2026. március 28., szombat

Üzenet a Laodiceának

 

(Kol 2:1-3). Szeretném, ha tudnátok, mennyit küzdök értetek és a laodiceaiakért és mindazokért, akik engem nem ismernek személyesen, (2) hogy szívük felbátorodjék összeforrva szeretetben, és eljussanak a teljes megértés egész gazdagságára: Isten titkának, Krisztusnak ismeretére. (3) Benne van a bölcsesség és ismeret minden kincse elrejtve. /RÚF/

(Kol 4:16-18). Amikor pedig felolvasták nálatok ezt a levelet, gondoskodjatok arról, hogy a laodiceai gyülekezetben is felolvassák, de arról is, hogy a Laodiceából érkezett levelet ti is felolvassátok. (17) És mondjátok meg Arkhipposznak: Legyen gondod rá, hogy betöltsed azt a szolgálatot, amelyet átvettél az Úrban! (18) A köszöntést én, Pál írom a saját kezemmel. Ne feledkezzetek meg az én fogságomról! Kegyelem veletek! /RÚF/

Isten népének történelmét áttekintve újból és újból ugyanazokat a problémákat látjuk. A próféták azért panaszkodtak, mert Izrael népe világi módon akarta tisztelni az Urat. Felszólították őket, hogy térjenek meg, még mielőtt túl késő lenne. Ézsaiás így kesergett:

  „Milyen paráznává lett a hű város” (Ézs 1:21), /ÚRK/! Biztatta a népet, hogy térjenek vissza Istenhez, nyerjenek bűnbocsánatot, tisztuljanak meg. 

(Ézs 1:16-20). Mossátok tisztára magatokat! Vigyétek el szemem elől gonosz tetteiteket! Ne tegyetek többé rosszat, (17) tanuljatok meg jót cselekedni! Törekedjetek igazságra, térítsétek jó útra az erőszakoskodót! Védjétek meg az árvák igazát, képviseljétek az özvegy peres ügyét! (18) Jöjjetek, szálljunk most perbe egymással! – mondja az Úr. – Ha vétkeitek skarlátpirosak is, hófehérekké válhattok, ha vörösek is, mint a bíbor, fehérekké lehettek, mint a gyapjú. (19) Ha készségesen hallgattok rám, élhettek az ország javaival. (20) De ha vonakodva elpártoltok tőlem, fegyver pusztít el titeket. – Az Úr maga mondja ezt. /RÚF/] 

Keresztelő János (Mt 3:2, 8-10). Térjetek meg, mert elközelített a mennyek országa! (8) Teremjetek hát megtéréshez illő gyümölcsöt, (9) és ne gondoljátok, hogy ezt mondhatjátok magatokban: A mi atyánk Ábrahám! Mert mondom nektek, hogy Isten ezekből a kövekből is tud fiakat támasztani Ábrahámnak. (10) A fejsze már a fák gyökerén van: ezért minden fa, amely nem terem jó gyümölcsöt, kivágatik, és tűzre vettetik. /RÚF/ 

 ...és Jézus (Mt 4:17). Ettől fogva kezdte Jézus hirdetni: Térjetek meg, mert elközelített a mennyek országa! /RÚF/; 

(Mt 12:33-37). Ha jó a fa, jó a gyümölcse is, ha rossz a fa, rossz a gyümölcse is. Mert gyümölcséről lehet megismerni a fát. (34) Ti viperafajzatok! Hogyan szólhatnátok jót gonosz létetekre? Mert amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj. (35) A jó ember jó kincseiből jót hoz elő, a gonosz ember gonosz kincseiből gonoszt hoz elő. (36) De mondom nektek, hogy minden haszontalan szóról, amelyet kimondanak az emberek, számot fognak adni az ítélet napján: (37) mert szavaid alapján ítéltetsz majd igaznak, és szavaid alapján ítéltetsz majd bűnösnek. /RÚF/) 

...egyaránt megtérésre hívta az izraelitákat, hogy olyan gyümölcsöt teremjenek, ami megáll a végidei ítéletben. Az apostolok üzenete is hasonló. 

(ApCsel 2:38). Péter így válaszolt: Térjetek meg, és keresztelkedjetek meg mindnyájan Jézus Krisztus nevében bűneitek bocsánatára, és megkapjátok a Szentlélek ajándékát. /RÚF/; 

(ApCsel. 3:19). Tartsatok tehát bűnbánatot, és térjetek meg, hogy eltöröltessenek a ti bűneitek; /RÚF/; 

(ApCsel 17:30). A tudatlanság időszakait ugyan elnézte Isten, de most azt hirdeti az embereknek, hogy mindenki mindenütt térjen meg. /RÚF/;

 (2Kor 7:9-10). de most már örülök. Nem annak, hogy megszomorodtatok, hanem hogy szomorúságotok megtéréshez vezetett: mert Isten szerint szomorodtatok meg, és miattunk semmiben nem vallotok kárt. (10) Mert az Isten szerinti szomorúság megbánhatatlan megtérést szerez az üdvösségre, a világ szerinti szomorúság pedig halált szerez. /RÚF/

(Ézs 60:1-3). Kelj fel, tündökölj, mert eljött világosságod, rád ragyogott az Úr dicsősége. (2) Bár még sötétség borítja a földet, sűrű homály a nemzeteket, de fölötted ott ragyog az Úr, dicsősége meglátszik rajtad. (3) Világosságodhoz népek jönnek, és királyok a rád ragyogó fényhez. /RÚF/

(Jel 18:1-4). Ezek után láttam, hogy egy másik angyal leszállt a mennyből: nagy hatalma volt, és dicsősége beragyogta a földet. (2) És ezt kiáltotta erős hangon: Elesett, elesett a nagy Babilon, amely ördögök lakóhelyévé lett, és minden tisztátalan lélek, minden tisztátalan madár és minden tisztátalan és utálatos állat rejtekhelyévé lett. (3) Mert féktelen paráznaságának borából ivott minden nemzet, vele paráználkodtak a föld királyai, és eldőzsölt javaiból gazdagodtak meg a föld kereskedői. (4) Hallottam, hogy egy másik hang szól az égből: Menjetek ki belőle, én népem, hogy ne legyetek részesek bűneiben, és hogy a rámért csapások ne érjenek titeket; /RÚF/

(Ézs 62:1-5). Nem hallgathatok Sion miatt, nem nyughatom Jeruzsálem miatt, míg nem ragyog igazsága, mint a hajnalfény, és szabadulása, mint az égő fáklya. (2) Látni fogják igazságodat a népek, dicsőségedet az összes király. Új neveden szólítanak téged, amelyet az Úr maga ad majd neked. (3) Ékes korona leszel az Úr kezében, királyi fejdísz Istened tenyerén. (4) Nem mondanak többé elhagyottnak, országodat sem mondják pusztaságnak, hanem úgy hívnak, hogy gyönyörűségem, országodat pedig úgy, hogy férjnél van. Mert gyönyörködik majd benned az Úr, és országodnak ő lesz a férje. (4) Mert ahogy az ifjú elveszi a hajadont, úgy vesz el téged, aki felépít; ahogy a vőlegény örül menyasszonyának, úgy örül majd neked Istened. /RÚF/

(Jel 19:7-8). Örüljünk és ujjongjunk, és dicsőítsük őt, mert eljött a Bárány menyegzője, felkészült menyasszonya, (8) és megadatott neki, hogy felöltözzék fényes, tiszta gyolcsba: ez a gyolcs a szentek igaz cselekedeteit jelenti. /RÚF/

Isten egyesíteni fogja a mennyet és a földet. A nagy küzdelem miatt azonban ezt szakaszosan kell végrehajtania. 

1. A Golgotánál Sátán elvesztette a mennyei lények még megmaradt rokonszenvét is.  (Jn 12:31). Most megy végbe az ítélet e világ felett, most vettetik ki e világ fejedelme./RÚF/

2. Krisztusnak a mennyei szentélyben végzett szolgálatával, az ítélettel Isten népe készséges lesz „minden jóra”, hogy cselekedjék „az Ő akaratát” felkészülnek a mennyre.  (Zsid 13:21). tegyen készségessé titeket minden jóra, akaratának teljesítésére, és munkálja bennünk azt, ami kedves őelőtte Jézus Krisztus által, akinek dicsőség örökkön-örökké. Ámen. /RÚF/) 

3. A millenniumi ítélettel és utána a végítélettel örökre elrendeződik minden kérdés, ami addig megmaradt. A bűn és a meg nem térő bűnösök elpusztulnak a tűz tavában, ami megtisztítja a földet is. (Jel 21:8). De a gyáváknak és hitetleneknek, az utálatosaknak, gyilkosoknak és paráznáknak, a varázslóknak és bálványimádóknak, és minden hazugnak a tűzzel és kénnel égő tóban lesz a helye: ez a második halál. /RÚF/ 

4. A menny és a föld csak a bűn eltörlése után egyesülhet végre. (Jel 21:3). Hallottam, hogy egy hatalmas hang szól a trón felől: Íme, Isten sátora az emberekkel van, és ő velük fog lakni, ők pedig népei lesznek, és maga Isten lesz velük, /RÚF/

White idézet: Isten Fia leszállt, hogy az elesetteket felemelje. Otthagyta a magasságot, a bűn nélküli világokat, a kilencvenkilencet, akik szerették Őt, és lejött erre a földre, ahol „megsebesíttetett bűneinkért, megrontatott a mi vétkeinkért”. (Ézs 53:5) Minden dologban hasonlóvá vált testvéreihez; olyan testet öltött fel, mint a mienk. Megtapasztalta, mit jelent éhesnek, szomjasnak és fáradtnak lenni. Táplálékkal tartotta fenn életét, és alvással erősítette testét. Idegen és vándor volt a földön – a világban élt, de nem e világból való volt. Megkísértetett és háboríttatott, ahogyan napjainkban is férfiak és nők megkísértetnek és háboríttatnak, de a bűntől mentes maradt. Mindenkor gyöngéd, részvétteljes, szeretetteljes volt, másokkal szemben elnéző. Isten jellemét így szemléltette lényében. „Az Ige testté lett és lakozék mi közöttünk…, aki teljes vala kegyelemmel és igazsággal.” (Jn 1:14) 

A kolosséi hívőket a pogányság szokásai és befolyása vette körül, abban a veszélyben forogtak, hogy elszakadnak az egyszerű evangéliumtól. Pál tehát ettől óvta őket, amennyiben Krisztusra, mint egyedül megbízható vezetőjükre irányította tekintetüket. „Mert akarom, hogy tudtotokra legyen” – írta nekik –, „hogy milyen nagy tusakodásom van ti érettetek, és azokért, kik Laodiczeában vannak és mindazokért, akik nem láttak engem személy szerint e testben, hogy vigasztalást vegyen az ő szívük, egybeköttetvén a szeretetben, és hogy eljussanak az értelem meggyőződésének teljes gazdagságára, az Isten és az Atya és a Krisztus ama titkának megismerésére.” (Kol 2:1-2) 

„Ezt pedig azért mondom, hogy valaki titeket rá ne szedjen hitető beszéddel... Azért, amiképpen vettétek a Krisztus Jézust, az Urat, akképpen járjatok Őbenne. Meggyökerezvén és tovább épülvén Őbenne, és megerősödvén a hitben, amiképpen arra taníttattatok, bővölködvén abban hálaadással. Meglássátok, hogy senki ne legyen, aki bennetek zsákmányt vet a bölcselkedés és üres csalás által, mely emberek rendelése szerint, a világ elemi tanításai szerint, és nem a Krisztus szerint való. Mert Őbenne lakozik az Istenségnek egész teljessége testileg. És Őbenne vagytok beteljesedve, aki feje minden fejedelemségnek és hatalmasságnak.” (Kol 3:4, 6-10) 

Krisztus előre megmondta, hogy hitetők lépnek fel, akiknek befolyása által „a gonoszság megsokasodik” és „a szeretet sokakban meghidegül”. (Mt 24:12) Ezek felől intette a tanítványokat, mert innen nagyobb veszélyek fenyegetik a gyülekezetet, mint üldöző ellenségeik részéről. Pál is ismételten óva intette a hívőket ezektől az álnok tanítóktól. Elsősorban ettől a veszélytől óvakodjanak; mert amennyiben befogadják ezeket a hamis tanítókat, a tévelygésnek nyitják meg a kaput. Az ellenségnek lehetővé teszik, hogy az újonnan megtérteknek lelki ítélőképességét elhomályosítsa, és bizalmukat megrendítse. Krisztus a zsinórmérték, akihez szabva kell megvizsgálni az előadott tanokat. Mindazt utasítsák vissza, ami tanaival nem egyezik. A bűnért megfeszített, halottaiból feltámadt és mennybe felszállt Krisztus – ez az üdvösség tudománya, amelyet elsajátítaniuk és tanítaniuk kell. – Az apostolok története, 472-473./old.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Jézus Krisztus tanításai

Kit választunk, melyik úton haladunk?

Amikor a lélek aláveti magát Krisztusnak, új erő veszi birtokába az új szívet. Olyan változás megy végbe, amelyet az ember maga sohasem képe...