Hazafelé

 „Akkor ezt mondja a király a jobb keze felől állóknak: Jertek, én Atyámnak áldottai, örököljétek ez országot, amely számotokra készíttetett a világ megalapítása óta.” (Mt 25,34) {AG 354.1}

Krisztus eljövetele közelebb van, mint akkor volt, amikor hívőkké lettünk. A nagy küzdelem a végéhez közeledik. Isten csapásai elérték a Földet. Ünnepélyesen figyelmeztet az Úr: „Azért legyetek készen ti is; mert amely órában nem gondoljátok, abban jó el az embernek Fia” (Mt 24:44)… {AG 354.2}

A földi történelem végső szakaszában élünk. A jövendölések gyors egymásutánban teljesednek be. A próbaidő órái sebesen peregnek. Egyetlen perc vesztegetnivaló időnk sincs. Vigyázzunk, nehogy elaludjunk az őrhelyünkön. Senki se mondja a szívében vagy tetteivel: „Halogatja Urunk az ő eljövetelét” (Mt 24:48). Hirdessük Krisztus közeli eljövetelet a figyelmeztetés komoly szavaival… {AG 354.3}

Az Úr hamarosan eljön. Már most felkészültnek kell lennünk ahhoz, hogy békességben várhassuk az Ő eljövetelét. Legyünk eltökéltek, és tegyünk meg minden tőlünk telhetőt annak érdekében, hogy a körülöttünk élők is megismerjék a világosságot. Ne csüggedjünk, hanem legyünk mindig derűsek, és tartsuk Jézust szüntelenül a szemünk előtt, mert hamarosan eljön, és nekünk készen kell várnunk a megjelenést. Mily dicső lesz megpillantani Őt, és megváltottaiként fogadni üdvözlését! Régóta várunk, de reménységünknek nem szabad elhalványulnia. Ha Krisztus szépségét szemléljük, akkor örökre áldottak leszünk. Feltör belőlem a kiáltás: hazafelé tartunk! Közeledünk az időhöz, amikor Krisztus eljön hatalommal és nagy dicsőséggel, hogy örök otthonukba vigye megváltottait… {AG 354.4}

Régóta várjuk Üdvözítőnk eljövetelét, de az ígéret semmivel sem bizonytalanabb. Nemsokára megígért otthonunkban leszünk. Ott majd Jézus az Isten trónjából eredő víz mellett vezet, és megmagyarázza a sötétnek vélt gondviselést, e Földön átvezetett, jellemünk tökéletesítése érdekében. A helyreállított Éden szépségeit teljes dicsőségükben láthatjuk meg. A Jézus által fejünkre helyezett koronát az Üdvözítő lába elé adja. Aranyhárfánkat pengetve, megtöltjük az egész Mennyet a trónon ülőnek dicséretével. {AG 354.5}

Amíg várakozunk

„Legyen a ti derekatok felövezve, és szövétneketek meggyújtva; ti meg hasonlók az olyan emberekhez, akik az ő urukat várják.” (Lk 12,35-36) {AG 353.1}

Most kell felkészülnünk Urunk eljövetelére. Egy pillanat alatt nem tudunk felkészülni. Az ünnepélyes eseményt megelőzően éberen kell őrködnünk és várakoznunk, s ezt komoly munkának kell kísérnie. Isten gyermekei így dicsőíthetik meg Őt. Az élet forgatagában ajkukról a hit és reménység bátorító szavai hangzanak fel. Mindenüket, bele önmagukat is, a Mester szolgálatába állították… {AG 353.2}

Krisztus beszámol országa elérkezésének napjáról. Nem azt mondja, hogy az egész világ meg fog térni, hanem hogy „Isten országának ez az evangéliuma hirdettetik majd az egész világon, bizonyságul minden népnek; és akkor jő el a vég” (Mt 24:14). Az evangélium hirdetése által hatalmunkban áll siettetni Isten napjának eljövetelet. Ha Krisztus egyháza megvizsgálta volna az Úr által a számára kijelölt munkát, akkor már az egész világra eljutott volna a figyelmeztetés, az Úr Jézus pedig megjelent volna a Földön nagy hatalommal és dicsőséggel. {AG 353.3}

A Krisztus második eljöveteléről szóló üzenetet élő hatalomnak kell kísérnie. Nem pihenhetünk meg addig, amíg nem látjuk, hogy emberek sokasága tér meg az Úr eljöveteléről szóló üzenet áldott reménységéhez. Az apostolok idejében az általuk hirdetett üzenet komoly eredmény hozott, és sok embert fordított a bálványoktól az élő Isten szolgálata felé. A ma végzendő munka éppoly valóságos, a ma hirdetett igazság is jelentős. Az egyetlen különbség, hogy amennyivel közelebb van az Úr eljövetele, annyival több buzgósággal kell hirdetnünk az üzenetet. A mi időnkre szóló üzenet világos, egyszerű, és igen-igen fontos. Cselekedjünk úgy, mint akik hisznek benne. Várni, őrködni, dolgozni, imádkozni és figyelmeztetni a világot, ez a munkánk. {AG 353.4}

Mély benyomást tettek rám azok az események, amelyek újra elvonultak előttem éjjeli látomásban. Egy nagy mozgalmat láttam – a megújulás munkáját – előrehaladni sok helyen. Népünk engedett Isten küldésének, és sorokba rendeződött. Testvereim! Az Úr beszél hozzánk, figyeljünk hát a hangjára! Tegyünk olajat a lámpásainkba, és viselkedjünk úgy, mint akik Uruk eljövetelet várják. {AG 353.5}  EGW

Az aggodalom jele

 

(Józs 21:43-45). Így adta oda az Úr Izráelnek az egész országot, amelyről megesküdött, hogy atyáiknak adja. Birtokba is vették, és letelepedtek benne. (44) Nyugalmat is adott nekik az Úr mindenfelől, pontosan úgy, ahogyan megesküdött erre atyáiknak. Ellenségeik közül senki sem tudott megállni velük szemben: minden ellenségüket kezükbe adta az Úr. (45) Egyetlen szó sem veszett el azokból az ígéretekből, amelyeket az Úr Izráel házának tett, mind beteljesedett. /RÚF/

Az egész szakasz dicsőséges konklúziója magában hordozza, hogy mindez nem történhetett volna így, ha nem tesznek eleget az engedelmesség feltételének. A sikert soha nem lehet magától értetődőnek venni, az mindig az Isten Igéjének való engedelmességhez kapcsolódik. Így a föld kiosztása, amellett, hogy Isten Izrael iránti hűségének a jele... 

(Neh 9:8). A szívét hozzád hűnek találtad, és szövetséget kötöttél vele, hogy odaadod neki a kánaániak, a hettiták, az emóriak, a perizziek, a jebúsziak és a girgásiak földjét, odaadod az ő utódainak. Meg is tartottad ígéretedet, mert igaz vagy! /RÚF/, 

...teret ad a nyitott, jövőbeli fejlődésnek, amely a nép hozzáállásán alapul. Vajon Izrael képes lesz biztosítani az elért eredményeket? 

(Józs 23:1-5). Hosszú idő telt el azután, hogy az Úr mindenfelől nyugalmat adott Izráelnek ellenségeitől. Józsué is élemedett korú öregember lett. (2) Ekkor összehívta Józsué egész Izráelt, annak véneit, családfőit, bíráit és elöljáróit, és ezt mondta nekik: Én már élemedett korú öregember vagyok. (3) Láttátok mindazt, amit Istenetek, az Úr tett értetek ezekkel a népekkel, hiszen Istenetek, az Úr harcolt értetek. (4) Látjátok, kisorsoltam törzseitek között az itt maradt népek birtokát meg azokét a népekét is, amelyeket kiirtottam a Jordántól a Nagy-tengerig napnyugaton. (5) Istenetek, az Úr maga szorítja és űzi ki őket előletek, hogy birtokba vegyétek földjüket, ahogyan megígérte nektek Istenetek, az Úr. /RÚF/

 Józsué beszédének fókusza a koros, megöregedett szónokról (kétszer is hangsúlyozva) a hallgatóság felé fordul, akiknek tovább kell vinniük az Istentől rájuk bízott küldetést. Leírja, hogyan volt lehetséges a föld meghódítása: az Úr harcolt értük. Bár a kivonulás után az izraelitáknak háborúskodniuk kellett hűtlenségük és hitetlenségük miatt, nem a katonai erejük, hanem Isten beavatkozása révén sikerült birtokba venniük a földet. Isten megpihentette Izraelt ellenségeitől, de maradtak még olyan népek, amelyek továbbra is birtokolnak részeket az ígéret földjéből. A győzelem nem befejezett, megváltoztathatatlan valóság Izrael számára, hanem állandóan jelenlévő lehetőség azáltal, hogy hűségben szüntelenül Isten elérhető segítségére támaszkodnak.

(Józs 23:10). Közületek egy elkerget ezret, mert Istenetek, az Úr harcol értetek, ahogyan megígérte nektek. /RÚF/

(2Kor 10:3-5). Mert testben élünk, de nem test szerint hadakozunk; (4) hadakozásunk fegyverei ugyanis nem testiek, hanem erősek az Isten kezében erődítmények lerombolására. (5) Ezekkel rombolunk le minden okoskodást és minden magaslatot, amelyet az Isten ismeretével szemben emeltek, és foglyul ejtünk minden gondolatot a Krisztus iránti engedelmességre. /RÚF/

(Ef 6:11-18). Öltsétek magatokra Isten fegyverzetét, hogy megállhassatok az ördög mesterkedéseivel szemben. (12) Mert mi nem test és vér ellen harcolunk, hanem erők és hatalmak ellen, a sötétség világának urai és a gonoszság lelkei ellen, amelyek a mennyei magasságban vannak. (13) Éppen ezért vegyétek fel Isten fegyverzetét, hogy ellenállhassatok a gonosz napon, és mindent leküzdve megállhassatok. (14) Álljatok meg tehát, felövezve derekatokat igazságszeretettel, és magatokra öltve a megigazulás páncélját, (15) sarut húzva lábatokra, készen a békesség evangéliuma hirdetésére. (16) Vegyétek fel mindezekhez a hit pajzsát, amellyel kiolthatjátok a gonosznak minden tüzes nyilát. (17) Vegyétek fel az üdvösség sisakját is, és a Lélek kardját, amely Isten beszéde. (18) Minden imádságotokban és könyörgésetekben imádkozzatok mindenkor a Lélek által, és legyetek éberek, teljes állhatatossággal könyörögve valamennyi szentért; /RÚF/

(Kol 2:15). Lefegyverezte a fejedelemségeket és a hatalmasságokat, nyilvánosan megszégyenítette őket, és Krisztusban diadalmaskodott rajtuk. /RÚF/

 Az izraeliták nem tulajdoníthatták a győzelmeiket saját erejüknek és stratégiájuknak. Hasonlóképpen a bűn és a kísértés feletti lelki győzelmet Jézus Krisztus áldozata és feltámadása biztosította, ahogy Isten népének ma is folyamatosan a Szentlélektől kapott lelki adományokra kell támaszkodnia, hogy győztes életet élhessen.

 White idézet: Ebben az életben minden boldogságotok, békétek, örömötök és sikeretek Istenben bízó, őszinte hitetektől függ. Ez a hit Isten parancsai iránti engedelmességre ösztönöz. Istenismeretetek és Istenbe vetett hitetek a legerősebb fék, mely minden gonosz cselekedettől távoltart titeket, és minden jó elindítója bennetek.

 Higgyetek Jézusban, aki megbocsátja bűneiteket, és azt kívánja, hogy boldogok legyetek azokban a hajlékokban, amelyeket Ő készít elő számotokra. Kívánja, hogy a színe előtt éljetek, örök életetek legyen, és elnyerjétek a dicsőség koronáját. – Üzenet az ifjúságnak, 410./old.

 Amit Isten dicsőségére teszünk, tegyük jókedvvel, ne pedig szomorkodva. Krisztus vallásában nincs semmi komorság. Ha a keresztények szomorú ábrázattal élnek, mintha csalódtak volna Urukban, ezzel hamisan képviselik Isten jellemét, és érveket adnak ellenségeinek. Bár állíthatják, hogy Isten az Atyjuk, komorságukkal, levertségükkel az elárvultak benyomását keltik a világban.

 Krisztus azt kívánja, hogy vonzónak tüntessük fel szolgálatát, amint valójában az is. Tárjuk fel a lemondást és a titkos szívpróbákat részvétteljes Megváltónk előtt. Hagyjuk terheinket a kereszt lábánál, s Isten szeretetének örvendezve folytassuk utunkat, hiszen Ő előbb szeretett minket. Az emberek talán sohasem tudják, mi folyik lelkünk és Isten között, mégis nyilvánvaló lesz a Szentlélek szívünkben elvégzett munkája, hiszen „aki titkon néz, megfizet neked nyilván” (Mt 6:4). – Gondolatok a hegyi beszédről, 88./old.

 Az ég madarai, a mező liliomai, a magvető és a mag, a pásztor és a juhok – Krisztus ezekkel a halhatatlan igazságot szemléltette. Tanított a hallgatói számára ismert élethelyzetek és életképek által: kovász, rejtett kincs, drága kincs, háló, elveszett drachma, tékozló fiú, sziklás és homokra épített ház. Tanításaiban mindig volt valami, ami minden embert megfogott, minden szívet vonzott. Ezáltal a napi teendők immár nem egyszerű, magasztos gondolatoktól mentes gürcölésnek számítottak csupán, hanem bevilágították és magasabb szintre elemelték a lelki és láthatatlan dolgokra való állandó emlékeztetések.

 Így kell nekünk is tanítanunk. A gyermekek tanulják meg, hogy a természetben meg kell látniuk Isten szeretetének és bölcsességének kifejeződéseit; a madár, a virág és a fa látványa emelje az Úrhoz gondolataikat; a látható dolgok mutassák be nekik a láthatatlanokat, és az élet bármely eseménye által nyerjenek mennyei tanítást.

 Miközben így megtanulják kutatni a teremtett világban és az élet eseményeiben rejlő tanításokat, mutassátok meg nekik, hogy a természet világa és az élet eseményei fölött uralkodó törvények érvényesek számunkra is, mivel a javunkra vannak, hogy azokat betartva megtaláljuk az igazi boldogságot és sikert. – To Be Like Jesus, 245./old.