunk Jézus Krisztus által. (2) Őáltala járulhatunk hitben ahhoz a kegyelemhez, amelyben vagyunk, és dicsekszünk azzal a reménységgel is, hogy részesülünk Isten dicsőségében. (3) Sőt, dicsekszünk a megpróbáltatásokkal is, mert tudjuk, hogy a megpróbáltatás szüli az állhatatosságot, (4) az állhatatosság a kipróbáltságot, a kipróbáltság a reménységet; (5) a reménység pedig nem szégyenít meg, mert szívünkbe áradt az Isten szeretete a nekünk adott Szentlélek által. /RÚF/

(Gal 5:5-6). Mi ugyanis a Lélek által, hitből várjuk az igazság reménységét. (6) Mert Krisztus Jézusban nem számít sem a körülmetélkedés, sem a körülmetéletlenség, csak a szeretet által munkálkodó hit. /RÚF/; 

(Ef 1:15, 18). Én tehát, miután hallottam az Úr Jézusba vetett hitetekről és a bennetek minden szent iránt megnyilvánuló szeretetről, (18) és világosítsa meg lelki szemeteket, hogy meglássátok, milyen reménységre hívott el titeket, milyen gazdag az ő örökségének dicsősége a szentek között, /RÚF/; 

(Ef 4:1-5). Kérlek tehát titeket én, aki fogoly vagyok az Úrért: éljetek ahhoz az elhívatáshoz méltón, amellyel elhívattatok, (2) teljes alázatossággal, szelídséggel és türelemmel; viseljétek el egymást szeretettel, (3) igyekezzetek megtartani a Lélek egységét a békesség kötelékével. (4) Egy a tes, és egy a Lélek, aminthogy egy reménységre kaptatok elhívást is: (5) egy az Úr, egy a hit, egy a keresztség, /RÚF/ 

Azonban a legnagyobb a szeretet, hiszen ezzel az erénnyel mutatja be a Biblia Istent, a természetét. 

(1Jn 4:8). aki pedig nem szeret, az nem ismerte meg Istent, mert Isten szeretet. /RÚF/

Időzzünk még annál a kijelentésnél, hogy „az Isten szeretet” (1Jn 4:8)! Pontosan hogyan értsük ennek a jelentését? Ezt ugyan csak részben vagyunk képesek felfogni, miért különösen jó hír mégis a számunkra? 

White idézet: Az Úr útjainak a megismerése fejlődik és folyamatosan fejlődni fog. A hitehagyás és a hiedelmek azonban a lázadás és törvénytelenség zsákruhájába öltöztetik a világot. A különféle irodalmak és az olcsó képzelgések úgy hullnak az emberekre, mint ősszel a falevelek, így az elméjüket értéktelen, istentelen dolgokkal árasztják el, ezért már nem marad hely az egészséges olvasmányokra. Félreteszik és közönnyel kezelik Isten Igéjét és mindazt, ami az az embert kiemelhetné romlottságából. 

Csak Isten Igéje tartalmazza az igazságot, és mindazok, akik hirdetik Isten jelevaló igazságát, az örökkévalóságért munkálkodnak. Akik Isten Igéjét helyezik az elmébe és a szívbe, Isten és a menny oldalára helyezkednek. Szív a szív és kéz a kéz mellett állnak ki a szent, feddhetetlen és örökkévaló dolgok védelmében. Ám akik szavaikkal, írásaikkal és hangjukkal tévtanokat terjesztenek, és elnyomják az igazsághoz ragaszkodókat, a nagy hitehagyó oldalára állnak a gonoszokkal együtt. Azt mondja róluk az Ige, hogy „nevekednek a rosszaságban, eltévelyítvén és eltévelyedvén”. Mindkét táborhoz tartozók az idők végéig fognak munkálkodni. 

Minden erőnk az Istené, hiszen Ő teremtett és megváltott. Erejének bizonyos mértékét adta mindannyiunknak, és elvárja, hogy használjuk fel az igazságért. Így kell világítanunk. A keresztény minden erejével álljon az Úr mellé. „Most azért megmarad a hit, remény, szeretet.” A hit túllát az elkeserítő helyzeteken, és belekapaszkodik a láthatatlanba, a Mindenhatóba, ezért nem lehet őt becsapni. A hit, a remény és a szeretet testvérek, és a cselekedetekben tökéletesen összefonódnak, hogy világíthassanak az erkölcsi sötétség közepette. A gyermekeket és a fiatalokat fel kell készíteni, a tudatlanokat pedig kitartóan kell tanítani, hogy megismerjék az igazságot. Pontról pontra kell megismertetnünk azt velük. – This Day with God, 131./old. 

„Most azért megmarad a hit, remény, szeretet, e három; ezek között pedig legnagyobb a szeretet.” (1Kor 13:13) Ez a szeretet tökéletesen kifejeződött Krisztus életében. Ő bűnös és romlott állapotunkban is szeretett minket. A fájdalmak mélységébe szállt le, hogy tévelygő földi fiait és lányait felemelhesse. Hosszútűrése és lelkesedése nem lankadt el. A büszke, megtéretlen és hálátlan szívek által visszautasított irgalmának hullámai minden alkalommal még erőteljesebb szeretethullámban tértek vissza. 

Akit Krisztus szerelme szorongat, elmegy és segítséget nyújt a rászorulóknak, bátorítja a megszomorodottakat, és a bűnösöknek bemutatja az isteni eszményképet, hogy aztán hozzá vezesse őket. Csak egyedül Ő képes segíteni a mennyei eszménykép elérésében. – Mennyei helyeken, 231./old. (aug. 15.) 

Jézusban mutatkozik meg a szeretet a maga teljességében

 

(1Korinthus 13:1-13). Ha emberek vagy angyalok nyelvén szólok is, szeretet pedig nincs bennem, olyanná lettem, mint a zengő érc vagy a pengő cimbalom. (2) És ha prófétálni is tudok, ha minden titkot ismerek is, és minden bölcsességnek birtokában vagyok, és ha teljes hitem van is, úgyhogy hegyeket mozdíthatok el, szeretet pedig nincs bennem: semmi vagyok. (3) És ha szétosztom az egész vagyonomat, és testem tűzhalálra szánom, szeretet pedig nincs bennem: semmi hasznom abból. (4) A szeretet türelmes, jóságos; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. (5) Nem viselkedik bántóan, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a rosszat. (6) Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal. (7) Mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr. (8) A szeretet soha el nem múlik. De legyen bár prófétálás: el fog töröltetni; legyen nyelveken szólás: meg fog szűnni; legyen ismeret: el fog töröltetni. (9) Mert töredékes az ismeretünk, és töredékes a prófétálásunk. (10) Amikor pedig eljön a tökéletes, eltöröltetik a töredékes. (11) Amikor gyermek voltam, úgy szóltam, mint gyermek, úgy gondolkodtam, mint gyermek, úgy értettem, mint gyermek; amikor pedig férfivá lettem, elhagytam a gyermeki dolgokat. (12) Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről színre; most töredékes az ismeretem, akkor pedig úgy fogok ismerni, ahogyan engem is megismert Isten. (13) Most azért megmarad a hit, a remény, a szeretet, e három; ezek közül pedig a legnagyobb a szeretet. /RÚF/ 

(1Kor 13:4-7) szakaszát olvasva talán elkeserít, hogy kisebb-nagyobb mértékben nem találjuk meg magunkban a szeretet minden jellemzőjét. Valószínűleg Pál Jézus személyére gondolva írta le (1Korinthus 13. fejezetét). Csak benne volt meg tökéletesen a szeretet minden jellemzője. Végső soron tehát amit Pál a szeretetről ír, azzal Jézus képét vázolja fel.  

(Jn 13:1, 34). Közeledett a páska ünnepe, és Jézus tudta, hogy eljött az ő órája, amelyben át kell mennie e világból az Atyához. Szerette övéit e világban, szerette őket mindvégig. (34) Új parancsolatot adok nektek, hogy szeressétek egymást: ahogyan én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást! /RÚF/ 

(Jn 15:9, 12). Ahogyan engem szeretett az Atya, úgy szeretlek én is titeket: maradjatok meg az én szeretetemben! (12) Az az én parancsolatom, hogy úgy szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket. /RÚF/ 

(1Tim 1:14), De bőségesen kiáradt rám a mi Urunk kegyelme a Krisztus Jézusban való hittel és szeretettel. /RÚF/ 

(2Tim 1:7, 13). Mert nem a félelem lelkét adta nekünk Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét. (13) Az egészséges beszéd példájának tekintsd, amit éntőlem hallottál, a Krisztus Jézusban való hitben és szeretetben. /RÚF/ 

(1Jn 3:16). Abból ismerjük a szeretetet, hogy ő az életét adta értünk; ezért mi is tartozunk azzal, hogy életünket adjuk testvéreinkért. /RÚF/ 

(1Jn 4:7-12, 19-21). Szeretteim, szeressük egymást, mert a szeretet Istentől van, és aki szeret, az Istentől született, és ismeri Istent; (8) aki pedig nem szeret, az nem ismerte meg Istent, mert Isten szeretet. (9) Abban nyilvánult meg Isten irántunk való szeretete, hogy egyszülött Fiát küldte el Isten a világba, hogy éljünk őáltala. (10) Ez a szeretet, és nem az, hogy mi szeretjük Istent, hanem az, hogy ő szeretett minket, és elküldte a Fiát engesztelő áldozatul bűneinkért. (11) Szeretteim, ha így szeretett minket Isten, akkor mi is tartozunk azzal, hogy szeressük egymást. (12) Istent soha senki nem látta: ha szeretjük egymást, Isten lakik bennünk, és az ő szeretete lett teljessé bennünk. (19) Mi azért szeretünk, mert ő előbb szeretett minket. (20) Ha valaki azt mondja: „Szeretem Istent”, a testvérét viszont gyűlöli, az hazug, mert aki nem szereti a testvérét, akit lát, nem szeretheti Istent, akit nem lát. (21) Azt a parancsolatot is kaptuk tőle, hogy aki szereti Istent, szeresse a testvérét is. /RÚF/ 

Az Isten szeretet. 

(1Jn 4:8). aki pedig nem szeret, az nem ismerte meg Istent, mert Isten szeretet. /RÚF/

 Annyira szeret bennünket, hogy odaadta értünk egyetlen Fiát. 

(Jn 3:16). Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. /RÚF/

 Jézusban mutatkozik meg ez a szeretet a maga teljességében,

 (Zsid 1:3. Ő Isten dicsőségének kisugárzása és lényének képmása, aki hatalmas szavával hordozza a mindenséget, aki miután minket bűneinktől megtisztított, a mennyei Felség jobbjára ült. /RÚF/

 Ha azt akarjuk megtudni, hogyan fejezi ki magát a szeretet, hosszasan kell néznünk Jézusra. Jól megfigyelve Őt az Újszövetségben, rájövünk, hogy (1Korinthus 13. fejezetének) minden pozitív jellemzője megmutatkozik benne. 

Jézus türelmes. „De azért könyörült rajtam, hogy Krisztus Jézus bennem mutassa meg legelőbb teljes hosszútűrését, példa gyanánt azoknak, akik majd hisznek benne az örök életre”. (1Tim 1:16), /ÚRK/ 

Jézus jóságos. A Bibliában az áll, hogy „jóságos az Úr”. (1Pt 2:3) Az Úr itt Jézusra vonatkozik. A görög khrésztosz („jóságos”) szó ugyanabból a gyökből ered, mint (1Kor 13:4) versében használt khrészteuomai („jóságosan viselkedik”) ige. 

Jézus örül az igazságnak. Örömmel töltötte el az Atya akaratának követése és az, hogy érezte a szeretetét. 

(Jn 15:9-11). Ahogyan engem szeretett az Atya, úgy szeretlek én is titeket: maradjatok meg az én szeretetemben! (10) Ha parancsolataimat megtartjátok, megmaradtok a szeretetemben, ahogyan én mindig megtartottam az én Atyám parancsolatait, és megmaradok az ő szeretetében. (11) Ezeket azért mondom nektek, hogy az én örömöm legyen bennetek, és örömötök teljes legyen. /RÚF/;

 (Jn 17:12-14). Amikor velük voltam, én megtartottam őket a te nevedben, amelyet nekem adtál, és megőriztem őket, és senki sem kárhozott el közülük, csak a kárhozat fia, hogy beteljesedjék az Írás. (13) Most pedig hozzád megyek, és ezeket elmondom a világban, hogy az én örömöm teljes legyen bennük. (14) Én nekik adtam igédet, és a világ gyűlölte őket, mert nem a világból valók, mint ahogy én sem vagyok a világból való. /RÚF/

Jézus mindent elszenvedett. „…keresztet szenvedett… ily ellene való támadást szenvedett el a bűnösöktől”  ...  és ezt az előtte álló örömért tette. 

(Zsid 12:2-3) Senki nem szenvedett annyit, mint Ő 

(Fil 2:8). megalázta magát, és engedelmes volt mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig. /RÚF/, 

Jézus mindent hisz. Amikor Anániás megkérdőjelezte Pál megtérésének őszinteségét 

(ApCsel 9:13-14). Anániás így válaszolt: Uram, sokaktól hallottam erről a férfiról, mennyi rosszat tett a te szentjeid ellen Jeruzsálemben, (14) és ide is meghatalmazást kapott a főpapoktól, hogy elfogja mindazokat, akik segítségül hívják a te nevedet. /RÚF/], 

Jézus így felelt neki: „ő nekem választott eszközöm”. (ApCsel 9:15), /ÚRK/ 

Nem csupán azt látja az emberekben, amilyenek, hanem azt is, amilyenné válhatnak az Ő ereje által. 

Még hogyan mutatta be Jézus az igazi szeretetet?

White idézet: Isten törvénye a jellegénél fogva változhatatlan. Alkotója akaratát és jellemét nyilatkoztatja ki. Isten a szeretet, és törvénye is szeretet. A törvény két nagy elve: az Isten iránti szeretet és az ember iránti szeretet… Isten jelleme az igazság és az igazságosság; ilyen a törvénye is. 

Kezdetben Isten az embert saját képmására teremtette. Az ember tökéletes összhangban élt a természettel és Isten törvényével. Az igazságosság elvei a szívébe voltak írva. A bűn azonban elidegenítette Alkotójától. Már nem tükrözte Isten képmását. Szíve szembefordult Isten törvényének elveivel… De »úgy szerette Isten e világot, hogy az Ő egyszülött Fiát adta«, hogy az ember megbékülhessen Istennel, és Krisztus érdemei által újra összhangba kerüljön Alkotójával. Az emberi szívnek meg kell újulnia Isten kegyelme által; felülről kell új életet kapnia. Ez a változás az újjászületés. – Isten csodálatos kegyelme, 20./old. (jan. 12.) 

„Isten a szeretet.” Lénye, törvénye szeretet. Mindig így volt, mindig így lesz… A teremtő hatalom minden megnyilvánulása a végtelen szeretet kifejezése. Isten kormányzata magába foglalja az áldás teljességét az összes teremtett lény számára… 

A nyár és tél, vetés és aratás, nappal és éjszaka Isten hatalma által követik rendben egymást. A növényzet a szavára növekszik, fejlődik. A fák ágai a szavára rügyeznek ki, s a virágok az Ő szavára nyílnak. Minden jó, amiben részesülünk: a fény, a csapadék, a táplálék, életünk minden perce a szeretet ajándéka. 

A jó és gonosz közti küzdelem története, a mennyei lázadás kezdetétől a végső megdöntéséig és a bűn teljes kiirtásáig szintén Isten változatlan szeretetének kinyilvánítása. 

Krisztus ajándéka ismerteti meg velünk az Atya szívét. 

Isten egyszülött Fiát adta ajándékul a világnak. Ilyen alapon egyetlen másik bolygó lakója sem mondhatja, hogy Isten tehetett volna többet is az emberért szeretetének kifejezéseként. Minden emberi számítást felülmúló áldozatot hozott. 

Ezreknek és ezreknek van téves felfogásuk Istenről és jelleméről. Ugyanolyan hamis istent szolgálnak ők, mint a Baál hívei. Az igaz Istent imádjuk-e, ahogyan Igéje, Krisztus és a természet kijelentik Őt, vagy pedig valamiféle bölcseleti bálványt, amelyet Isten helyére tettünk? A mi Istenünk az igazság Istene. Trónjának oszlopai az igazság és a könyörület. Ő a szeretet és a gyengéd irgalom Istene. Ilyennek ismertük meg Őt Fiában, Megváltónkban. A türelem és hosszútűrés Istenét csodáljuk, és törekszünk átvenni a jellemét, mert Ő az igaz Isten. – The Faith I Live By, 59./old. 

Amit a szeretet nem tesz

 (1Kor 13:4-7). A szeretet türelmes, jóságos; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. (5) Nem viselkedik bántóan, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a rosszat. (6) Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal. (7) Mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr. /RÚF/ 

1. „nem irigykedik” (dzéloó). A dzéloó szó pozitív értelmű is lehet: „törekedjetek (dzéloó) a fontosabb kegyelmi ajándékokra” 

(1Kor 12:31), /RÚF/; „kívánjátok (dzéloó) a lelki ajándékokat”. 

(1Kor 14:1). Törekedjetek a szeretetre, buzgón kérjétek a lelki ajándékokat, de leginkább azt, hogy prófétáljatok. /RÚF/ 

Itt azonban negatív értelmű, mint versében.

(ApCsel 7:9). Az ősatyák pedig féltékenykedtek Józsefre, és eladták Egyiptomba, de Isten vele volt. /RÚF/) 

 Vágyni a lelki ajándékokra jó, de a tehetséges emberek irigylése nem az, mert az megoszláshoz vezet. 

(1Kor 3:3). mert még testiek vagytok. Amikor ugyanis irigység és viszálykodás van közöttetek, nem testiek vagytok-e, és nem emberi módon viselkedtek-e? /RÚF/ 

2. „nem kérkedik” (perpereuomai). A perpereuomai ige az arrogancia, a másoktól jövő elismerés vágyának gondolatát hordozza. A szeretet azonban nem önmagára fókuszál, ami még világosabban látszik a következőkben. 

3. „nem fuvalkodik fel” (phüszioó). A phüszioó ige előfordul  versében, Pál nevezetes kijelentésében, miszerint „Az ismeret felfuvalkodottá tesz, a szeretet pedig épít.”

(1Kor 8:1). (Ami pedig a bálványáldozati húst illeti, tudjuk, hogy mindnyájunknak van ismerete: az ismeret felfuvalkodottá tesz, a szeretet pedig épít. /RÚF/) 

4. „nem cselekszik éktelenül” (aszkhémoneó). Az aszkhémoneó ige elég tág értelmű, de többnyire azt jelenti, hogy valaki a társadalmi és erkölcsi normákkal ellentétesen jár el, gyalázatos, szégyenletes, illetlen vagy helytelen módon. Pál valószínűleg Korinthusban az „erősek” táborának az „erőtelenekkel” szembeni arrogáns, durva magatartására utal. 

(1Kor 4:10). Mi bolondok vagyunk Krisztusért, ti pedig okosak Krisztusban, mi erőtlenek, ti pedig erősek, ti megbecsültek, mi pedig megvetettek. /RÚF/; 

(1Korinthus 8:1-13). Ami pedig a bálványáldozati húst illeti, tudjuk, hogy mindnyájunknak van ismerete: az ismeret felfuvalkodottá tesz, a szeretet pedig épít. (2) Ha valaki azt gondolja, hogy ismer valamit, az még semmit sem ismert meg úgy, ahogyan ismerni kell. (3) De ha valaki szereti Istent, azt már ismeri Isten. (4) Ami tehát a bálványáldozati hús evését illeti, tudjuk, hogy nincs bálvány a világon, és hogy Isten sincs más, csak egy. (5) Mert ha vannak is úgynevezett istenek, akár az égben, akár a földön, mint ahogyan sok isten és sok úr van, (6) nekünk mégis egyetlen Istenünk az Atya, akitől van a mindenség, mi is őérte, és egyetlen Urunk Jézus Krisztus, aki által van a mindenség, mi is őáltala. (7) Viszont nem mindenkiben van meg ez az ismeret, sőt némelyek a bálványimádás régi szokása szerint a húst még mindig bálványáldozati húsként eszik, és lelkiismeretük, mivel erőtlen, beszennyeződik. (8) Az étel pedig nem visz minket Istenhez közelebb; ha nem eszünk, nem lesz belőle hátrányunk, és ha eszünk, abból sem lesz előnyünk. (9) De vigyázzatok, nehogy ez a szabadságotok valamiképpen megütközést váltson ki az erőtlenek között. (10) Mert ha valaki látja, hogy te, akinek ismereted van, a bálványtemplom asztalánál ülsz, vajon nem fog-e erőtlen lelkiismerete felbátorodni arra, hogy ő is megegye a bálványáldozati húst? (11) És így ismereteddel vesztét okozod erőtlen testvérednek, akiért Krisztus meghalt. (12) Így amikor a testvérek ellen vétkeztek, és erőtlen lelkiismeretüket megsértitek, Krisztus ellen vétkeztek. (13) Ezért tehát, ha az étel megbotránkoztatja testvéremet, inkább nem eszem húst soha, hogy őt meg ne botránkoztassam. /RÚF/]

5. „nem keresi a maga hasznát”. (dzéteó) Ez hasonló ahhoz, amit 1Kor 10:24 versében mond Pál:

 (1Kor 10:24) Senki se a maga javát keresse, hanem a másét. (ÚRK) 

A szeretet másokért lemond arról, amihez joga lenne. 

6. „nem gerjed haragra” (paroxünó). A paroxünó ige belső izgalmi állapotot jelez, amikor az ember könnyen haragra gerjeszthető. Ez azt jelenti, hogy a szeretet nem indulatos, dühös természetű vagy ingerlékeny. 

7. „nem rója fel a gonoszt”.(logidzomai) A logidzomai ige jelentése itt a számvetés gondolatára utal, és azt érti ez alatt, hogy a szeretet nem tartja számon az ellene elkövetett rosszakat. Más szóval, a szeretet megbocsátó. 

8. „nem örül a hamisságnak”. (khairó)A szeretet nem vezet listát a másik által elkövetett rossz dolgokról, és az örömét sem leli azokban. Amikor igazán szeretünk másokat, nem örülünk a hibáiknak, inkább igyekszünk segíteni nekik.

White idézet: Azok, akik mások figyelmét saját jócselekedeteikre akarják irányítani, és folyton ártatlanságukról beszélnek, a lelki életben elért eredményeiket hangoztatják, csak saját lelküket csalják meg. Az egészséges ember, akinek elegendő képessége van hivatása teljesítésére, és napról napra megfelel kötelességének, aki állandóan jókedvű, és akinek arca viruló színben van, nem igyekszik mindazok figyelmét testi erejére és egészségére felhívni, akikkel találkozik. Egészség és testi erő életének oly természetes tartozéka, hogy azok áldásainak alig van tudatában. 

Ez áll az igazán jámbor emberre is. Jóságának és életszentségének nincsen tudatában. Az igaz hit alapelvei életforrásává és szokásává lettek úgy, hogy részére épp olyan természetes dolog a Lélek gyümölcseit teremni, mint amilyen természetes, hogy a fügefa fügét és a rózsabokor rózsát terem. Természetét olyan tökéletesen áthatja Isten és embertársai iránti szeretet, hogy készséges szívvel végzi Krisztus munkáját. 

Aki befolyása alá kerül, azonnal meggyőződik keresztény életének szépségéről, tisztaságáról, s bár ő maga nincs is tudatában; mert tökéletes összhangban van szokásaival és hajlamaival. Isteni világosságért könyörög és örömmel jár világosságban. Étele és itala: hogy mennyei Atyja akaratát teljesítse. Élete Istenben van elrejtve Krisztussal. Ezzel nem dicsekszik, s látszólag még tudatában sincs erényének. Isten az alázatosakban és szelídekben gyönyörködik, akik híven követik a Mester lábnyomát Az angyalok vonzódnak hozzájuk és szívesen szolgálnak nekik. Az ilyen keresztényeket lebecsülhetik azok, akik magasztosabb tulajdonságokra tartanak igényt és jócselekedeteikkel kérkednek, de a mennyei angyalok szeretettel veszik körül őket – tűzfal gyanánt. – Megszentelt élet, 12-13./old. 

Akik megszentelődtek az igazság által, arról tesznek bizonyságot, hogy az életük megújult, és készülnek a mennyei átköltözésre. Amíg azonban életüket irigység, büszkeség és kételyek uralják, Krisztus nem lakozhat a szívükben. Lelkükben nincs jelen az Ő szeretete. 

Az isteni természet részesei keresztre szegezték az önfelmagasztaláshoz vezető büszkeség és önigazultság lelkületét. Helyébe viszont beköltözött Krisztus Lelke, hogy az életük megteremhesse a Lélek gyümölcseit. Krisztus lelkületével rendelkezve, az Ő követőiként felfedezik jellemének kegyelmi ajándékait. 

Ennél kevesebbet nem fogadhat el Isten az embertől. Semmi más nem fogja megtisztítani és szentté tenni a jellemét, hogy beléphessen a mennybe. Amint az ember felöltözi Krisztust, a változás meglátszik a lelkületében, a szavaiban és tetteiben is, és mennyei légkör veszi körül a lelkét, mivel Krisztus őbenne lakozik. – This Day with God, 118./old.