Franciaországot évszázadokon át „az egyház legidősebb leányaként” emlegették. Azt a néhány rövid időszakot leszámítva, amikor a francia királyok védelmet nyújtottak a hugenottáknak (a francia protestánsoknak), a Katolikus egyház szinte minden területen teljes felügyeletet gyakorolt az ország fölött. Az 1700-as években ez nagy zűrzavarhoz vezetett.
A francia népet három társadalmi csoportra, rendre tagolták. A felső rendbe az egyházi vezetők tartoztak. A második rend a nemességé volt. A harmadikba tartozott mindenki más. Az első két rend tagjai birtokolták Franciaország területének csaknem a felét, holott a népességnek csak nagyon kis részét alkották. Ráadásul még adót se kellett fizetniük.
Mit mond a Biblia a szegények elnyomásáról? (Péld 14:31)"Aki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak teremtőjét; az pedig tiszteli, aki könyörül a szűkölködőn"(Péld 22:22-23) Ne rabold ki a szegényt, mert szegény ő; és meg ne rontsd a nyomorultat a kapuban;Mert az Úr forgatja azoknak ügyét, és az ő kirablóik életét elragadja. (Préd 5:8). Ha a szegényeknek nyomoríttatását, és a törvénynek és igazságnak elfordíttatását látod a tartományban: ne csudálkozzál e dolgon; mert egyik felsőrendű vigyáz a másik felsőrendűre, és ezek felett még felsőbbrendűek vannak. A Biblia szerint a gazdagok továbbra is elnyomják a szegényeket, egészen Jézus eljöveteléig. (Jakab 5:1-4). "Nosza immár ti gazdagok, sírjatok, jajgatván a ti nyomorúságaitok miatt, amelyek elkövetkeznek reátok.Gazdagságotok megrothadt, és a ruháitokat moly ette meg;Aranyotokat és ezüstötöket rozsda fogta meg, és azok rozsdája bizonyság ellenetek, és megemészti a ti testeteket, mint a tűz. Kincset gyűjtöttetek az utolsó napokban!Ímé a ti mezőiteket learató munkások bére, amit ti elfogtatok, kiált. És az aratók kiáltásai eljutottak a Seregek Urának füleihez."
Feltűnt, kik alkották a francia társadalom legfelsőbb rétegét? Az egyház. Mit mond Jézus, milyennek kell az egyháznak lennie? (Mk 10:42-45) "Jézus pedig magához szólítván őket, monda nékik: Tudjátok, hogy azok, akik a pogányok között fejedelmeknek tartatnak, uralkodnak felettök, és az ő nagyjaik hatalmaskodnak rajtok. De nem így lesz közöttetek; hanem, aki nagy akar lenni közöttetek, az legyen a ti szolgátok;És aki közületek első akar lenni, mindenkinek szolgája legyen:Mert az embernek Fia sem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és adja az ő életét váltságul sokakért."
Harc a Biblia ellen
A francia társadalmi rendszer igazságtalansága túl messzire ment. Az elnyomott harmadik rend boldogtalansága és haragja végül több évig tartó kegyetlen háborúhoz vezetett, amit a Nagy Francia forradalom néven ismerünk. A kormányt megbuktatták és a királyi párral együtt több, mint negyvenezer embert végeztek ki. Kapzsiságuk és gőgjük miatt a papokat is annyira gyűlölték, hogy sokukat szintén meggyilkolták.
Más forradalmaktól eltérően senki sem próbálta megváltoztatni, vagy helyettesíteni a katolicizmust. Ezúttal a nép annyira haragudott az egyház bánásmódjára, hogy az egész kereszténységtől meg akartak szabadulni. A rosszal együtt a jótól is megszabadultak.
A papokat Istenbe vetett hitük megtagadására kényszerítették. Sokan meg is tették, többek között Párizs érseke is. Tűzre vetették a Bibliákat és betiltották a vallási szertartásokat. Az új kormányzat új vallást hirdetett: az „Értelem” mindenhatóságát. Valójában nem is új vallás volt ez, hanem ateizmus, ami Isten létezését is tagadja. Talán meglepő, de a Biblia azokról is beszél, akik ebben hisznek. (Zsolt 14:1) "Azt mondja a balgatag az ő szívében: Nincs Isten. Megromlottak, útálatosságot cselekedtek; nincs, aki jót cselekedjék."
Ami új volt benne, az hogy első alkalommal történt meg, hogy egy egész nép jelentette ki, nem hisz Istenben. Micsoda tragédia! A francia emberek többsége mégis örvendett neki. Nem kell több pénzt adniuk a kapzsi papoknak! Nem kell többé meggyónniuk bűneiket a papoknak és értelmetlen imákat mormolniuk a szentekhez, vagy még többet fizetniük a bűnbocsájtó cédulákért.
Jó dolog volt megszabadulni a katolicizmus hibáitól és visszaélésitől, de az ujjongás mögött egy másik eszme is meghúzódott: megszűnik a bűntudat. Miért? Mert nem létezett már a törvény. A Biblia és a Tízparancsolat hivatalosan megszűnt létezni.
Mostantól saját törvényeket alkothatnak. És azt is tették.
A tragikus következmények
Nagyon fontos a Francia forradalom története, mert bemutatja, mi történik nemsokára világunkban. A franciák amint királyuktól megszabadultak, hivatalosan arra szavaztak, hogy Istentől és Törvényétől is meg akarnak szabadulni. Úgy érezték, joguk van szabadon teljesen új törvényeket hozni, amilyeneket csak akarnak. Milyen elégedett lehetett Sátán ezzel a sikerével!
Kormányozni azonban nem könnyű, és az önző emberek kormánya előbb, vagy utóbb mindig összeomlik, elpusztítja önmagát. A francia királyi udvarban és az egyházban oly sok éven át uralkodó szörnyű gonoszság és önzés oda vezetett, hogy senki sem maradt, aki képes lett volna a Nemzetgyűlést másképp vezetni, mint önző módon. (Péld 29:12.) "Amely uralkodó a hamisságnak beszédire hallgat, annak minden szolgái latrok."
Több nagy kormányváltás és a „Terror uralmának” nevezett időszak után egy Napoleon Bonaparte nevű ifjú magához ragadta a hatalmat és Franciaország császárává koronáztatta magát.
A szörnyű zűrzavar során több ezer ember vesztette életét és a nemzet romokban hevert. Származott vajon bármi jó is a Francia forradalomból? Nos, komoly figyelmeztetés arra, mi történik, amikor egy nemzet elfordul Istentől és semmibe veszi törvényét.
A prófécia beteljesedése
A Nagy Francia Forradalom története közismert. Talán te is tanultál már róla az iskolában. Sokan mégsem tudják, hogy egy prófécia beteljesedése volt. Sok száz esztendővel azelőtt, hogy megtörtént volna, Isten „titkos, rejtjeles” leírást adott János apostolnak az eseményről. Olvassunk róla a (Jel 11:1-3.) És adának nékem vesszőhöz hasonló nádszálat, és angyal áll vala mellém és monda: Kelj fel, és mérd meg az Isten templomát és az oltárt, és azokat, akik abban imádkoznak. De a tornácot, amely a templomon kívül van, kihagyd, és azt meg ne mérd; mert a pogányoknak adatott, és a szent várost tapodják negyvenkét hónapig. És adom az én két tanúbizonyságomnak, hogy prófétáljanak, gyászruhákba öltözve, ezer kétszáz hatvan napig."
A két tanúbizonyság megismerése előtt, azonban ki kell derítenünk, mit jelent a prófécia időre vonatkozó része, és hogyan illeszkedik a történelembe. Első pillantásra úgy tűnik, mintha az igeversek két különböző időszakról szólnának, 42 hónapról és 1260 napról. Gyors utánaszámolással azonban rájövünk, hogy valójában ugyanarról van szó. 30 napos hónapokkal számolva a 42 hét pontosan 1260 napot tesz ki.
Ez egy nagyon fontos időszak, annyira fontos, hogy a Jelenések könyvében még másik három helyen is olvashatunk róla (Jel 12:6; 13; 13:5), Dániel könyvében pedig kétszer (Dán 7:25; 12:7). Ezek az igeversek segítenek pontosan meghatározni, mikor kezdődik és végződik az 1260 napos időszak.
Olvassuk el (Dániel 7:23-25) "A negyedik állat negyedik ország lesz e földön, amely különb lesz minden országnál, és megeszi az egész földet, és eltapodja és szétzúzza azt. A tíz szarv pedig ez: Ebből az országból tíz király támad, és más támad utánok, és az különb lesz mint az előbbiek, és három királyt fog megalázni. És sokat szól a Felséges ellen és a magasságos egek szenteit megrontja, és véli, hogy megváltoztatja az időket és törvényt; és az ő kezébe adatnak ideig, időkig és fél időig." Emlékezzünk, hogy a negyedik fenevad ugyanazt jelképezi, mint amit Dániel könyve 2. fejezetében a negyedik fajta fém, Rómát szimbolizálja. Ezeket az igeverseket a legkönnyebb megérteni a hat igehely közül, ahol a Biblia az 1260 napról beszél, mert az angyal sok mindent megmagyaráz a látomásból. A kis szarv, mely a tíz közül emelkedik ki, a nagyokat szóló száj, az, hogy véli az idők és a törvény megváltoztatását, és hogy üldözi a Magasságos szentjeit, mind egyértelműen a Római pápaságra utal.
Ahol csak az 1260 napról olvasunk, azt látjuk, hogy a Római pápaság üldözi Isten népét. A Jelenések könyvének (Jel 13:3)."És látám, hogy egy az ő fejei közül mintegy halálos sebbel megsebesíttetett; de az ő halálos sebe meggyógyíttaték; és csodálván, az egész föld követé a fenevadat." verse újabb tényt tesz hozzá, mégpedig a halálos sebről, ami begyógyul. Ez is sokat segít a megértésben.
Mikor is kezdődött tehát ez az időszak? Akkor kezdődött, amikor a pápaság teljesen megalapozódott a másik három „szarv”, vagyis birodalom elpusztításával 538-ban. (Emlékezzünk, hogy a bibliai próféciákban egy nap egy esztendőt jelent. (Ezék 4:6).És ha ezeket kitöltötted, feküdj a jobboldaladra másodszor, és viseld a Júda házának vétkét negyven napig; egy-egy napot egy-egy esztendőül számítottam néked. Az 1260 év 1798-ban ért véget. Akkor kellett a pápaságnak „halálos sebet” kapnia.
És mi történt? 1798-ban Bonaparte Napóleon Itáliába küldte a francia hadsereget és fogságba ejtette VI. Piusz pápát, aki a következő évben meg is halt. Bár rövidesen új pápát nevezetek ki, a pápaság intézménye sokat veszített hatalmából és tekintélyéből. (/igemorzsa.hu/gyerek_oldal/biblia-tanulmany)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése