Józsué, aki Mózeshez lesz hasonló

 

(5Móz 18:15-22). Prófétát támaszt majd testvéreid közül Istened, az Úr: olyat, mint én – őreá hallgassatok! (16) Egészen úgy, ahogyan kérted Istenedtől, az Úrtól a Hóreben, az összegyülekezés napján, amikor ezt mondtad: Nem tudom tovább hallgatni Istenemnek, az Úrnak a szavát, és nem tudom tovább nézni ezt a nagy tüzet, mert meghalok. (17) Akkor az Úr így szólt hozzám: Helyesen mondták. (18) Prófétát támasztok nekik testvéreik közül, olyat, mint te. Az én igéimet adom a szájába, ő pedig elmond nekik mindent, amit én parancsolok. (19) És ha valaki nem hallgat igéimre, amelyeket az én nevemben hirdet, azt majd én felelősségre vonom. (20) Ha pedig egy próféta elbizakodottan olyan igét hirdet az én nevemben, amelyet nem én parancsoltam meg neki, vagy ha más istenek nevében szól, az a próféta haljon meg! (21) De gondolhatnád magadban: Miről ismerhetjük fel, hogy nem az Úr mondott egy igét? (22) Ha egy próféta az Úr nevében mond egy igét, de az nem történik meg és nem teljesedik be: azt az igét nem az Úr mondta, hanem a próféta mondta önteltségében; ne tarts hát tőle! /RÚF/

(Józs 1:1-9). Mózesnek, az Úr szolgájának halála után ezt mondta az Úr Józsuénak, Nún fiának, Mózes szolgájának: (2) Mózes, az én szolgám meghalt. Most azért indulj, kelj át itt a Jordánon, te és ez az egész nép arra a földre, amelyet Izráel fiainak adok. (3) Nektek adok minden helyet, amelyre lábatokkal léptek, ahogyan megígértem Mózesnek. (4) A pusztától és a Libánontól a nagy folyamig, az Eufrátesz folyamig, nyugat felé pedig a Nagy-tengerig a ti területetek lesz a hettiták egész országa. (5) Senki sem állhat ellened egész életedben. Veled leszek, ahogyan Mózessel is vele voltam. Nem hagylak magadra téged, és nem hagylak el. (6) Légy erős és bátor, mert te teszed ezt a népet annak az országnak az örökösévé, amelyről megesküdtem atyáiknak, hogy nekik adom. (7) Csak légy erős és igen bátor, tartsd meg és teljesítsd mindenben azt a törvényt, amelyet Mózes, az én szolgám parancsolt neked. Ne térj el attól se jobbra, se balra, hogy boldogulj mindenütt, amerre csak jársz. (8) Ne hagyd abba ennek a törvénykönyvnek az olvasását, arról elmélkedj éjjel-nappal, őrizd meg és tartsd meg mindazt, ami ebben meg van írva. Akkor sikerrel jársz utadon, és boldogulsz. (9) Megparancsoltam neked, hogy légy erős és bátor. Ne félj, és ne rettegj, mert veled van Istened, az Úr mindenütt, amerre csak jársz /RÚF/

Bár Mózes meghalt, és Isten új vezetőt jelölt ki Józsué személyében, bizonyos dolgokban hasonlítanak egymásra. Mindkettőjüknek azt mondta Isten, hogy ők fogják bevezetni a népet az ígéret földjére, amelyet az ősatyáknak ígért. Józsuénak ezt mondta Isten: „Nektek adtam minden helyet, amelyet talpatok érint, ahogy megmondtam Mózesnek” (Józs 1:3), /ÚRK/. Józsué fogja befejezni a munkát, amit eredetileg Isten Mózesnek adott. Ő ténylegesen egy új Mózes volt.

(2Móz 33:11). Az Úr pedig színről színre beszélt Mózessel, ahogy az egyik ember beszél a másikkal. Amikor visszatért a táborba, a szolgálatára rendelt ifjú, Józsué, Nún fia nem távozott el a sátorból. /RÚF/

(4Móz 14:6, 30, 38). De Józsué, Nún fia és Káléb, Jefunne fia, akik az országba küldött kémek között voltak, megszaggatták ruhájukat (30) Nem mentek be arra a földre, amelyről felemelt kézzel megesküdtem, hogy ott fogtok lakni, csak Káléb, Jefunne fia és Józsué, Nún fia. (38) Csak Józsué, Nún fia és Káléb, Jefunne fia maradt életben azok közül a férfiak közül, akik elmentek, hogy kikémleljék az országot. /RÚF/

(4Móz 27:18). Az Úr ezt mondta Mózesnek: Vedd magad mellé Józsuét, Nún fiát, aki rátermett ember. Tedd rá kezedet /RÚF/

(4Móz 32:11-12). Az Egyiptomból feljött férfiak, húszévestől fölfelé, nem látják meg azt a földet, amelyet esküvel ígértem oda Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak, mert nem követtek engem hűségesen, (12) kivéve Kálébot, a kenizzi Jefunne fiát és Józsuét, Nún fiát, mivel ők hűségesen követték az Urat. /RÚF/

(5Móz 1:38). Józsué, Nún fia azonban, aki melletted szokott állni, bemegy majd oda. Őt bátorítsd, mert ő fogja örökségéhez juttatni Izráelt. /RÚF/

(5Móz 31:23). Majd megbízást adott Isten Józsuénak, Nún fiának, és ezt mondta: Légy erős és bátor, mert te viszed be Izráel fiait arra a földre, amelyet esküvel ígértem meg nekik. Én veled leszek! /RÚF/

(5Móz 34:9). Józsué, Nún fia pedig megtelt bölcs lélekkel, mert Mózes reá helyezte a kezét. Izráel fiai hallgattak is rá, és úgy cselekedtek, ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr. /RÚF/

Ezen a ponton az ígéret, miszerint Isten prófétát „támaszt”, aki Mózeshez lesz hasonló (5Móz 18:15), még csak egy lehetőség, nem beteljesedett valóság. Józsué könyvének nyitó szavai erre az ígéretre emlékeztetik az olvasót, és eközben várakozást gerjesztenek, hogy lássuk a beteljesedést is. 

Bár ekkorra Mózes már nem él, az 1. fejezetet még mindig az ő személye uralja: Mózes neve tízszer fordul elő benne, míg Józsué neve csak négyszer. Mózest „az Úr szolgájának” mondja, miközben Józsuét „Mózes szolgájának” (Józs 1:1). Szolgálatban és engedelmességben eltöltött hűséges élet kell majd hozzá, hogy Józsué megkapja „az Úr szolgája” címet. (Józs 24:29), /ÚRK/

Habár a könyv 1. fejezete Izrael két nagy vezetőjének a vezetőváltását írja le, a legfontosabb szereplő benne maga Isten, akinek a szavai megnyitják az íratot, és akinek a vezetése meghatározó a folyamatban. Fel sem merülhet a kérdés, ki Izrael tényleges vezetője.

White idézet: „El ne távozzék e törvénynek könyve a te szádtól, hanem gondolkodjál arról éjjel és nappal, hogy vigyázz, és mindent úgy cselekedjél, amint írva van abban, mert akkor leszel jó szerencsés a te utaidon, és akkor boldogulsz.” (Józs 1:8) 

Amennyiben az emberek az Isten által kijelölt úton járnak, olyan tanácsadóra lelnek, akinek a bölcsessége meghalad bármilyen emberi értelmet. Józsué bölcs hadvezér volt, mert Isten volt az útmutatója. Az általa használt legfontosabb kard, a Lélek kardja volt, ami nem más, mint Isten Igéje…

 Mivel az igazság elveit heves támadások érték, az Úr az Ő irgalmában megparancsolta neki, hogy ne térjen le erről az útról se jobbra, se balra. Szigorúan meg kellett maradnia a tisztesség útján… Ha Józsuéra nem leselkedett volna egyetlen veszély sem, Isten nem bátorította volna őt minduntalan. De az aggodalmak közepette Józsué Istent választotta vezetőjének.

 Nincs nagyobb álnokság, mint amikor az ember azt hiszi, hogy nehézségében talál jobb vezetőt, az előre láthatatlan helyzetekben bölcsebb tanácsadót és bármely körülményben jobb védelmet, mint Isten.

 Az Úr nagy munkát akar végezni világunkban. Minden embernek Ő szabta ki a feladatát művében. De az embernek nem embertársától kell várnia a tanácsot, mert különben tévelygés és bizonytalanság lesz a sorsa. Noha a bibliai vallás hangsúlyozza a szolgálat elveit, mégis szükséges naponta bölcsességért imádkoznunk a minden bölcsesség forrásához. Minek köszönhette Józsué a győzelmet? Éjjel és nappal az Úr Igéjéről elmélkedett! Az Úr megszólította őt közvetlenül a Jordán átkelése előtt… Ez volt győzelmének a kulcsa. Istent választotta útmutatójának.

 A tanácsadók legyenek minden érdektől mentesek, legyenek a hit és az ima emberei, és ne merészkedjenek emberi bölcsességre hagyatkozni, hanem teljes komolysággal keressék a világosságot és bölcsességet, hogy minél jobban tudják végezni a munkát. Izrael hadvezére, Józsué, szorgosan kutatta azokat a könyveket, amelyek tartalmazták a Mózes által hűséggel megörökített isteni utasításokat – rendelkezéseket, feddéseket és tiltásokat –, és arra törekedett, nehogy egyetlen meggondolatlan lépést is tegyen. – Conflict and Courage, 116./old.