Sátán, amikor el kellett hagynia a mennyet, elhatározta, a földet teszi birodalmává. Amikor megkísértette és legyőzte Ádámot és Évát, azt gondolta, hogy övé lett ez a világ: "mert - mondta - engem választottak uralkodójukká. Lehetetlen az - állította -, hogy a bűnös bocsánatot kapjon. Ezért az elbukott ember jogosan alattvalója, és a világ az övé." De Isten feláldozta Fiát - aki egyenlő az Atyával -, hogy Ő viselje a törvényszegés büntetését. Ezen az úton, amelyet Isten nyitott, juthat az ember vissza Isten kegyeibe és édeni otthonába. Krisztus vállalta, hogy megváltja az embert, és hogy kimenti a világot Sátán markából. A mennyben elkezdődött nagy küzdelemnek abban a világban, azon a terepen kellett eldőlnie, amelyet Sátán magának követelt.
Fájdalom töltötte be a mennyet, midőn
tudatára jutott, hogy az ember elveszett, hogy a világ, melyet Isten teremtett
halandókkal lesz tele, kiknek fájdalom, nyomor, betegség és halál lesz sorsuk,
s hogy a bűnözők számára nincs mentség. Ádám egész családjának meg kell halnia.
Jézus „Bensőséges, megbeszélést folytat
az Atyával”. Mialatt Jézus az Atyával beszélgetett, az angyalok aggodalma
tetőfokra hágott. Jézus Krisztus tudatta az angyalok karával, hogy találtak
mentséget az elbukott ember számára; hogy Atyjához esedezett és engedélyt
kapott, hogy saját életét mutassa be engesztelő áldozatul az emberiségért,
bűneiket hordja és elszenvedje a halálos ítéletet. Így nyitott utat, melyen át
az emberiség az elmúltban elkövetett bűneiért az Ő vérének érdemeiért
bűnbocsánatot nyerhet, engedelmessége által újra visszatérhet abba a kertbe,
amelyből kiűzetett. Akkor az emberek majd újra közeledhetnek az élet fájához és
ehetnek abból halhatatlanságot adó gyümölcséből, amelyhez minden jogukat
elveszítették. (E.G.W. Isten ajándéka az embernek)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése