„A dicsőség előtt van a megalázkodás. A menny azt a munkást választja magas poszt betöltésére, aki Keresztelő Jánoshoz hasonlóan alacsony beosztást vállal Isten előtt. A leggyermekibb tanítvány végzi Istenért a leghatékonyabb munkát. A mennyei értelmes lények azokkal tudnak együttműködni, akik nem a maguk dicsőségét keresik, hanem lelkek megmentéséért munkálkodnak…
Ám ha az ember felmagasztalja magát, s úgy érzi, hogy rá feltétlenül szükség van Isten nagy tervének sikeréhez, az Úr félreteszi… Jézus tanítványainak nem volt elegendő országának természetéről tanulniuk. Szívbéli változásra volt szükségük, amely összhangba hozza őket az alapelvekkel… A kisgyermek szerénységét, önmagával nem gondolását, bízó szeretetét – ezeket a vonásokat értékeli a menny. Ezek az igazi nagyság jellemzői…
Az őszinte, töredelmes lélek drága Isten szemében. Pecsétjét nem rangja, gazdagsága, szellemi nagysága alapján helyezi az emberre, hanem annak alapján, hogy mennyire egy Krisztussal”. (Ellen G. White: Jézus élete. 369-370./old.)
1. Milyen további rálátást adnak a következő igék a büszkeség és alázat témájára?
(Zsolt 25:9). Az alázatosakat igazságosan vezeti, és az ő útjára tanítja az alázatosakat. /RÚF/;
(Zsolt 149:4). Mert gyönyörködik népében az Úr, győzelemmel ékesíti fel az elnyomottakat. /RÚF/;
(Mt 23:12). Mert aki felmagasztalja magát, megaláztatik, és aki megalázza magát, felmagasztaltatik. /RÚF/;
(Jak 4:6, 10). De még nagyobb kegyelmet is ad, ezért mondja: „Isten a kevélyeknek ellenáll, az alázatosoknak pedig kegyelmet ad.” (10) Alázzátok meg magatokat az Úr előtt, és ő felmagasztal titeket. /RÚF/
ÖSSZEFOGLALÁS: A büszkeség lehet az egyik legnagyobb akadálya annak, hogy erősödjön az Istennel való kapcsolatod. Ha magabízók vagyunk, és nem érzékeljük a szükségünket a vele való kapcsolatra, egyszerűen nem fogjuk akarni azt. Ezzel szemben Jézus volt a legalázatosabb ember a világon, a legtökéletesebb példája annak, hogy miként lehet igazán közeli kapcsolatban élni Istennel.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése