A szeretet krisztusi királysága

 

„Az ország pedig és a hatalom, és az egész ég alatt levő országok nagysága átadatik a magasságos egek szentei népének; az Ő országa örökkévaló ország, s minden hatalmasság néki szolgál és engedelmeskedik.” (Dán 7,27)

„Krisztus országa semmiben sem hasonlít a földi kormányzatokhoz. Isten országa lakói jellemét képviseli… Ott a szent szeretet elnököl, és a tisztségeket a kegyesség gyakorlása ékesíti. Az Úr megbízza szolgáit, hogy minden munkájukba vigyenek kegyességet és kedvességet, Krisztus tulajdonságait. Egyedül Krisztus hatalma munkálhatja az átalakulást a szívben és az értelemben, amit mindazoknak tapasztalniuk kell, akik Vele lesznek majd az új életben, Isten országában. Azért, hogy igazán szolgálhassuk Őt, isteni Lélektől kell újjászületnünk. Ez megtisztítja a szívet, megújítja az elmét, és új képességet ad, hogy megismerjük és szeressük Istent. Készséges engedelmességet ad nekünk minden kívánalma iránt. Ez az igazi istentisztelet.

»Lásd Siont, ünnepeinknek városát, szemeid nézzék Jeruzsálemet, mint nyugalom hajlékát, mint sátort, mely nem vándorol, melynek szegei soha ki nem húzatnak, s kötelei soha el nem szakadnak. Sőt az Úr, a dicsőséges lesz ott nékünk folyók és széles vizek gyanánt, amelyekbe nem jő evezős hajó, és nehéz gálya rajtuk át nem megy. Mert az Úr a mi bíránk, az Úr a mi vezérünk, az Úr a mi királyunk, Ő tart meg minket! Megtágultak köteleid, árbocfájuk alapját nem tartják erősen, vitorlát nem feszítenek: akkor sok rablott prédát osztanak, még a sánták is zsákmányt vetnek. És nem mondja a lakos: Beteg vagyok! A nép, amely benne lakozik, bűnbocsánatot nyer.« (Ésa 33,20–24) 

»Hanem örüljetek és örvendjetek azoknak mindörökké, amelyeket én teremtek; mert ímé, Jeruzsálemet vigassággá teremtem, és népét örömmé. És vigadok Jeruzsálem fölött, és örvendek népem fölött, és nem hallatik többé abban siralomnak és kiáltásnak szava! Nem lesz ott többé csupán néhány napot ért gyermek, sem vén ember, aki napjait be nem töltötte volna, mert az ifjú százesztendős korában hal meg, és a bűnös százesztendős korában átkoztatik meg. Házakat építenek és bennök lakoznak, szőlőket plántálnak és eszik azok gyümölcsét. Nem úgy építenek, hogy más lakjék benne; nem úgy plántálnak, hogy más egye a gyümölcsöt, mert mint a fáké, oly hosszú lesz népem élete, és kezeik munkáját elhasználják választottaim. Nem fáradnak hiába, nem nemzenek a korai halálnak, mivel az Úr áldottai ők, és ivadékaik velük megmaradnak. És mielőtt kiáltanának, én felelek, ők még beszélnek, és én már meghallgattam. A farkas és bárány együtt legelnek, az oroszlán, mint az ökör, szalmát eszik, és a kígyónak por lesz az ő kenyere. Nem ártanak és nem pusztítnak sehol szentségemnek hegyén, így szól az Úr.« (Ésa 65,18–25)” (In Heavenly Places [Mennyei helyeken], 372. o.) (Maranatha)

A kinyilatkoztatott dolgok a mieink és gyermekeinké

„Mert mikor a halálból feltámadnak, sem nem házasodnak, sem férjhez nem mennek, hanem olyanok lesznek, mint az angyalok a mennyekben.” (Márk 12,25)

„Ma is vannak, akik azt tanítják, hogy az emberek az új Földön is házasodnak és születnek majd. De akik hiszik az Írásokat, nem fogadhatnak el efféle elméleteket. Az a tanítás, hogy gyermekek születnek az új Földön, nem része az igen biztos prófétai beszédnek. Krisztus szavai félreérthetetlenek, örökre elrendezik a házasságok és születések kérdését. Akik feltámadnak a halálból, vagy elváltoznak majd, sem nem házasodnak, sem férjhez nem adatnak. Olyanok lesznek, mint Isten angyalai, a királyi család tagjai.

Azt mondanám azoknak, akik Jézus Krisztus világos kijelentésével ellentétes nézeteket tartanak fenn: az ilyen dolgokkal kapcsolatos hallgatás ékesszólás. Ne bonyolódjunk olyan feltevésekbe és teóriákba, amelyeket Isten nem tett ismertté számunkra Igéjében. Jövőbeli állapotunkra vonatkozóan nem szabad spekulációkba bocsátkoznunk… 

»Hirdesd az Igét, állj elő vele alkalmas vagy alkalmatlan időben.« Ne hozz az alapba fát, szalmát és pozdorját – saját vélekedéseidet és találgatásaidat, amelyek senkinek nincsenek áldására

Krisztus egyetlen olyan igazságot sem tartott titokban, amely megváltásunk szempontjából fontos. A kinyilatkoztatott dolgok a mieink és gyermekeinké, de nem engedtetik meg nekünk, hogy képzeletünk olyan tantételeket alkosson, amelyekről nincs kinyilatkoztatás.

Az Úr elém tárta, hogy ilyen spiritiszta képek sokakat foglyul ejtenek. ... Akik engednek az ilyen szentségtelen képzelgésnek, ezt mondom: A Krisztus szerelméért, azonnal torpanjatok meg, ahol vagytok. Tiltott területen álltok. 

Az Úr mindent megtett azért, hogy az eljövendő életben boldogok legyünk. De nem nyilatkoztatott ki semmit ezekre a tervekre vonatkozóan, és nem is szabad találgatnunk ezekről. Nem szabad a jövőbeli élet feltételeit mostani életünk feltételeihez mérnünk.” (Medical Ministry [Egészségügyi szolgálat], 99–100. o.) (Maranatha)

Kimeríthetetlen tudás

 „Így szól az Úr, Izráelnek Szentje és Teremtője: Kérdezzétek meg a jövendőt tőlem, fiaimat és kezeim munkáját csak bízzátok reám! Én alkottam a földet, és az embert rajta én teremtettem, én terjesztettem ki kezeimmel az egeket, és minden seregüket én állítottam elő.” (Ésa 45,11–12)

„Sokan talán úgy gondolják, hogy ez a világ és a mennyei lakóhelyek alkotják Isten világegyetemét. Nem így van.” (HNA Biblia-kommentár VII., 990. o.) 

„Istennek sok-sok olyan világa van, amelyek lakói engedelmesek a Teremtő törvénye iránt. Ezeket a világokat az Úr dicsőségére figyelemmel irányították. Amint e világok lakói meglátták az ember váltságáért lefizetett óriási árat, lelkük megtelt csodálkozással.” (Review and Herald, 1900. szeptember 25.)

„Az Úr megengedte nekem, hogy más világok életébe is bepillantsak. Szárnyakat kaptam, és egy angyal magas és fenséges helyre vezetett a városból. Füve üde zöldben pompázott és a madarak kedves dalokat trilláztak. E hely lakói különböző termetűek voltak. Krisztus vonásait tükrözték, arcuk szent örömtől sugárzott, szabadságuk és boldogságuk kifejezéseként

Egyiküket megkérdeztem, hogyan lehetséges, hogy ők sokkal szeretetre méltóbbak, mint a Föld lakosai. A válasz így hangzott: »Engedelmességben éltünk Isten parancsolatai iránt, és nem buktunk el engedetlenség miatt, mint a földiek.« Majd két fát láttam. Az egyik egészen olyan volt, mint az élet fája a szent városban. Mindkét fa gyümölcse csodálatosan szép volt, de az egyik fa gyümölcséből nem ehettek. Megtehették volna, hogy mindkettőről egyenek, de Isten az egyiket eltiltotta tőlük. Kísérő angyalom ekkor így szólt hozzám: »Itt senki sem evett a tiltott fa gyümölcséből, ám ha ennének belőle, ők is elbuknának.«

Innen egy olyan világhoz vitettem, amelynek hét holdja volt. Ott láttam Énokot, aki elragadtatott… Megkérdeztem tőle, ez volt-e a hely, ahová felvitetett a földről. Azt mondta: »Nem. A város az én otthonom, ide csak ellátogattam.« Úgy járt-kelt ezen a helyen is, mintha egészen otthon lett volna.

Kértem kísérő angyalomat, hogy én is azon a helyen maradhassak. Elviselhetetlen volt a gondolat, hogy visszatérjek a sötét világba. De az angyal azt mondta: »Vissza kell térned, és ha hűséges leszel, abban a kiváltságban részesülsz, hogy a száznegyvennégyezerrel együtt meglátogasd mind e világokat, és majd szemlélheted Isten kezének műveit.«” (Early Writings [Korai írások], 39–40. o.) (Maranatha)

Tananyagunk a világegyetem

 „Mily számtalanok a Te műveid, Uram! Mindazokat bölcsen alkottad meg, és betelt a föld a Te gazdagságoddal.” (Zsolt 104,24)

„Csak ebben a földi életben kezdhetjük meg Isten alkotásainak és útjainak megismerését; s majd az örökkévalóságon át folytatjuk a tanulást. Isten olyan dolgokról gondoskodott az ember számára, hogy elgondolkozzék rajtuk, igénybe véve az értelem valamennyi képességét. A teremtő Isten jellemét olvashatjuk ki a mennyei és földi eseményekből, amelyek hálával töltik be szívünket. Szívünk felelni fog Isten csodás alkotásaiban megnyilvánuló szeretetére.” (Bizonyságtételek IV., 581. o.) 

„A fátyol, amely ma még elhomályosítja látásunkat, levétetik szemünkről, és meglátjuk annak a világnak a szépségeit, amelynek ragyogásából a hívő ma csak néhány sugarat képes felfogni. Milyen tág tere nyílik a tanulmányozásnak, amikor meglátjuk a mennybolt teljes szépségét, amit most csak apró részleteiben, csak távcsővel szemlélhetünk, s ahová a bűn legkisebb fuvallata sem érhet már, mert az egész Földet az Úr dicsősége fogja beragyogni. A tudomány művelője tanulmányozhatja majd a teremtést, és semmit sem talál majd, ami a gonosz törvénytiprására emlékeztetne. Hallhatja a természet hangjait, de sírás vagy jajszó nem töri meg az összhangot. Az ember a roppant világegyetemben, minden teremtett dologban felismerheti Isten keze munkáját, és sem a földön, sem az égen nem lesz látható a romlás egyetlen nyoma sem.” (Education [Nevelés], 303. o.)

„Az üdvözült sokaság világról világra jár majd, s ideje jelentős részét a megváltás titkainak kutatásával tölti. Az örökkévalóságban ez a csodálatos isteni elgondolás egyre jobban feltárul előttük.” (HNA Biblia-kommentár VII., 990. o.) 

„A világmindenség minden kincse feltárul Isten gyermekei előtt, hogy tanulmányozhassák. Kimondhatatlan örömmel osztoznak az el nem bukott lények boldogságában és bölcsességében, az Isten keze munkájának szemlélése nyomán korszakról korszakra elnyert kincsekben… Örökkön-örökké részesednek Isten ajándékaiban.” (Education [Nevelés], 307. o.)( Maranatha)

A megváltás csodája

 „Amely üdvösség felől tudakozódtak és nyomozódtak a próféták, akik az irántatok való kegyelem felől jövendöltek. Nyomozódván, hogy mely vagy milyen időre jelenté azt ki a Krisztusnak őbennök levő Lelke, aki eleve bizonyságot tett a Krisztus szenvedéseiről és az azok után való dicsőségről. Akiknek megjelentetett, hogy nem maguknak, hanem nékünk szolgáltak azokkal, amelyeket most hirdetnek néktek azok, akik prédikálták néktek az evangéliumot az egekből küldött Szent Lélek által; amikbe angyalok vágyakoznak betekinteni.” (1Pét 1,10–12) 

