Tananyagunk a világegyetem

 „Mily számtalanok a Te műveid, Uram! Mindazokat bölcsen alkottad meg, és betelt a föld a Te gazdagságoddal.” (Zsolt 104,24)

„Csak ebben a földi életben kezdhetjük meg Isten alkotásainak és útjainak megismerését; s majd az örökkévalóságon át folytatjuk a tanulást. Isten olyan dolgokról gondoskodott az ember számára, hogy elgondolkozzék rajtuk, igénybe véve az értelem valamennyi képességét. A teremtő Isten jellemét olvashatjuk ki a mennyei és földi eseményekből, amelyek hálával töltik be szívünket. Szívünk felelni fog Isten csodás alkotásaiban megnyilvánuló szeretetére.” (Bizonyságtételek IV., 581. o.) 

„A fátyol, amely ma még elhomályosítja látásunkat, levétetik szemünkről, és meglátjuk annak a világnak a szépségeit, amelynek ragyogásából a hívő ma csak néhány sugarat képes felfogni. Milyen tág tere nyílik a tanulmányozásnak, amikor meglátjuk a mennybolt teljes szépségét, amit most csak apró részleteiben, csak távcsővel szemlélhetünk, s ahová a bűn legkisebb fuvallata sem érhet már, mert az egész Földet az Úr dicsősége fogja beragyogni. A tudomány művelője tanulmányozhatja majd a teremtést, és semmit sem talál majd, ami a gonosz törvénytiprására emlékeztetne. Hallhatja a természet hangjait, de sírás vagy jajszó nem töri meg az összhangot. Az ember a roppant világegyetemben, minden teremtett dologban felismerheti Isten keze munkáját, és sem a földön, sem az égen nem lesz látható a romlás egyetlen nyoma sem.” (Education [Nevelés], 303. o.)

„Az üdvözült sokaság világról világra jár majd, s ideje jelentős részét a megváltás titkainak kutatásával tölti. Az örökkévalóságban ez a csodálatos isteni elgondolás egyre jobban feltárul előttük.” (HNA Biblia-kommentár VII., 990. o.) 

„A világmindenség minden kincse feltárul Isten gyermekei előtt, hogy tanulmányozhassák. Kimondhatatlan örömmel osztoznak az el nem bukott lények boldogságában és bölcsességében, az Isten keze munkájának szemlélése nyomán korszakról korszakra elnyert kincsekben… Örökkön-örökké részesednek Isten ajándékaiban.” (Education [Nevelés], 307. o.)( Maranatha)

A megváltás csodája

 „Amely üdvösség felől tudakozódtak és nyomozódtak a próféták, akik az irántatok való kegyelem felől jövendöltek. Nyomozódván, hogy mely vagy milyen időre jelenté azt ki a Krisztusnak őbennök levő Lelke, aki eleve bizonyságot tett a Krisztus szenvedéseiről és az azok után való dicsőségről. Akiknek megjelentetett, hogy nem maguknak, hanem nékünk szolgáltak azokkal, amelyeket most hirdetnek néktek azok, akik prédikálták néktek az evangéliumot az egekből küldött Szent Lélek által; amikbe angyalok vágyakoznak betekinteni.” (1Pét 1,10–12) 

„Ebben az életben csak ízlelgetjük a megváltás csodáit. Mélységesen elgondolkozhatunk azon a szégyenen és dicsőségen, életen és halálon, igazságon és irgalmasságon, amely a kereszten találkozott, de a legnagyobb erőfeszítéssel sem tudjuk teljesen felfogni, mit is jelent. A megváltó szeretet mélységéről és magasságáról csak kevés fogalmat alkothatunk. Amikor a megváltottak úgy látnak majd, amint Isten látja őket, és úgy ismernek, ahogyan Isten ismeri őket, akkor sem fogják teljesen megérteni ezt a szeretetet. De az örök korszakokon át újabb és újabb igazságok tárulnak ki a csodálkozó és elragadtatott értelem előtt. Amikor a földi bajok, fájdalmak és kísértések elmúlnak, és okaik is megszűnnek, Isten népe még akkor is tisztán és világosan tudja majd, hogy mi volt megváltásának ára.

A kereszt titka minden más titkot megmagyaráz. A Golgotáról sugárzó fényben Isten tulajdonságait, amelyekre korábban félelemmel és csodálattal gondoltunk, szépnek és vonzónak találjuk. Az irgalom, gyengédség és atyai szeretet egybeolvad a szentséggel, igazsággal és hatalommal. Míg Krisztus magas trónjának fenségét szemléljük, meglátjuk jellemének szépségét, és megértjük, ahogy még soha, hogy mit jelent ez az örökkévaló név: »Mi Atyánk.« 

Látni fogjuk, hogy az, akinek bölcsessége végtelen, csak Fia odaáldozásával válthatott meg minket. De a Megváltót ezért az áldozatért kárpótolja a megváltott, szent, boldog és halhatatlan lényekkel benépesült Föld. Annak a küzdelemnek az eredményeként, amelyet Krisztus a sötétség hatalmaival vívott, a megváltottak boldogsága növeli Isten dicsőségét az örökkévalóságon át. Egyetlen léleknek oly nagy értéke van, hogy az Atya elfogadja az érte fizetett árat. Krisztus is boldogan tekint mérhetetlen áldozatának gyümölcseire.” (A nagy küzdelem, 651–652. o., Korszakok nyomában, 578–579. o.)

„Az egész örökkévalóságon át a megváltott sereg lesz legfőbb dicsősége.” (Spirit of Prophecy [A prófétaság Lelke], 3. köt., 261. o.) (Maranatha)

A megváltottak mennyei tanulmányai

„Hogy megmutassa a következendő időkben az Ő kegyelmének felséges gazdagságát, hozzánk való jóságából, a Krisztus Jézusban.” (Eféz 2,7) 

„A megváltás ismerete a legmagasabb rendű tudomány, amelyet az angyalok és az el nem bukott világok értelmes lényei is tanulmányoznak. Olyan tudomány, mely a végtelen Isten szándékát kutatja, »amely öröktől fogva el volt rejtve«, s amelyet végtelen korszakokon át tanulmányoznak majd a megváltottak. Ez a legmagasabb rendű ismeret, amellyel ember csak foglalkozhat. Felüdíti az elmét és fölemeli a lelket…

A megváltás műve, amelybe angyalok is vágyakoznak betekinteni, lesz a megváltottak tanulmánya és éneke az örökkévalóság korszakain át. Vajon nem méltó-e már most is a mély elmélkedésre és gondos tanulmányozásra?… 

Krisztus testtélételének, engesztelő áldozatának, közbenjárói munkájának tanulmányozása foglalkoztatja a szorgalmas kutató elméjét mindaddig, amíg az idő tart, és a mennyre tekintve így kiált fel: »Nagy a kegyességnek ama titka!«

Az örökkévalóságban megtanuljuk azt, amit már most is megérthettünk volna, ha elfogadjuk a világosságot. A megváltás foglalkoztatja majd az üdvözültek szívét és elméjét. Mindig új látást nyerünk Krisztus tökéletességéről és dicsőségéről. Jézus Krisztus, a hűséges házigazda a végtelen korszakokon át ó és új dolgokat hoz majd elő kincstárából.” (My Life Today [Az én életem ma], 361. o.)

„Ha el lehetne nyerni Isten és igazsága teljes megismerését, nem lenne több felfedezés, nagyobb ismeret, sem további fejlődés… Hála Istennek, ez nem így van. Mivel Isten végtelen, és Benne van a bölcsesség minden kincse, mi az egész örökkévalóságon át tanulhatjuk, kutathatjuk, és sohasem merítjük ki bölcsességének, jóságának és hatalmának gazdagságát.” (Signs of the Times, 1906. április 25.) Maranatha

Krisztus lesz a tanítónk

 „Ezért hadd ismerje meg népem az én nevemet, ezért ama napon! Hogy én vagyok, aki mondom: Ímé, itt vagyok!” (Ésa 52,6)

„Az Isten jelenlétére alkalmassá tett embert – csakúgy, mint kezdetben – ismét a Teremtő tanítja majd.” (Education [Nevelés], 302. o.)

„A legcsekélyebb elképzelésünk sincs arról, ami majd feltárul előttünk. Együtt megyünk Krisztussal az élő vizekhez. Elénk tárja a természet szépségét és dicsőségét. Az örökkévalóságban megismerjük majd az igazságot, amit korlátaink miatt most nem ismerhetünk.” (Counsels to Parents, Teathers and Students [Tanácsok szülőknek, tanároknak és diákoknak], 162. o.) 

„Az eljövendő világban Krisztus a megváltottakat az élet folyója mellé vezeti, és az igazság csodálatos leckéit tanítja majd nekik. Felfedi előttük a természet titkait. Látni fogják, hogy a mester keze csodálatosan kormányozza a világot. Szemlélik majd a nagy Művész hozzáértését, amint a mező virágait színezi, és megismerik az irgalmas Atya terveit, aki kiárasztja a világosság sugarait. A megváltottak a szent angyalokkal együtt egyre jobban megismerik Isten végtelen szeretetét világunk iránt, és dicsénekben fejezik ki hálájukat Istennek.” (My Life Today [Az én életem ma], 361. o.)

„A mennyei tanulók előtt végtelen távlatok nyílnak meg, és kimondhatatlan gazdagság vár rájuk… Kifejezhetetlen örömmel osztoznak az el nem bukott lények boldogságában és bölcsességében, az Isten keze munkájának szemlélése nyomán korszakról korszakra elnyert kincsekben… Ahogyan az örökkévalóság évei peregnek, újabb és újabb dicső kinyilatkoztatásokban lesz részük.

Kimondhatatlan gyönyörűséggel lépünk be majd az el nem bukott lények társaságába. Meglátjuk azokat a kincseket, amelyeket a korszakokon át Isten keze munkáinak szemlélése által elnyertünk. És az örökkévalóság tovatűnő évei még dicsőbb kinyilatkoztatásokat hoznak. »Véghetetlen bőséggel mindeneket megcselekedhetik, feljebb, hogynem mint kérjük vagy elgondoljuk…« (Eféz 3,20). Örökkön-örökké részesednek Isten ajándékaiban.” (Education [Nevelés], 304., 307. o.)

„Olyan nevelést kell kapnunk itt, amely képessé tesz arra, hogy Istennel éljünk az örök korszakokon át. Az itt elkezdett nevelés tökéletesítésére a mennyben kerül sor – ott magasabb osztályba fogunk lépni.” (My Life Today [Az én életem ma], 361. o.) (Maranatha)

Tevékenység az új Földön

 

„Házakat építenek és bennük lakoznak, szőlőket plántálnak és eszik azok gyümölcsét. Nem úgy építenek, hogy más lakjék benne; nem úgy plántálnak, hogy más egye a gyümölcsöt, mert mint a fáké, oly hosszú lesz népem élete, és kezeik munkáját elhasználják választottaim.” (Ésa 65,21–22)

„Nem feltételezhetjük, hogy amikor megkapjuk a számunkra készített lakhelyeket, tétlenség lesz az osztályrészünk.” (Review and Herald, 1898. május 17.)

„Az újjáteremtett Földön a megváltottak azt a munkát végzik majd, amely Ádámot és Évát kezdetben boldoggá tette. Édeni életet élnek – a kertben és a mezőn. »Házakat építenek és bennük lakoznak, szőlőket plántálnak és eszik azok gyümölcsét. Nem úgy építenek, hogy más lakjék benne; nem úgy plántálnak, hogy más egye a gyümölcsöt…« (Ésa 65,21–22)” (Próféták és királyok, 730–731. o., magyar kiadás: 455. o.) 

„Láttam ott ezüstösen pompázó házakat, amelyeket négy csodálatos, gyöngyökkel ékesített oszlop támasztott alá. A szentek hajlékai voltak, mindegyiken aranypárkány. Láttam szenteket, akik bementek a házakba, levették koronájukat és a párkányra helyezték. Azután kijöttek és dolgozni kezdtek a házak melletti földeken, de nem úgy, ahogy nekünk itt a földön dolgoznunk kell. Fenséges fény sugárzott mindnyájuk feje felett, s mindig dicsőítették és magasztalták Istent.” (Early Writings [Korai írások], 18. o.)

„Ott minden tehetség tökéletesedik, minden képesség fejlődik, gyarapszik majd. A tanulás nem fogja elfárasztani elménket, nem meríti ki erőnket. Ott a legnagyobb vállalkozások is véghezvihetők, a legmagasztosabb törekvések is megvalósíthatók, a legmagasabb célok is elérhetők. Mindig új magaslatok hívogatnak, új csodák gyönyörködtetnek, új igazságokat érthetünk meg, és új feladatok serkentgetik a lélek és a test képességeit.” (A nagy küzdelem, 677. o., Korszakok nyomában, 601. o.) Maranatha