1Móz 3,15 „Ellenségeskedést szerzek közötted és az aszszony között, a te magod között, és az õ magva között, az neked fejedre tapos, te pedig annak sarkát mardosod.”
Gal 4,4 „Mikor pedig eljött az időnek teljessége, kibocsátotta Isten az ő Fiát, aki asszonytól lett, aki törvény alatt lett, hogy a törvény alatt levőket megváltsa…”
Ha felületesen olvassuk, észre sem vesszük, hogyan utalnak ezek az igék az eljövendő Megváltó egyedülálló, rendkívüli személyiségére. A Megváltó „asszony” (csak asszony) „magva”, utóda lesz. Az apától és anyától származó gyermek szülei és elődei genetikai adottságaikból kiformálódó új személyiség lesz. Jézus személyében azonban Isten öröktől fogva létező Fiának, e hatalmas személyiségnek kellett emberként megszületnie. Földi anya által magára kellett vennie az emberi természetet, de eredeti személyiségének is meg kellett maradnia. Nem születhetett tehát úgy, ahogyan a földi gyermekek.
A Gal 4,4- ből idézett ige mérhetetlen távolság áthidalására, szinte felfoghatatlan csodára utal, amikor ezt mondja: „Isten Fia… asszonytól lett.” A „törvény alatt lett” kifejezés azt jelzi, hogy az isteni Megváltó az emberi mivoltunkkal együtt járó törvényeknek alávetett lényként született meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése