Fenyegető konfliktus

„Szenteld meg őket a te igazságoddal: A te igéd igazság!” (Jn 17:17) 

 Egy viszonylag új orvosi eszköz, a biochip nagyjából akkora, mint egy rizsszem, emberekbe is beültethető. Tartalmazza a páciens egészségügyi adatait, amelyek külsőleg leolvashatók egy szkennerrel. Vannak olyan keresztények, akik ezt egy összeesküvés részének tekintik, amivel a fenevad bélyegét akarják az emberekre kényszeríteni. Mások az élelmiszerek csomagolására nyomtatott vonalkóddal hozzák összefüggésbe ezt a bélyeget, vagy titokzatos számokkal a dollár bankjegyeken, amelyeket összeadva állítólag 666-ot kapunk. Megint mások a szabadkőművesekkel, az illuminátusokkal, a fekete ENSZ helikopterekkel vagy az ENSZ-szel látnak ilyen kapcsolatot.

E tanulmány célja, hogy rámutasson az imádat kérdése körül felerősödő közelgő konfliktusra. Sátán támadást indít Isten hatalma ellen azzal, hogy igyekszik aláásni törvényét. Konkrétan a szombat lesz az imádatért vívott globális harc középpontja. Sátán gyűlöli a szombatot, mert gyűlöli a Teremtőt. Felhasznál mindent, kényszerítést, nyomást és erőszakot is, hogy megtörje Krisztus iránti elkötelezettségünket. Hitbeli ütközés lesz az igaz és a hamis istentiszteleti nap között. Isten végső felhívása arra szólít, hogy maradjunk hűségesek Krisztushoz az üldözés, a gazdasági bojkott, a bebörtönzés vagy a halálos ítélet fenyegetései közepette is.

A nagy küzdelem 35-36. fejezetéből!  

 White idézet:

„Mert én jobban szeretem parancsolataidat, mint az aranyat, mint a legtisztább aranyat.” (Zsolt 119:127)

E vészterhes napokban vajon kevésbé szenteljük oda magunkat Isten igazságának, és kevésbé ragaszkodjunk törvényéhez, mint a régi időkben? …Most van itt az ideje, hogy Krisztus választottai megmutassák az ő szolgálatára való odaszenteltségüket – az idő, amikor követőinek a legszebb tanúságot kell tenniük, szilárdan megállva az elhatalmasodó gonoszság ellenében…  

Amikor Isten törvényét félreteszik, az a legnagyobb nyomorúságot eredményezi úgy a családoknak, mint a társadalomnak. Egyetlen reményünk abban van, ha hűségesen ragaszkodunk Jahve előírásaihoz… Ez azt bizonyította a világ számára, hogy a rend és a kormányzat felbontásának legbiztosabb módja Isten törvényének félretevése. – Isten Fiai és leányai, 54./old.  

A mennyből való levettetése óta Sátánnak nem volt más öröme és állandó elfoglaltsága, mint Isten tervének meghiúsítása, amivel megakadályozhatja az emberek üdvösségre jutását. E munkát nagy sikerrel végezte és fogja végezni, míg Krisztus véget nem vet ténykedésének. Megpróbálta rávenni az embereket, hogy tiporják el és vessék el Isten becsületét, ezért sokan az ő munkatársaivá lettek, és a lázadást választották. Ezek az emberek dicsekszenek a kételyeikkel, és másokat is rávesznek Jehova törvényének semmibevételére. Krisztus ellenségei köré soroltatnak, és befolyásukat nem a lelkek megmentésére, hanem rombolásra használják. Az Isten törvényét aláaknázó cselekedeteikkel Sátánnak segítenek, és azzal ámítják a bűnöst, hogy még akkor is üdvösséget nyer, ha áthágja a törvényt. Sátánt szolgálják, ezért az ő szörnyű sorsában fognak osztozni. – The Signs of the Times, 1884. április 3. 

Spiritizmus az utolsó napokban

 (Mt 24:5.) Mert sokan jönnek majd az én nevemben, és ezt mondják: Én vagyok a Krisztus! – és sokakat megtévesztenek. (11) Sok hamis próféta támad, és sokakat megtévesztenek. (24) Mert hamis krisztusok és hamis próféták támadnak majd, nagy jeleket és csodákat tesznek, hogy így megtévesszék, ha lehet, a választottakat is. /RÚF/

(Thessz 2:7-9). A törvénytiprás titokban már folyik, csakhogy annak, aki azt most még viszszatartja, el kell tűnnie az útból. (8) És akkor jelenik meg nyíltan a törvénytipró, akit az Úr Jézus meg fog ölni szájának leheletével, és meg fog semmisíteni eljövetelének fenségével. (9) Mert ennek a törvénytiprónak az eljövetele a Sátán munkája a hazugság minden hatalmával, jelével és csodájával /RÚF/ 

(Jel 13:13-14). Nagy jeleket tesz, még tüzet is parancsol le az égből a földre az emberek szeme láttára; (14) és megtéveszti a föld lakóit azokkal a jelekkel, amelyeket a fenevad színe előtt megtehet; és azt mondja a föld lakóinak, hogy készítsenek bálványképet a fenevad tiszteletére, akin a kard által ejtett seb van, de életre kelt. /RÚF/  

(Jel 16:13-14). És láttam, hogy a sárkány szájából, a fenevad szájából és a hamis próféta szájából három tisztátalan lélek jön ki: olyanok, mint a békák, (14) mert ördögök lelkei ezek, akik jeleket tesznek, és elmennek az egész földkerekség királyaihoz, hogy összegyűjtsék őket a mindenható Isten nagy napjának harcára. /RÚF/  

Közvetlenül Jézus visszatérése előtt az ördög „jeleket és csodákat” tesz, látványos csodatettekkel akarja megtéveszteni a tömegeket. Ángel Rodríguez a démoni lelkek félrevezető hatalmáról szólva jegyzi meg: „Meggyőző erejük nem üzenetük tartalmában, hanem a »jeleknek« nevezett természetfeletti megnyilvánulások erejében rejlik. Jeleket tesznek (poieó), az emberek érzelmeire, nem pedig az értelmükre, a megítélésükre hatnak. Ördögi lelkek teszik ezeket a jeleket, ami mutatja a három démon (a sárkány, a fenevad és a hamis próféta) spiritiszta jellegű üzenetének egyesítő erejét, ami nem Istentől ered, nem Ő a forrása. A kozmikus küzdelem vége közeledtével a démoni erő példátlan módon lép az emberi történelem színpadára. A lélek halhatatlanságának nem biblikus tanítása képezi a spiritizmus alapját, ami csaknem az egész világot foglyul ejti majd” (The Closing of the Cosmic Conflict: Role of the Three Angels’ Messages. Kiadatlan kézirat, 6./old.)

„Sátán régóta készül arra, hogy erejét megfeszítve megtévessze a világot… lassan-lassan készítette el legnagyobb csalásának útját a spiritizmus kialakításával. Szándékait még nem valósította meg teljesen, de meg fogja valósítani a végső időben… Ez a csalás az egész világot magával fogja sodorni, kivéve azokat, akiket Isten hatalma őriz az Igébe vetett hit által. Az embereket nemsokára elfogja valami végzetes biztonságérzet, és csak akkor ébrednek fel, amikor Isten kiönti haragját” (Ellen G. White: A nagy küzdelem. 481./old.). 

Egyedüli biztonságunk Jézusban és Igéjében van! Könnyen elképzelhető, hogyan ragadják magukkal a holtak állapotát nem helyesen értő emberek millióit, sőt milliárdjait olyan megtévesztések, mint hogy a halottak tovább élnek. 

  Üdvösségünk reménye Krisztusban gyökerezik. Véráztatta kezével int, hogy fogadjuk el ingyen felkínált áldozatát, amiért végtelen nagy árat fizetett. Krisztus hamarosan visszatér, hogy magához vegye övéit. Tit 2:13 a második adventet úgy nevezi, hogy „áldott reménység” (ÚRK)

Sátán célja, hogy elvegye a reményünket. Csodákat és jeleket mutat, mindent megtesz, amivel elfordíthatja az embereket a Biblia igazságától és a Krisztusban nyerhető megváltástól. „Itt van a szenteknek békességes tűrése, itt, akik megtartják az Isten parancsolatait és a Jézus hitét!” (Jel 14:12) A végső küzdelemben Sátán mindent megtesz, amit csak tud, hogy megakadályozza az embereket Isten parancsolatainak teljesítésében és eltérítse őket Jézus hitétől. Ezért kell óvakodni minden olyan tanítástól – még ha csodák és jelek kísérik is –, amelyek eltávolíthatnak bennünket a maradék e két jellemzőjétől.

  (Mt 24:23-27) Akkor, ha valaki ezt mondja nektek: Íme, itt a Krisztus vagy amott – ne higygyétek el! (24) Mert hamis krisztusok és hamis próféták támadnak majd, nagy jeleket és csodákat tesznek, hogy így megtévesszék, ha lehet, a választottakat is. (25) Íme, előre megmondtam nektek. (26) Ha tehát azt mondják nektek: Íme, a pusztában van – ne menjetek ki! Íme, a belső szobákban van – ne higgyétek el! (27) Mert ahogyan a villámlás keletről támad, és ellátszik nyugatig, úgy lesz az Emberfiának az eljövetele is. /RÚF/ 

 (2Kor 11:13-14). Mert az ilyenek álapostolok, szélhámosok, akik Krisztus apostolainak adják ki magukat. (14) Nem is csoda, mert maga a Sátán is a világosság angyalának adja ki magát. /RÚF/

(2Thessz 2:9-12.) Mert ennek a törvénytiprónak az eljövetele a Sátán munkája a hazugság minden hatalmával, jelével és csodájával (10) és a gonoszság mindenféle csalásával azok számára, akik elvesznek, akik nem szerették az igazságot, hogy általa üdvözüljenek. (11) Ezért szolgáltatja ki őket Isten a tévelygés hatalmának, hogy higgyenek a hazugságnak, (12) és ezáltal mindazok elvegyék ítéletüket, akik nem hittek az igazságnak, hanem a hamisságban gyönyörködtek. /RÚF/  

Az idők végén Sátán bemutatja majd az utolsó csalását: „Nemsokára félelmes természetfölötti jelenségek lesznek az égen a csodákat művelő démonok hatalmának jeleként. Az ördögi lelkek bejárják az egész világot. Elmennek a föld királyaihoz, hogy rávegyék őket a csalásra és arra, hogy Sátánnak segítsenek a menny ellen vívott utolsó csatájában. Közreműködésükkel Sátán uralkodókat és alattvalókat egyaránt elámít. Magukat Krisztusnak színlelő emberek jelennek meg, és a világ Megváltóját megillető címre és imádatra tartanak igényt. Csodákat tesznek, gyógyítanak, és azt állítják, hogy olyan kinyilatkoztatásokat kaptak a mennyből, amelyek a Szentírás bizonyságtételének ellentmondanak. A csalás nagy drámájának tetőfokán Sátán meg fogja személyesíteni Krisztust. Az egyház régóta hirdeti, hogy reményei a Megváltó adventjével fognak beteljesülni. A nagy csaló ekkor azt a látszatot fogja kelteni, hogy Krisztus eljött. Sátán a föld különböző részein káprázatos, csillogó, fenséges lényként jelenik meg az embereknek. Hasonlítani fog ahhoz a képhez, amit János a Jelenések könyvében Isten Fiáról festett. [(Jel 1:13-15). És a gyertyatartók között az Emberfiához hasonlót: hosszú palástba volt öltözve, mellén aranyövvel körülövezve; (14) feje és haja fehér volt, mint a hófehér gyapjú, szeme, mint a tűz lángja; (15) lába hasonló volt a kemencében izzó aranyérchez; hangja olyan, mint a nagy vizek zúgása;]”/RÚF/ (Ellen G. White: A nagy küzdelem, 533./old.)  

Az Ó - és az Újszövetség az alvás szimbólumával fejezi ki a halált.

 

A halál az ószövetségben:

(1Kir 2:10.) Azután pihenni tért Dávid őseihez, és eltemették Dávid városában. /RÚF/

(1Kir 11:43). Azután Salamon pihenni tért őseihez, és eltemették apjának, Dávidnak a városában. Utána a fia, Roboám lett a király. /RÚF/

(1Kir 14:20.) Jeroboám uralkodásának az ideje huszonkét esztendő volt, majd pihenni tért őseihez. Utána a fia, Nádáb lett a király. /RÚF/

(Zsolt 6:6.) Mert a halál után nem emlegetnek téged, ki ad hálát neked a sírban? /RÚF/

 ( Zsolt 115:17). Nem a halottak dicsérik az Urat, nem azok, akik a csend honába tértek /RÚF/

Az Ószövetség nem tanítja azt, hogy a lélek halhatatlan volna. Arról sem olvashatunk benne, hogy haláluk után a hűségesek örök mennyei boldogságba szállnak, a hűtlenek pedig pokolra jutnak, ahol örökké égnek. Az Ószövetség azt tanítja, hogy a halál alvás. Királyok első könyvében olvassuk a kifejezést, hogy „elaludt… az ő atyáival”, ami a királyok halálára utal. A Zsoltárok a halál alvását említik (Zsolt 13:4; vö. 90:5), Jób pedig a halál kapcsán jegyzi meg, hogy aki meghalt, nem ébred fel az alvásból. (Jób 14:12). de az ember nem kel föl, ha egyszer lefeküdt: az egek elmúltáig sem ébrednek föl, nem serkennek föl alvásukból. /RÚF/) A zsoltáros hozzáteszi: „Én pedig meglátom arcodat igazságban, arcod látása megelégít, amikor fölébredek”. (Zsolt 17:15), ÚRK)  

Az asszír seregek vereségéről, a katonák haláláról ezt írja a zsoltáros: „álmukat alusszák”. (Zsolt 76:6) Nem biblikus, egyértelműen a pogányságból ered az a gondolat, miszerint a holtak testetlen lelke itt kering és meg tudja szólítani az élőket.

Ha nem értjük meg az igazságot a halálról, védtelenné válunk Sátán csalásaival szemben. „Sokan fogják szembe találni magukat szeretett rokonaikat és barátaikat megszemélyesítő ördögi lelkekkel, akik a legveszélyesebb eretnekségeket hirdetik. Ezek a látogatók a legérzékenyebb húrokat fogják pengetni, és hazugságaik igazolására csodákat művelnek. Azzal a bibliai tanítással kell szembeszállnunk velük, hogy a halottak semmit sem tudnak, és ördögi lelkek azok, akik így megjelennek” (Ellen G. White: A nagy küzdelem.)

(Jób 19:25-26.) Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára megáll a por fölött, (26) és ha ez a bőröm szertefoszlik is, testem nélkül is meglátom az Istent. /RÚF/ (Dán 12:2). Azok közül, akik a föld porában alszanak, sokan felébrednek majd: némelyek örök életre, némelyek gyalázatra és örök utálatra. /RÚF/  

A halál a feltámadásig tartó alvás. A meghaltak lelkei nem keringenek körülöttünk, nem tudnak az élőkhöz szólni. A pogányok hittek a szellemek világában, az izraeliták azonban megértették, hogy a halál alvás a feltámadás hajnaláig.

  Miközben gyászoljuk a halottakat, így gondoljunk azokra, akik Krisztusban haltak meg: haláluk pillanatában lezárul a szemük, majd bármennyi idő telik is el Jézus visszajöveteléig, a második advent lesz a következő, amiről tudni fognak. Feltámadásukkor talán az lesz az első gondolatuk, hogy Jézus valóban nagyon hamar visszajött!

Halál az újszövetségben:

(Jn 11:11-14, 21-25). Ezeket mondta, azután így szólt hozzájuk: Lázár, a mi barátunk elaludt, de elmegyek, hogy felébresszem. (12) A tanítványok ezt felelték: Uram, ha elaludt, meggyógyul. (13) Pedig Jézus Lázár haláláról beszélt, de ők azt gondolták, hogy álomba merülésről szól. (14) Akkor azután Jézus nyíltan megmondta nekik: Lázár meghalt. Márta így szólt Jézushoz: Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem. (22) De most is tudom, hogy amit csak kérsz az Istentől, megadja neked az Isten. (23) Jézus ezt mondta neki: Feltámad a testvéred! (24) Márta így válaszolt: Tudom, hogy feltámad a feltámadáskor, az utolsó napon. (25) Jézus ekkor ezt mondta neki: Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is, él; /RÚF/ 

 (1Kor 15:51-54). Íme, titkot mondok nektek: nem fogunk ugyan mindnyájan meghalni, de mindnyájan el fogunk változni. (52) Hirtelen egy szempillantás alatt, az utolsó harsonaszóra; mert meg fog szólalni a harsona, és a halottak feltámadnak romolhatatlanságban, mi pedig elváltozunk. (53) Mert e romlandó testnek romolhatatlanságba kell öltöznie, és e halandónak halhatatlanságba. (54) Amikor pedig ez a romlandó romolhatatlanságba öltözik, és ez a halandó halhatatlanságba öltözik, akkor teljesül be, ami meg van írva: „Teljes a diadal a halál fölött! /RÚF/ 

 (1Thessz 4:15-17). Azt pedig az Úr igéjével mondjuk nektek, hogy mi, akik élünk, és megmaradunk az Úr eljöveteléig, nem fogjuk megelőzni az elhunytakat. (16) Mert amint felhangzik a riadó hangja, a főangyal szava és az Isten harsonája, maga az Úr fog alászállni a mennyből, és először feltámadnak a Krisztusban elhunytak, (17) azután mi, akik élünk, és megmaradunk, velük együtt elragadtatunk felhőkön az Úr fogadására a levegőbe, és így mindenkor az Úrral leszünk. /RÚF/ 

 2Tim 1:10. Ez most nyilvánvalóvá lett a mi Üdvözítőnk, Krisztus Jézus megjelenése által, aki megtörte a halál erejét, és az evangélium által világosságra hozta az elmúlhatatlan életet. /RÚF/

  Az Ó- és az Újszövetség is az alvás szimbólumával fejezi ki a halált. Az Igében az „alvás” szó legalább ötvenháromszor vonatkozik a halálra. A Biblia írói egyöntetűen azt a nézetet vallották, hogy a halál után nincs tudatos létezés, nincs halhatatlan lélek, ami elhagyná a testet. Az Újszövetségben látszik még egy dimenzió, amire természetesen az Ószövetségben is találunk utalást: ez pedig a dicsőséges feltámadás Krisztus visszatérésekor.

Az evangéliumok kiemelik, hogy egyedül Krisztusban van örök élet. A pokol összes démona sem foszthatja meg a hívőket az örök élet bizonyosságától. Krisztus legyőzte a halált a kereszten. A sír nem tarthatja majd tovább fogságban áldozatait. Krisztus feltámadása a garancia arra, hogy egy nap, a visszatérésekor majd mindannyian kikelnek a sírból.  

Figyeljük meg Pál szavait: „Mert, ha a halottak fel nem támadnak, a Krisztus sem támadott fel. Ha pedig a Krisztus fel nem támadott, hiábavaló a ti hitetek; még bűneitekben vagytok. Akik a Krisztusban elaludtak, azok is elvesztek tehát” (1Kor 15:16-18). Hogyan lehetne ezt értelmezni, ha a halottak máris a mennyei boldogságban lennének? Mit ért azon Pál, hogy „elvesztek”, ha már a mennyben vannak?  

Pál szavai éppen arra mutatnak rá, hogy Krisztus feltámadása az alapja a mi feltámadásunknak, és a feltámadás nélkül „hiábavaló a ti hitetek; még bűneitekben vagytok”, mert a halottak a földben maradnának, elvesznének.  

Ezek a versek tökéletesen illeszkednek más bibliai szakaszokhoz, amelyek a Jézus visszatérésekor bekövetkező feltámadás reménységét közvetítik. Rámutatnak a „Romolhatatlan, szeplőtelen és hervadhatatlan örökségre, amely a mennyekben van fenntartva számunkra” (1Pt 1:4). Azonban, ha a halottak már a mennyben vannak, vajon miért mondja Péter, hogy az örökségünk „a mennyekben van fenntartva számunkra”? Világos, hogy az újtestamentumi hívők várták Krisztus visszatérését és a holtak feltámadását, és ez a reménység ösztönözte őket hűségre az élet megpróbáltatásai között.  

A spiritizmus halálos következményei

 

A lélek természetes halhatatlanságának fogalmán alapszik az a mítosz, hogy a halál csupán a létezés új szakaszába való belépés. Ez a pogány gondolat már korán beszivárgott az egyházba, amikor eltávolodtak a bibliai alapoktól, hogy a rómaiak szélesebb rétegei számára próbálják elfogadhatóbbá tenni a hitet. „A lélek halhatatlanságának elmélete volt az egyike azoknak a hamis tanoknak, amelyeket Róma a pogányságból vett át és beépített a keresztény vallásba”. (Ellen G. White: A nagy küzdelem. 471./old.)

„És ne féljetek azoktól, akik a testet megölik, de a lelket nem tudják megölni, hanem inkább attól féljetek, aki mind a lelket, mind a testet elveszítheti a gyehennán” (Mt 10:28, ÚRK). 

Az Úr megtiltotta népének, hogy az okkultizmus bármilyen formájába bekapcsolódjanak. Nem lehetett közöttük „se bűbájos, se szellemidéző, se titokfejtő, se halottidéző” (5Móz 18:11, ÚRK), ezeket meg kellett kövezni (3Móz 20:27). A büntetés elképesztően kíméletlennek tűnik, de az volt a célja, hogy megvédje Izraelt a hamis istenek imádatától. A boszorkányság démoni eredetű, félrevezető gyakorlatokra csábítja az embereket, az Istennel való kapcsolat hamis érzését kelti, de nem adhatja meg azt, amire a legnagyobb szüksége van a szívnek. A spiritizmus Sátán tervének központi eleme, ami által foglyul akarja ejteni a világot. Kegyelme és hatalma által Jézus azonban szabaddá teszi a gonoszság láncai által megkötözötteket.  

(Jób 7:7-9.) Gondold meg, hogy csak szellő az életem, szemem nem lát többé jót. (8) A szemek, amelyek eddig láttak, többé nem találnak; szemed engem keres, de én már nem vagyok. (9) Eltűnik a felhő, tovaszáll: éppígy nem jön vissza, aki leszáll a holtak hazájába. /RÚF/  

 (Préd 9:5). (3) Rossz dolog ez, hogy mindannak során, ami a nap alatt történik, ugyanaz érhet utol mindenkit. Ráadásul az emberek szíve tele van gonoszsággal, és esztelenség van bennük, amíg csak élnek. Végül pedig a halottak közé kerülnek. /RÚF/  

(Ézs 8:19-20.) Ha majd azt mondják nektek, hogy forduljatok a halottidézőkhöz és a jövendőmondókhoz, akik suttognak és mormolnak, ezt feleljétek: Nem Istenéhez kell fordulnia a népnek? A holtakhoz kell fordulni az élő helyett? (20) A törvényre és intelemre figyeljetek! Hiszen ők olyan dolgokról beszélnek, amelyeknek nincs jövője. /RÚF/ 

Egyáltalán nem bibliai eredetű az a hit, miszerint a halottak azonnal a mennybe mennek, de a vasárnapünnepléshez hasonlóan ez is igen régi eredetű, már annyira meggyökereződött, hogy az emberek nagyon nehezen tudnak ettől elszakadni. Van néhány bibliaszöveg, amit az összefüggésükből kiragadva idéznek, így próbálják igazolni a hitüket. A hamis tanítás hatása alatt azonban védtelenné válnak Sátán csalásaival szemben, és különösképpen így lesz ez a végső megpróbáltatás idején.

 White idézet: A titokzatos kopogtatások, amelyekkel a legújabb kori spiritizmus megkezdődött, nem emberi csalás vagy ravaszság következményei voltak, hanem a gonosz angyalok közvetlen munkálkodásai, akik így vezették be egyik legeredményesebb lélekromboló csalásukat. Sokan esnek tőrbe, mivel azt hiszik, hogy csupán emberi ámítás a spiritizmus. Amikor azonban szembekerülnek azokkal a megnyilatkozásokkal, amelyeket csak természetfelettieknek tekinthetnek, akkor ezek a jelenségek megcsalják, és arra bírják őket, hogy úgy értelmezzék, mint „Istennek nagy erejét”.

Ezek az egyének figyelmen kívül hagyják a Szentírásnak a csodákra vonatkozó bizonyságtételét, amelyeket Sátán és ügynökei művelnek. Sátán segítségével tudták utánozni a fáraó varázslói Isten munkáját. János apostol az utolsó napokban megnyilatkozó csodatevő erő leírásakor kijelenti: „És nagy jeleket tesz, annyira, hogy tüzet is hoz alá az égből a földre az emberek láttára. És elhiteti a föld lakosait a jelekkel, amelyek adatának néki…” (Jel 13:13- 14) Itt nem csak csalásról van szó. Az embereket megtévesztik azokkal a csodákkal, amelyeknek cselekvésére Sátán ügynökeinek hatalmuk van, és nem azokkal, amelyeknek keresztülvitelét hamisan állítják. – A megváltás története, 394-395./old. 

Így szól Ésaiás próféta: „Tudakozzatok a halottidézőktől és a jövendőmondóktól, akik sipognak és suttognak: hát nem Istenétől tudakozik-e a nép? Az élőkért a holtaktól kell-e tudakozni? A tanításra és bizonyságtételre hallgassatok! Ha nem ekként szólnak azok, akiknek nincs hajnalok.” (Ésa 8:19-20) Ha az emberek elfogadták volna az igazságot, amelyet a Szentírás oly világosan eléjük tárt, hogy „a halottak semmit sem tudnak”, akkor felismernék a spiritizmus állításaiban és megnyilatkozásaiban Sátán hatalommal, jelekkel és hazug csodákkal való munkálkodását. – A megváltás története, 397./old.

 Tisztában kell lenni a holtak állapotával; mert az ördögi lelkek majd gyakran megjelennek nekik szeretett barátaik és rokonaik alakjában, és bibliaellenes tanokat akarnak elhitetni. Mindent megtesznek, hogy részvétet ébresszenek maguk iránt, és szavaik bizonyítására csodákat is tesznek. Isten népe legyen rá felkészülve, hogy ellenállhasson a Biblia igazságával ezeknek a lelkeknek: hogy a halottak semmit sem tudnak, és hogy azok, akik így megjelennek: ördögi lelkek.

Vizsgáljuk meg jól reménységünk alapját, mert mindig készen kell állnunk, hogy arról számot adjunk: a Szentírásból. Ezek a csalások mindig jobban és jobban elterjednek, nekünk szemtől szembe kell állni velük. Ha nem készülünk fel kellőképpen, akkor minket is megtévesztenek és legyőznek. Ám ha részünkről mindent megteszünk, hogy kellőképpen felkészüljünk az előttünk álló küzdelemre, akkor Isten is megteszi az ő részét, és az ő mindenható karja megvéd bennünket. Az Úr inkább elküldené a dicsőség összes angyalát, hogy bástyát vonjanak fel a hűséges lelkek körül, mintsem, hogy megengedje, hogy Sátán hazug csodáival félrevezesse őket. – Tapasztalatok és látomások, 262./old.  

Testünk a Szent Léleknek temploma

 „Avagy nem tudjátok-é, hogy a ti testetek a bennetek lakozó Szent Léleknek temploma, amelyet Istentől nyertetek; és nem a magatokéi vagytok?” (1Kor 6:19–20)

A Menny mindenkit megvásárolt ezen a végtelenül drága áron. Isten a Menny tárházának minden kincsét a Földre árasztotta. Krisztus odaáldozásával az egész Mennyet nekünk adta, és megvásárolta rajta az ember akaratát, érzéseit, értelmét, lelkét. Hívők és nem hívők mind egyaránt az Úr tulajdonai.

Életünket egyedül Istentől kaptuk, Övéi vagyunk a teremtés és a megváltás jogán. Testünk sem a saját tulajdonunk, hogy tetszésünk szerint bánjunk vele, hogy rossz szokások által megbénítsuk, tönkretegyük, s ezzel lehetetlenné tegyük, hogy tökéletesen szolgáljuk Istent. Életünk és minden képességünk Istené. Ő minden pillanatban gondoskodik rólunk. Ő tartja működésben az élő szervezetet. Ha csak egy pillanatra is magunkra hagyna, meghalnánk. Teljesen és tökéletesen Istentől függünk.

Nagy tanulságot merítünk, ha megértjük a viszonyunkat Istenhez, s az Ő viszonyát hozzánk E szavak, "Mert áron vétettetek meg; dicsőítsétek azért az Istent a ti testetekben és lelketekben, amelyek az Istenéi." (1Kor 6:20) Nem a magatokéi vagytok, mert áron vétettetek meg, legyenek állandóan az emlékezetünkben, hogy mindenkor tudatában legyünk annak, miszerint Istennek joga van a tehetségünkre, javainkra, befolyásunkra, egyéniségünkre. Tanuljuk meg tehát, hogyan bánjunk Istennek ezzel az ajándékával, lélekben, elmében, testben, hogy mint Krisztusnak megvásárolt tulajdonai, neki tökéletes, jó illatú szolgálatot nyújtsunk.

A földi gazdagság jelentéktelenné zsugorodik, ha akár csak egyetlen ember értékével vetjük is össze, akiért Urunk és Mesterünk meghalt. Aki mérlegen mérte le a dombokat, és a hegyeket a mérleg serpenyőjén, végtelenül értékesnek tartja az emberi lelket.

Értessük meg a fiatalokkal, hogy ők nem a magukéi, hanem Krisztus tulajdonai! Vére árán vásárolta meg őket; szeretete jogán igényt tart rájuk. Azért élnek, mert hatalmánál fogva Krisztus őrzi őket. Idejük, erejük, minden képességük az Övé, hogy az Ő szolgálatára fejlesszék, csiszolják és használják.

Krisztus magas árat fizetett érted, és most kegyelmet és dicsőséget kínál fel neked. Vajon elfogadod-e? (EGW: Isten csodálatos kegyelme)