„Ebben az életben csak ízlelgetjük a megváltás csodáit. Mélységesen elgondolkozhatunk azon a szégyenen és dicsőségen, életen és halálon, igazságon és irgalmasságon, amely a kereszten találkozott, de a legnagyobb erőfeszítéssel sem tudjuk teljesen felfogni, mit is jelent. A megváltó szeretet mélységéről és magasságáról csak kevés fogalmat alkothatunk. Amikor a megváltottak úgy látnak majd, amint Isten látja őket, és úgy ismernek, ahogyan Isten ismeri őket, akkor sem fogják teljesen megérteni ezt a szeretetet. De az örök korszakokon át újabb és újabb igazságok tárulnak ki a csodálkozó és elragadtatott értelem előtt. Amikor a földi bajok, fájdalmak és kísértések elmúlnak, és okaik is megszűnnek, Isten népe még akkor is tisztán és világosan tudja majd, hogy mi volt megváltásának ára.

A kereszt titka minden más titkot megmagyaráz. A Golgotáról sugárzó fényben Isten tulajdonságait, amelyekre korábban félelemmel és csodálattal gondoltunk, szépnek és vonzónak találjuk. Az irgalom, gyengédség és atyai szeretet egybeolvad a szentséggel, igazsággal és hatalommal. Míg Krisztus magas trónjának fenségét szemléljük, meglátjuk jellemének szépségét, és megértjük, ahogy még soha, hogy mit jelent ez az örökkévaló név: »Mi Atyánk.« 

Látni fogjuk, hogy az, akinek bölcsessége végtelen, csak Fia odaáldozásával válthatott meg minket. De a Megváltót ezért az áldozatért kárpótolja a megváltott, szent, boldog és halhatatlan lényekkel benépesült Föld. Annak a küzdelemnek az eredményeként, amelyet Krisztus a sötétség hatalmaival vívott, a megváltottak boldogsága növeli Isten dicsőségét az örökkévalóságon át. Egyetlen léleknek oly nagy értéke van, hogy az Atya elfogadja az érte fizetett árat. Krisztus is boldogan tekint mérhetetlen áldozatának gyümölcseire.” (A nagy küzdelem, 651–652. o., Korszakok nyomában, 578–579. o.)

„Az egész örökkévalóságon át a megváltott sereg lesz legfőbb dicsősége.” (Spirit of Prophecy [A prófétaság Lelke], 3. köt., 261. o.) (Maranatha)

A megváltottak mennyei tanulmányai

„Hogy megmutassa a következendő időkben az Ő kegyelmének felséges gazdagságát, hozzánk való jóságából, a Krisztus Jézusban.” (Eféz 2,7) 

„A megváltás ismerete a legmagasabb rendű tudomány, amelyet az angyalok és az el nem bukott világok értelmes lényei is tanulmányoznak. Olyan tudomány, mely a végtelen Isten szándékát kutatja, »amely öröktől fogva el volt rejtve«, s amelyet végtelen korszakokon át tanulmányoznak majd a megváltottak. Ez a legmagasabb rendű ismeret, amellyel ember csak foglalkozhat. Felüdíti az elmét és fölemeli a lelket…

A megváltás műve, amelybe angyalok is vágyakoznak betekinteni, lesz a megváltottak tanulmánya és éneke az örökkévalóság korszakain át. Vajon nem méltó-e már most is a mély elmélkedésre és gondos tanulmányozásra?… 

Krisztus testtélételének, engesztelő áldozatának, közbenjárói munkájának tanulmányozása foglalkoztatja a szorgalmas kutató elméjét mindaddig, amíg az idő tart, és a mennyre tekintve így kiált fel: »Nagy a kegyességnek ama titka!«

Az örökkévalóságban megtanuljuk azt, amit már most is megérthettünk volna, ha elfogadjuk a világosságot. A megváltás foglalkoztatja majd az üdvözültek szívét és elméjét. Mindig új látást nyerünk Krisztus tökéletességéről és dicsőségéről. Jézus Krisztus, a hűséges házigazda a végtelen korszakokon át ó és új dolgokat hoz majd elő kincstárából.” (My Life Today [Az én életem ma], 361. o.)

„Ha el lehetne nyerni Isten és igazsága teljes megismerését, nem lenne több felfedezés, nagyobb ismeret, sem további fejlődés… Hála Istennek, ez nem így van. Mivel Isten végtelen, és Benne van a bölcsesség minden kincse, mi az egész örökkévalóságon át tanulhatjuk, kutathatjuk, és sohasem merítjük ki bölcsességének, jóságának és hatalmának gazdagságát.” (Signs of the Times, 1906. április 25.) Maranatha

Krisztus lesz a tanítónk

 „Ezért hadd ismerje meg népem az én nevemet, ezért ama napon! Hogy én vagyok, aki mondom: Ímé, itt vagyok!” (Ésa 52,6)

„Az Isten jelenlétére alkalmassá tett embert – csakúgy, mint kezdetben – ismét a Teremtő tanítja majd.” (Education [Nevelés], 302. o.)

„A legcsekélyebb elképzelésünk sincs arról, ami majd feltárul előttünk. Együtt megyünk Krisztussal az élő vizekhez. Elénk tárja a természet szépségét és dicsőségét. Az örökkévalóságban megismerjük majd az igazságot, amit korlátaink miatt most nem ismerhetünk.” (Counsels to Parents, Teathers and Students [Tanácsok szülőknek, tanároknak és diákoknak], 162. o.) 

„Az eljövendő világban Krisztus a megváltottakat az élet folyója mellé vezeti, és az igazság csodálatos leckéit tanítja majd nekik. Felfedi előttük a természet titkait. Látni fogják, hogy a mester keze csodálatosan kormányozza a világot. Szemlélik majd a nagy Művész hozzáértését, amint a mező virágait színezi, és megismerik az irgalmas Atya terveit, aki kiárasztja a világosság sugarait. A megváltottak a szent angyalokkal együtt egyre jobban megismerik Isten végtelen szeretetét világunk iránt, és dicsénekben fejezik ki hálájukat Istennek.” (My Life Today [Az én életem ma], 361. o.)

„A mennyei tanulók előtt végtelen távlatok nyílnak meg, és kimondhatatlan gazdagság vár rájuk… Kifejezhetetlen örömmel osztoznak az el nem bukott lények boldogságában és bölcsességében, az Isten keze munkájának szemlélése nyomán korszakról korszakra elnyert kincsekben… Ahogyan az örökkévalóság évei peregnek, újabb és újabb dicső kinyilatkoztatásokban lesz részük.

Kimondhatatlan gyönyörűséggel lépünk be majd az el nem bukott lények társaságába. Meglátjuk azokat a kincseket, amelyeket a korszakokon át Isten keze munkáinak szemlélése által elnyertünk. És az örökkévalóság tovatűnő évei még dicsőbb kinyilatkoztatásokat hoznak. »Véghetetlen bőséggel mindeneket megcselekedhetik, feljebb, hogynem mint kérjük vagy elgondoljuk…« (Eféz 3,20). Örökkön-örökké részesednek Isten ajándékaiban.” (Education [Nevelés], 304., 307. o.)

„Olyan nevelést kell kapnunk itt, amely képessé tesz arra, hogy Istennel éljünk az örök korszakokon át. Az itt elkezdett nevelés tökéletesítésére a mennyben kerül sor – ott magasabb osztályba fogunk lépni.” (My Life Today [Az én életem ma], 361. o.) (Maranatha)

Tevékenység az új Földön

 

„Házakat építenek és bennük lakoznak, szőlőket plántálnak és eszik azok gyümölcsét. Nem úgy építenek, hogy más lakjék benne; nem úgy plántálnak, hogy más egye a gyümölcsöt, mert mint a fáké, oly hosszú lesz népem élete, és kezeik munkáját elhasználják választottaim.” (Ésa 65,21–22)

„Nem feltételezhetjük, hogy amikor megkapjuk a számunkra készített lakhelyeket, tétlenség lesz az osztályrészünk.” (Review and Herald, 1898. május 17.)

„Az újjáteremtett Földön a megváltottak azt a munkát végzik majd, amely Ádámot és Évát kezdetben boldoggá tette. Édeni életet élnek – a kertben és a mezőn. »Házakat építenek és bennük lakoznak, szőlőket plántálnak és eszik azok gyümölcsét. Nem úgy építenek, hogy más lakjék benne; nem úgy plántálnak, hogy más egye a gyümölcsöt…« (Ésa 65,21–22)” (Próféták és királyok, 730–731. o., magyar kiadás: 455. o.) 

„Láttam ott ezüstösen pompázó házakat, amelyeket négy csodálatos, gyöngyökkel ékesített oszlop támasztott alá. A szentek hajlékai voltak, mindegyiken aranypárkány. Láttam szenteket, akik bementek a házakba, levették koronájukat és a párkányra helyezték. Azután kijöttek és dolgozni kezdtek a házak melletti földeken, de nem úgy, ahogy nekünk itt a földön dolgoznunk kell. Fenséges fény sugárzott mindnyájuk feje felett, s mindig dicsőítették és magasztalták Istent.” (Early Writings [Korai írások], 18. o.)

„Ott minden tehetség tökéletesedik, minden képesség fejlődik, gyarapszik majd. A tanulás nem fogja elfárasztani elménket, nem meríti ki erőnket. Ott a legnagyobb vállalkozások is véghezvihetők, a legmagasztosabb törekvések is megvalósíthatók, a legmagasabb célok is elérhetők. Mindig új magaslatok hívogatnak, új csodák gyönyörködtetnek, új igazságokat érthetünk meg, és új feladatok serkentgetik a lélek és a test képességeit.” (A nagy küzdelem, 677. o., Korszakok nyomában, 601. o.) Maranatha

MIÉRT NEM ELÉG A TÖRVÉNY?

 

Sajnos sokan gondolják azt, hogy ha eleget tesznek a világ és Isten törvényének is, akkor élhetnek egy kiengyensúlyozott, boldognak mondható, értelmes és egy olyan veszélyektől megkimélt életet, amit mi magunk generálunk... Igen, ez a világban járható útnak mondható és mindaddig működik is, amíg minden külső tényező rendben van vagy csak addig, amíg emberi erőt meg nem haladó csapás ér minket(, mert fizet a biztosító, mert a család segít a bajban, mert egy barátomnál találok munkát...)

E világi élet, viszont tartogat mindannyiunk számára olyan, előre ki nem számítható csapást, amit nem tudunk pénzzel, kapcsolatokkal, ügyeskedéssel, bármilyen emberi fortéllyal elsimítani és sokszor ez a szakadás, becsapódás a Szentlélek nélkül élő ember vesztét okozhatja...most kijelentem, hogy szükségtelenül!

Mielőtt elmesélnék egy szomorú történetet, muszáj elmondanom azt, hogy azok, akik csupán a törvényeket tartják be, azok a tőlük függetlenül bekövetkező fájdalmas csapásokkor mindig elsőként kérdezik meg: "Uram, miért kapom én ezt, mikor minden napomat Veled élem, Neked gyűjtök, Téged szolgállak, Érted élek? Miért, Uram?

Az ember hajlamos elfelejteni, hogy ennek a világnak a fejedelme Sátán!

Hiába tartod be a KRESZ minden pontját, ha a melletted haladó kamionos pont akkor alszik el, mikor már nincs időd reagálni és a szalagkorláthoz csap.

Hiába volt minden lehetőséged adott ahhoz, hogy 2019-ben egy nagyobb horderejű turisztikai befektetésbe kezdj, mikor egy év múlva a COVID minden számításod keresztbe húzta és a nyakadba szakadt több milliós hitel földönfutóvá tett...

Sorolhatnám reggelig azokat a példákat, mikor az ember, a törvények betartása mellett is borzalmas csapásokat él át.

Talán Jób példája a legszörnyűbb ezirányú tanítás számunkra. Minden szabályt betartott, mégis mindent elvesztett! "Az Úr adta, az Úr vette el..."

A Törvény kordában tartja az életedet, de nem igazít meg! Ahhoz újjá kell születni!

Szörnyű ezt kimondani, de a zsidók pont ebbe a hibába estek és azóta mindenki, aki megmarad a "Szemet szemért, fogat fogért" törvényében vagy "Amilyen az Adjon Isten, olyan a fogadj Isten!"

Ez a hozzáállás sosem vezet Isten országába...

A megigért példám a következő: Egy kedves hívő ismerősöm váratlanul egy súlyos tragédiát élt át. Férje, minden előjel nélkül, 53 évesen agyvérzést kapott és sajnos bele is halt. A feleség olyan csapást élt át, melyet nem tudott enyhíteni a család szeretete, a barátok támogatása, az addig "működő" Istenbe vetett hite... Mivel nem volt képes feldolgozni egyedül, orvosi segítséget kért, antidepresszánsokat szedett, ami eléggé eltorzította a személyiségét, majd titokban inni kezdett és pár év leépülés után meg is halt. Sátán elérte a célját...

Ha nem vagy képes Jézusra nézni a viharban, akkor süllyedni kezdesz és ha akkor sem fogod meg a kezét, akkor belefulladhatsz a Sátán szította tengeri viharba... Adventisták: Imre Bán

   ·

Otthon, az új Jeruzsálemben

 „Hanem örüljetek és örvendjetek azoknak mindörökké, amelyeket én teremtek; mert ímé, Jeruzsálemet vigassággá teremtem, és népét örömmé.” (Ésa 65,18)

„Az új Jeruzsálem, a megdicsőült új Föld fővárosa »ékes korona… az Úr kezében, királyi fejdísz Istened tenyerén«. »Benne volt az Isten dicsősége; ragyogása hasonló volt a legdrágább kőhöz, a kristályfényű jáspishoz.« »A népek az ő világosságában fognak járni és a föld királyai oda viszik be dicsőségüket.« Ezt mondja az Úr: »Vigadozni fogok Jeruzsálemmel, és örvendezni népemmel.« (Ésa 62,3; Jel 21,11. 24; Ésa 65,9) 

Isten városában nem lesz éjszaka. Nem lesz szükségünk pihenésre. Senki nem fárad el Isten szolgálatában, sem nevének dicsőítésében. Mindig frissek leszünk, mint reggel, és a reggelnek soha nem lesz vége. »És nem lesz szükségük szövétnekre és napvilágra, mert az Úr Isten világosítja meg őket.« (Jel 22,5) A nap fényét fölöslegessé teszi az a ragyogás, amely nem fájó és nem vakít, pedig túlszárnyalja a déli verőfényt. A Szent várost Isten és a Bárány dicsősége el nem halványuló fénnyel árasztja el. A megváltottak az örök nappal világosságában fognak járni.” (A nagy küzdelem, 676–677. o., Korszakok nyomában, 600. o.)

„Templomot nem láttam abban: mert az Úr, a mindenható Isten annak temploma, és a Bárány.” (Jel. 21:22) Isten népének abban a kiváltságban lesz része, hogy szabadon érintkezhet az Atyával és a Fiúval. „Most tükör által homályosan látunk.” (I. Kor. 13:12) Most Istenről csak annyit tudhatunk, amennyit az emberekkel való eljárásai és a természet dolgai visszatükröznek belőle. De majd színről színre látjuk Őt, és nem lesz köztünk fénytompító fátyol. Közelében leszünk, és nézhetjük arcának dicsőségét. 

„Ott úgy ismerünk majd, ahogy mi megismertettünk (1Kor 13,12). A szeretet, az együttérzés, amelyet Isten plántált a lélekbe, majd a legigazabban és legédesebben nyilvánul meg. A tiszta társalgás a szent lényekkel, a harmonikus élet az áldott angyalokkal és minden korok hűségeseivel, a szent testvériség és közösség, amely összeköti az egész családot égen és földön – e sok csodálatos tapasztalat vár a megváltottakra.” (Education [Nevelés], 306. o.) Maranatha