Ján 10,16. 27-29
"Más juhaim is vannak nékem, amelyek nem ebből az akolból valók. Azokat is elő kell hoznom, és hallgatnak majd az én szómra, és lesz egy nyáj és egy pásztor
Az én juhaim hallják az én szómat, én ismerem őket, és követnek engem. Én örök életet adok nékik, és soha örökké el nem vesznek, senki ki nem ragadja őket az én kezemből. Az én Atyám, aki azokat adta nékem, nagyobb mindeneknél, és senki sem ragadhatja ki azokat az én Atyám kezéből."
Jézus az, aki megkeresi juhait, sorra járva az aklokat kiszólítja onnan övéit, s mindaddig végzi ezt a munkát, amíg minden juhát meg nem találta. Amikor teljesül az ígéret: "lesz egy nyáj és egy pásztor", akkor lezárulhat a történelem. A végidő Isten által teremtett, igaz, keresztény egysége, amely a hívő maradékot gyűjti össze, nem Isten szavának mellőzésével fog megvalósulni (ami az ökumenikus mozgalom programja), hanem éppen az Ő szavának felismerése és követése által.
Bár fölemelkedett Isten színe elé, s osztozik a világegyetem trónján, Jézus mit sem veszített irgalmas természetéből. Ugyanaz a kedves, együtt érző szív ma is nyitva áll az emberiség minden keserve előtt. Sohasem mond le egyetlen emberről sem, akiért meghalt. Ha követői nem döntenek úgy, hogy elhagyják.
Ő biztos kézzel megtartja őket. Minden próbánkban olyan segítőnk van, aki sohasem bukik el. Sohasem hagy minket egyedül harcolni a kísértéssel, küzdeni a gonosszal, hogy végül a terhek és a bánat összetörjenek. Bármennyire is szereti egy pásztor a juhait, fiait és leányait még jobban szereti. Jézus nem csak a mi pásztorunk. Gyermekeiként szeret minket. Téged is szeret! Bízzál tehát!
Krisztus soha nem hagyja cserben azokat, akikért meghalt. Mi elhagyhatjuk Őt, minket legyőzhet a kísértés, de Krisztus soha nem fordul el attól, akiért saját életével fizette meg a váltságdíjat. Ő, aki nem szunnyad, aki állandóan tervei véghezvitelén munkálkodik, előreviszi művét. Meghiúsítja a gonosz emberek szándékát, és összezavarja azoknak a tanácsát, akik rosszat forralnak népe ellen. A Király, a seregek Ura a kérubok között ül. A nemzetek harca és kavargása közepette őrzi népe nyugalmát. Amikor a királyok erősségei összeomlanak, amikor a harag nyilai áthatolnak Isten ellenségeinek szívén, népe biztonságban van a Mindenható karjában.
"Más juhaim is vannak nékem, amelyek nem ebből az akolból valók. Azokat is elő kell hoznom, és hallgatnak majd az én szómra, és lesz egy nyáj és egy pásztor
Az én juhaim hallják az én szómat, én ismerem őket, és követnek engem. Én örök életet adok nékik, és soha örökké el nem vesznek, senki ki nem ragadja őket az én kezemből. Az én Atyám, aki azokat adta nékem, nagyobb mindeneknél, és senki sem ragadhatja ki azokat az én Atyám kezéből."
Jézus az, aki megkeresi juhait, sorra járva az aklokat kiszólítja onnan övéit, s mindaddig végzi ezt a munkát, amíg minden juhát meg nem találta. Amikor teljesül az ígéret: "lesz egy nyáj és egy pásztor", akkor lezárulhat a történelem. A végidő Isten által teremtett, igaz, keresztény egysége, amely a hívő maradékot gyűjti össze, nem Isten szavának mellőzésével fog megvalósulni (ami az ökumenikus mozgalom programja), hanem éppen az Ő szavának felismerése és követése által.
Bár fölemelkedett Isten színe elé, s osztozik a világegyetem trónján, Jézus mit sem veszített irgalmas természetéből. Ugyanaz a kedves, együtt érző szív ma is nyitva áll az emberiség minden keserve előtt. Sohasem mond le egyetlen emberről sem, akiért meghalt. Ha követői nem döntenek úgy, hogy elhagyják.
Ő biztos kézzel megtartja őket. Minden próbánkban olyan segítőnk van, aki sohasem bukik el. Sohasem hagy minket egyedül harcolni a kísértéssel, küzdeni a gonosszal, hogy végül a terhek és a bánat összetörjenek. Bármennyire is szereti egy pásztor a juhait, fiait és leányait még jobban szereti. Jézus nem csak a mi pásztorunk. Gyermekeiként szeret minket. Téged is szeret! Bízzál tehát!
Krisztus soha nem hagyja cserben azokat, akikért meghalt. Mi elhagyhatjuk Őt, minket legyőzhet a kísértés, de Krisztus soha nem fordul el attól, akiért saját életével fizette meg a váltságdíjat. Ő, aki nem szunnyad, aki állandóan tervei véghezvitelén munkálkodik, előreviszi művét. Meghiúsítja a gonosz emberek szándékát, és összezavarja azoknak a tanácsát, akik rosszat forralnak népe ellen. A Király, a seregek Ura a kérubok között ül. A nemzetek harca és kavargása közepette őrzi népe nyugalmát. Amikor a királyok erősségei összeomlanak, amikor a harag nyilai áthatolnak Isten ellenségeinek szívén, népe biztonságban van a Mindenható karjában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése