Gondoskodott Isten a történelemben

                                  ...hogy igazságának mindig legyenek emberi közvetítői.

2Móz 19,5–6 „Most azért, ha figyelmesen hallgattok szavamra és megtartjátok az én szövetségemet, úgy ti lesztek nékem valamennyi nép közt az enyéim; mert enyém az egész föld. És lesztek nékem papok birodalma és szent nép. Ezek azok az igék, melyeket el kell mondanod Izráel fiainak.”
Mát 21,43 „Annakokáért mondom néktek, hogy elvétetik tőletek az Isten országa, és oly népnek adatik, amely megtermi annak gyümölcsét.”
Mát 28,19–20 „Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Léleknek nevében. Tanítván őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam néktek: és ímé én tiveletek vagyok minden napon, a világ végezetéig. Ámen!”
Jel 1,11–12. 20 „Amely ezt mondja: Én vagyok az Alfa és az Ómega, az Első és Utolsó; és: Amit látsz, írd meg könyvben, és küldd el a hét gyülekezetnek, amely Ázsiában van, Efézusban, Smirnában, Pergámumban, Thiatirában, Sárdisban, Filadelfiában és Laodiceában. Megfordulék azért, hogy lássam a szót, amely velem beszélte; megfordulván pedig, láték hét arany gyertyatartót… A hét csillag titkát, amelyet láttál az én jobb kezemben, és a hét arany gyertyatartót. A hét csillag a hét gyülekezet angyala, és amely hét gyertyatartót láttál, az hét gyülekezet.”

Istennek kezdettől fogva voltak emberi eszközei, akiken keresztül megszólította a világot. Kezdve az egyéni kiválasztástól (Ádámtól Noéig), a zsidó népen keresztül, a hitből való újszövetségig. Hiszen ha Istennek minden korhoz volt üzenete, akkor üzenetközvetítőket is küldött, akik hirdették szavát. Isten a maga bölcsességével, és korszerű üzenetével mindig felkészítette választottait, akik egy-egy adott korban megszólaltatták üzenetét. Ezt láthattuk az ószövetségi időkben elhívott prófétákon keresztül a Jelenések könyve hét levelében megszólított egyház történeti korszakokon át egészen napjainkig. Hiszen Isten ígérete szerint nem hagyja magára a világot egészen második eljöveteléig. „Íme én veletek vagyok minden napon, a világ végezetéig.” (Mát 28,20)
„Amit Isten Izrael, a választott nép által akart tenni a világért, ma egyházával valósítja meg. Kiadta »a szőlőt… más munkásoknak«, a szövetségét megtartó népének, akik hűségesen »megadják majd néki a gyümölcsöt annak idejében«. Az Úrnak mindig voltak hűséges képviselői, akik fontosnak tartották ügyét. Istennek ezek a tanúi a lelki Izrael közé számítanak, és Jahve teljesíti nekik ősi népének tett minden szövetségi ígéretét. Isten egyháza ma szabadon viheti előre, egészen a befejezésig, az elveszett ember megváltására készített mennyei tervet… Az ember nem hiúsíthatja meg Isten akaratát. A gonosz ténykedés közepette Isten szándéka biztosan halad a megvalósulás felé. Így volt ez Izrael házával is a megosztott birodalom történelmében. Így van ez ma is a lelki Izraelben…” (Ellen G. White: Próféták és királyok, 444., 448. o.)

Reformáció: Milyen a világ állapota ma?

Vajon a Biblia iránti hitet nem rombolta le a "magasabb rendű kritika" és korunk bölcselkedése, ahogyan Krisztus idején a hagyomány és a rabbinizmus? Most nem éppúgy a kapzsiság, a becsvágy és a szórakozás vágya tartja rabságban az emberek szívét, mint akkor? Az állítólagos keresztény világban - még Krisztus állítólagos egyházában is - milyen kevés embert irányítanak a keresztény elvek! Az üzleti, a társadalmi és a családi életben, még vallásos körökben is, milyen kevesen teszik Krisztus tanításait a mindennapi élet szabályává! Nem igaz-e az, hogy "az igazság messze áll… az egyenesség nem juthat be… és aki a gonoszt kerüli, prédává lesz" (Ésa 59,14-15)?

A bűncselekmények járványszerűen terjednek, amit minden gondolkodó, istenfélő ember rémülten vesz tudomásul. Nincs olyan emberi toll, amely le tudná írni az eluralkodó romlottságot. Minden nap újabb meglepetéssel szolgál: újabb politikai viszályok, megvesztegetések és csalások. Minden nap magával hozza az erőszakos cselekmények, törvénytelenségek, az emberi szenvedéssel szembeni közömbösség, az élet brutális, ördögi pusztításának elszomorító híreit. Minden nap az elmebetegségek, gyilkosságok, öngyilkosságok szaporodásáról tanúskodik. Ki vonná kétségbe, hogy a sátáni erők növekvő aktivitással munkálkodnak az emberek között, hogy megzavarják és megrontsák a gondolkodást, beszennyezzék és tönkretegyék a testet?
És miközben a világ tele van ezekkel a veszedelmes dolgokkal, az evangéliumot nagyon sokszor olyan közömbösen mutatják be, hogy nem sok hatást gyakorol az emberek lelkiismeretére és életére. Az emberek szíve mindenütt kiált valami után, ami hiányzik nekik. Olyan erőre vágynak, amellyel le tudják győzni a bűnt, olyan erőre, amely megszabadítja őket a gonoszság fogságából, s egészséget, életet és békességet ad. Sokan, akik egyszer már ismerték Isten szavának erejét, de egy ideig Isten nélkül éltek, most vágynak Isten jelenléte után.
A világnak ma is szüksége van arra, amire ezerkilencszáz évvel ezelőtt volt: Krisztus megismerésére. Nagy reformációs munkára van szükség, és csak Jézus Krisztus kegyelme által lehet véghezvinni a fizikai, szellemi és lelki helyreállítást." (Ellen G. White: Krisztus példázatai, 153. o.; A nagy Orvos lábnyomán, 90. o.)

Reformáció: Krisztus zászlóvivői

 A történelem kiemelkedő eseményeinek izgalmas világába kalauzol el Ellen G. White: Krisztus zászlóvivői című könyve (a szerző A nagy küzdelem címen megjelent művének első fele). A keresztény egyház kialakulását követően mind többen és többen álltak Krisztus zászlaja alá. Először csodálkozás és megvetés volt az osztályrésze azoknak, akik bátran vállalták Krisztus nevét. Csakhamar azonban véres üldözés kezdődött. A veszély mégsem szabott gátat az evangélium terjedésének, sőt, több helyre eljuttatta azt.

A reformáció évszázadait áttekintve megismerkedhetünk névtelen hívők és kimagasló egyházi személyiségek életének fontos eseményeivel, miközben régi korok élet-halál harcának nehéz döntéseire vetődik a fény. A reformátorok fordulatos életéről olvasva látjuk, hogy nem addig ismeretlen tanítás hírnökei voltak, hanem Isten Szentlelke vezetése nyomán újra felfedezték azt, ami mindig is központi tanítása volt a Bibliának. Isten nagyszerű emberek hűséges serege által gondoskodott arról, hogy üzenete szüntelen hallható legyen.
Mi volt a bátor hitvallók titka? Mi tette képessé őket arra, hogy saját életüknél is jobban ragaszkodjanak Isten szavához? Ha feltárulnak a Szentírás lapjai, Isten szeretete lebilincselő erővel keríti hatalmába azokat, akik vállalkoznak megismerésére, dacolva előítéletekkel, tiltással, életveszélyes fenyegetéssel. Aki pedig önkinyilatkoztatásából igazán megismeri Krisztust, annak életében új értékrend áll fel. Felejthetetlen olvasmányt talál e könyvben a Szentírás jó ismerője, de az is, aki még kevéssé jártas a Bibliában.