2023. október 22., vasárnap

Az igazak elváltozása

„Mert maga az Úr riadóval, arkangyal szózatával és isteni harsonával leszáll az égből: és feltámadnak először, akik meghaltak volt a Krisztusban. Azután mi, akik élünk, akik megmaradunk, elragadtatunk azokkal együtt a felhőkön az Úr elébe a levegőbe; és ekképpen mindenkor az Úrral leszünk.” (1Thess 4,16–17)

Nemsokára megjelent a nagy fehér felhő. Gyönyörűséges volt. Eleinte nem vettük észre, hogy Jézus a felhőn ül, de amint a földhöz közeledett, lassan kivehető volt fenséges alakja… Isten Fiának hangja előszólította az alvó szenteket, akik most dicső halhatatlanságba öltöztek. Az élő szentek pedig egy pillanat alatt elváltoztak, és a feltámadottakkal együtt felvitettek a felhőszekérre. Fenséges volt, amint a felhőszekér fölfelé haladt. Mindkét oldalán szárnyak és alattuk kerekek voltak. És amint felfelé gördült, felhangzott a dicsőítés, a felhő körül levő szent angyalok is ezt kiáltották: »Szent, szent, szent az Úr Isten, a Mindenható!« És a szentek a felhőn azt kiáltották: »Dicsőség! Alleluja!« (…) 

Mindannyiunkat körülvett a felhő, és hét napon át emelkedtünk fel az üvegtenger felé, ahol Jézus saját kezével helyezte fejünkre a koronákat. Aranyhárfát és győzelmi pálmát kaptunk Urunktól. A 144 000 az üvegtengeren állt. Néhányuknak igen ragyogó koronája volt, másoknak kevésbé. Egyesek koronáján sok csillag volt, másokén csak néhány. Mindenki tökéletesen elégedett volt a koronájával. Válluktól lábukig érő, ragyogó, fehér köpenybe voltak öltözve. Angyalok vették körül a megváltottakat, amint az üvegtengeren át a város kapuja felé haladtak. Jézus kitárta a gyöngykaput, és azt mondta: »Megmostátok ruháitokat az én véremben, szilárdan kiálltatok igazságomért, lépjetek be!«” (Early Writings [Korai írások], 35., 16–17. o.)

„Egy hang lesz hallható, minden más zenénél csodálatosabb és gazdagabb, amint ezt mondja: »Jöjjetek, Atyámnak áldottai, örököljétek az országot, ami számotokra készíttetett a világ megalapítása óta!« (Counsels on Stewardship [Tanácsok a sáfárságra], 350. o.) Maranatha

Felismerjük majd egymást

 „Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről színre; most rész szerint van bennem az ismeret, akkor pedig úgy ismerek majd, amint én is megismertettem.” (1Kor 13,12)

„Ráismerünk majd barátainkra, ahogyan a tanítványok is megismerték Jézust. Lehet, hogy e halandó életben testük eltorzult, megbetegedett vagy megcsúnyult, de tökéletes testi-lelki egészségben támadnak majd fel, azonosságukat azonban megdicsőült testükben is teljesen megőrzik. Akkor úgy ismerünk majd, amint mi is megismertettünk (1Kor 13,12). A feltámadottak arcán, amelyet a Jézus arcáról fénylő világosság tesz sugárzóvá, felismerjük azok vonásait, akiket szerettünk.” (Jézus élete, 804., magyar kiadás: 709. o.)

„A megváltottak találkoznak egymással, és felismerik azokat, akiknek figyelmét a megfeszített Üdvözítőre irányították. Milyen áldott beszélgetést folytatnak majd az üdvözültek! »Bűnös voltam, Isten és reménység nélkül éltem a világban, de te eljöttél hozzám, és megmutattad nekem a drága Üdvözítőt mint egyetlen reménységemet…« »Pogány voltam, pogány országban. Elhagytad barátaidat és kényelmes otthonodat, és eljöttél, hogy megtanítsd nekem, hogyan találok Jézusra, és hogy hihetek Benne mint egyetlen igaz Istenben. Leromboltam bálványaimat és Istent imádtam, s most látom Őt színről színre. Megváltattam, örökre megváltattam, és mindig láthatom azt, akit szeretek…« 

Mások hálájukat fejezik ki azok iránt, akik táplálták az éhezőt és felruházták a mezítelent. »Amikor kétségbeesés tartotta fogva lelkemet, hitetlen mivoltomban az Úr hozzám küldött téged, hogy a remény és a vigasztalás szavait szóld. Ennivalót hoztál nekem, és megnyitottad számomra Isten Igéjét, hogy ráébressz lelki szükségleteimre. Úgy bántál velem, mint egy testvérrel. Együtt éreztél velem bánatomban, vigasztaltad meggyötört és megsebzett lelkemet, hogy meg tudtam ragadni Krisztus kezét, amelyet felém nyújtott, hogy megmentsen engem. Tudatlanságomban türelmesen tanítottál arra, hogy van egy Atyám a mennyben, aki törődik velem. Elolvastad nekem Isten Igéjének drága ígéreteit. Te ihletted bennem a hitet, hogy Ő majd üdvözít engem. Szívem meglágyult, behódolt, megtört, amikor arról az áldozatról gondolkodtam, amit Krisztus hozott értem… Itt vagyok, megmentve, örökre megmentve, hogy az Ő jelenlétében éljek és dicsőítsem Őt, aki az életét adta értem.« 

Micsoda öröm lesz, amikor a megváltottak találkoznak azokkal, akik terhet hordoztak értük! És akik nem azért éltek, hogy maguknak kedvezzenek, hanem hogy áldásul szolgálhassanak az elesetteknek, akiknek oly kevés öröm jutott a Földön – szívük ujjong majd a boldogságtól!” (My Life Today [Az én életem ma], 353. o.) Maranatha

Az örök élet kezdete

 

„Ez az a bizonyságtétel, hogy örök életet adott nékünk az Isten, és ez az élet az Ő Fiában van.” (1Ján 5,1

„Jézus Krisztus feltámadása mindenek végső feltámadását példázta, azokét, akik Őbenne alszanak.” (Signs of the Times, 1878. szeptember 26.)

 „A keresztény meghalhat, de Krisztus élete benne van, és az igazak feltámadásakor új életre kel.” (Review and Herald, 1901. október 1.)

„»Krisztusban élet volt, és az élet az emberek világossága volt.« Itt nem a fizikai életről van szó, hanem a halhatatlanságról, a valódi életről, amely egyedül Isten tulajdona. Az Igének, aki Istennel volt, aki Isten volt, élete volt önmagában. A fizikai életet mindenki megkapja. Ez nem örök vagy halhatatlan, mert Isten, az életadó ismét elveheti. Az embernek semmi hatalma nincs az élete fölött. De Krisztus élete nem kölcsönzött élet. Senki sem veheti el az életet Tőle. »Leteszem azt magamtól« – mondta. Őbenne valóban élet volt, eredeti, nem kölcsönzött, nem leszármazás útján nyert. Ez az élet nem az ember veleszületett sajátossága, csak Jézus Krisztus által birtokolhatjuk. (…

Amikor Jézus felvette az emberi természetet, életét tekintve a Mindenhatótól függött. Emberi természetében megragadta Isten mennyei erejét, és az emberi család minden tagjának megvan az előjoga, hogy ezt tegye… {

Ha megbánjuk törvényszegéseinket, és elfogadjuk Krisztust mint Életadót… eggyé válunk Vele, s akaratunk összhangba kerül az isteni akarattal. Részeseivé leszünk Krisztus életének, amely örök. Krisztus életének elfogadása által Istentől halhatatlanságot nyerünk, mert Krisztusban lakozik az istenség egész teljessége testileg. Ez az élet az isteninek az emberivel való titokzatos szövetsége és együttműködése.” (Signs of the Times, 1897. április 8.; június 17.) 

„Krisztus egy testté lett velünk, hogy mi egy lélek lehessünk Ővele. Ez az az egység, amelynek ereje által előjöhetünk majd a sírból – nemcsak Krisztus erejének megnyilatkozásaképpen, hanem mert hit által az Ő élete a miénk lesz. Akik megismerik Krisztus igaz jellemét, és befogadják Őt a szívükbe, azoknak örök életük van. Krisztus a Lélek által lakozik bennünk, és Isten Lelke, ha hittel befogadjuk a szívünkbe, az örök élet kezdete.” (Jézus élete, 388. o., magyar kiadás: 331. o.) Maranatha

2023. október 20., péntek

A szobor részei a Nabukodonozor álmából

Dán 2:23-30 szakasz! Mit mondott itt Dániel, amire különösen fontos emlékeznünk. 

Néked adok hálát, atyáimnak Istene, és dicsérlek én téged, hogy bölcseséget és erőt adtál nékem, és mostan megjelentetted nékem, amit kértünk tőled; mert a király dolgát megjelentetted nékünk! Beméne azért Dániel Ariókhoz, akit rendelt vala a király, hogy elveszítse a babiloni bölcseket; elméne azért, és mondá néki: A babiloni bölcseket ne veszíttesd el; vígy engem a király elé és a megfejtést tudtára adom a királynak. Akkor Ariók sietve bevivé Dánielt a király elébe, és mondá: Találtam férfiút Júdának fogoly fiai között, aki a megfejtést megjelenti a királynak. Szóla a király, és monda Dánielnek, akit Baltazárnak nevezének: Csakugyan képes vagy megjelenteni nékem az álmot, amelyet láttam, és annak értelmét? Felele Dániel a király előtt, és mondá: A titkot, amelyről a király tudakozódék, a bölcsek, varázslók, írástudók, jövendőmondók meg nem jelenthetik a királynak; De van Isten az égben, aki a titkokat megjelenti; és ő tudtára adta Nabukodonozor királynak: mi lészen az utolsó napokban. A te álmod és a te fejed látása a te ágyadban ez volt: Néked, oh király! gondolataid támadtak a te ágyadban afelől, hogy mik lesznek ez után, és aki megjelenti a titkokat, megjelentette néked azt, ami lesz. Nékem pedig ez a titok nem bölcseségből, amely bennem minden élő felett volna, jelentetett meg, hanem azért, hogy a megfejtés tudtára adassék a királynak és te megértsed a te szívednek gondolatait. 

Az imára válaszul Isten felfedte az álom tartalmát és annak magyarázatát is. Dániel habozás nélkül elmondta a királynak, hogy "Isten az égben" volt az, aki megadta a rejtély megoldását. Sőt, mielőtt Dániel jelentést tett volna az álom tartalmáról és magyarázatáról, megemlítette, hogy milyen kimondatlan gondolatai és aggodalmai voltak a királynak, miközben álmatlanul feküdt az ágyán. A körülmények bemutatása még inkább kiemelte az üzenet hitelességét, hiszen erről csak a király tudhatott, Dániel pedig nyilván természetfeletti erő által értesült róla. Ám amikor Dániel ismertette az álom tartalmát, számolnia kellett egy másik válság kockázatával, ugyanis ez nem volt feltétlen jó hír Nabukodonozornak. 

Dán 2:31-49 részét! Mit mondott az álom Nabukodonozor országának végzetéről?

Az álomban egy méltóságteljes szobor jelent meg, aminek a "feje színaranyból volt, a melle és a karjai ezüstből, a hasa és az oldala rézből, a lábszárai vasból, lábai pedig részben vasból, részben cserépből voltak" (Dán 2:32-33, RÚF). Végül egy kő "ledöntötte a szobrot vas- és cseréplábairól" (Dán 2:34, RÚF), az egész eltört, szétszóródott, mint pelyva a szélben. Dániel magyarázata szerint a különböző fémek egymást követő birodalmakat jelképeznek, amelyek váltják egymást a történelem menetében. Nabukodonozor számára egyértelmű az üzenet: minden hatalma és dicsősége dacára Babilon majd lehanyatlik, egy másik ország veszi át a helyét, amit majd mások követnek, amíg egy egészen eltérő birodalom nem vált fel minden előzőt  "Isten országa", ami örökké megáll. A Nabukodonozor álmában közölt prófécia egy általános vázlatprófécia, ami zsinórmértékként szolgál a Dániel próféta könyve 7-8. és 11. fejezeteiben lévő részletesebb próféciákhoz. A 2. fejezet nem feltételes prófécia. Ez egy apokaliptikus prófécia, konkrétan megjövendöli, amit Isten előre látott és a jövőben véghez fog vinni.

1. Az arany fej Babilont jelképezi (Kr. e. 626-539). Nincs más olyan fém, ami az aranynál jobb jelképe lehetne a Babiloni Birodalom erejének és gazdagságának. A Biblia egyik angol fordítása szerint Babilon az "arany város" (Ézs 14:4), "arany pohár az Úr kezében" (Jer 51:7; vö. Jel 18:16). Hérodotosz, az ókori történész feljegyzéséből tudjuk, hogy az arany nagy bősége ékesítette a várost.

2. Az ezüst mellkas és karok Médó-Perzsiát képviselik (Kr. e. 539-331). Az ezüst az aranynál kevésbé értékes, mint ahogy a Méd-Perzsa Birodalom sem érte utol soha Babilon pompáját. Azért is találó jelkép ez a perzsákra, mert az adórendszerükben ezüstöt használtak.

3. A réz has és oldalak Görögországot szimbolizálják (Kr. e. 331-168). Ez 27:13 szerint a görögök rézedényekkel kereskedtek. Katonáik réz páncélzatot viseltek. A sisakjuk, a pajzsuk és a csatabárdjuk rézből készült. Hérodotosz leírja, hogy az egyiptomi I. Pszammetik a behatoló görög kalózokat egy jóslat beteljesítőinek látta, ami szerint "rézemberek jönnek a tenger felől".

4. A vas lábak találó jelképei Rómának (Kr. e. 168 ; Kr. u. 476). Dániel magyarázata szerint a vas a Római Birodalom lehengerlő erejére utal, ami minden más országnál tovább maradt fenn. A birodalom jellemzésére tökéletes fém a vas.

5. A részben vas, részben cserép lábfejek a megosztott Európára utalnak (Kr. u. 476-tól Krisztus második eljöveteléig). A vas és az agyag keveréke jellemzően bemutatja, ami a Római Birodalom széthullása után történt. Bár Európa egyesítésére sok kísérletet tettek, az uralkodói házak közötti házassági szövetségektől kezdve a jelenlegi Európai Unióig, a megosztottság és a pártoskodás mindezidáig megmaradt, és ez a prófécia szerint így is lesz, míg Isten meg nem alapítja örök országát.


Időrendi táblázat (i.e. 1951 – 457)

(http://biblia.hu/az_oszovetseg_a_muveszetekben/idoren)

Időrendi táblázat (i.e. 1951 – 457)


Az ószövetségi kronológia alapja:

Gal. 3:17I.Móz. 15:13II.Móz. 12:40 és I.Kir. 6:1

Az ősatyák kora

1951Ábrahám születése
1942Sára születése
1876Ábrahám elhívása
1851Izsák születése
1815Sára halála
1811Izsák és Rebeka házassága
1791Ézsaú és Jákób születése
1776Ábrahám halála
1750-1580Hikszosz-fáraók uralkodása Egyiptomban
1700József születése
1683Józsefet eladják testvérei
1670A hét bő esztendő kezdete
1663A hét szűk esztendő kezdete
1661József testvéreinek látogatása
1661Jákób és családja Egyiptomba költözik
1644Jákób halála
1590József halála
1661-1446Izráel népe 215 évig tartózkodik Egyiptomban (Jákób odaérkezésétől a kivonulás időpontjáig)
1876-1446Ábrahám elhívásától a kivonulásig tehát az ősatyák 430 esztendeig tartózkodtak Egyiptom és az akkori időben szintén egyiptomi fennhatóság alatt levő Kánaán földjén

Mózes kora

1526 körülMózes születése
1486körül Menekülése Egyiptomból
1446Visszatérése Egyiptomba
1446Kivonulás Egyiptomból
1446-1406Pusztai vándorlás
1406Mózes halála
1406/5Izráel népének honfoglalása
1400-1366Békeidőszak Józsué és a vének alatt

A bírák kora

1366-1358Nyolc éves elnyomás a mezopotámiai király alatt
1358Otniel szabadítása, 40 éves nyugalom
1300Ehud szabadítása a 18 éves moábita elnyomástól, 80 esztendős nyugalom
1253Debóra és Bárák szabadítása, nyugalom 1227-ig
1213Gedeon szabadítása a 7 éves midiánita elnyomás alól; Gedeon a bíró 1173-ig
1173-1170Abimélek királysága Sikem felett
1170-1083Tola, Jáir, Jefte, Ibsán, Elon és Abdon szabadítása és bíráskodása
1120A filiszteus elnyomás kezdete
1105-1085Sámson bíráskodása
1140-1100Éli főpap és bíró
1100-1080Sámuel 20 éves tanítói szolgálata
1081A filiszteusok legyőzése Ében-Ézerben
1081-1050Sámuel, Izráel utolsó bírája

Az egységes királyság

1050-1011Saul királysága
1011-970Dávid királysága
971-931Salamon királysága
967/66 - 960/59A jeruzsálemi templom építése


A megosztott királyság kora

I Z R Á E L

J Ú D A

PrófétákKirályokKirályokPróféták
Isten embere931-910I. Jeroboám931-913RoboámSémája
Ahija910-909Nádáb913-911AbijaIddó
Azáriás
909-886Baása911-869AsaObed
886ElahHanáni
885-884ZimriJéhu
885-874OmriJaháziel
Illés
Mikeás
874-853Akháb872-848JosafátEliézer
3 névtelen853-852Akházia854-841Jorám
852-841Jorám
Elizeus841-814Jéhu841Akházia
841-835Athália királyné
835-796JoásZakariás
814-798JoakházJóel(?)
Jónás798-782Joás796-767Amásia2 névtelen
Hóseás793-753II. Jeroboám
Ámos790-739Uzziás (Azária)Zakariás
753-752Zakariás
752Sallum
752-742Menáhem750-736JótámÉsaiás
742-740PekájaMikeás
740-732Pekah735-715Akház
Odéd732-722Hóseás729-697Ezékiás
722asszír hódítás
697-641ManasséHabakuk
641-639AmonNáhum(?)
639-608JósiásJeremiás
608JoakházHulda
608-597JoákimSofóniás
606/5első fogolycsapat BabilóniábaDániel
597Joákin
második fogolycsapat
Ezékiel
597-586SedékiásAbdiás(?)
586Jeruzsálem teljes megsemmisítése
606/5-536/5a babiloni fogság
536/5Círusz rendelete
519/8Darius Histaspes rendelete
457Artaxerxes Longimanus rendeleteA hazatérés utáni próféták:
Aggeus
Zakariás
Malakiás

Jézus Krisztus tanításai

Könyörületes és szenvedélyes Istent, Jézus Krisztus mutatta be.

  Biblia Istene irgalmas, a szeretete szenvedélyes, és az érzelmeit legfőképpen Jézus Krisztus mutatta be. Isten együttérző  (Ézs 63:9). Nem...