Krisztus dicsőséges megjelenése

 „Amikor pedig eljő az embernek Fia az Ő dicsőségében, és vele mind a szent angyalok, akkor beül majd az Ő dicsőségének királyi székébe.” (Mt 25:31) {AG 356.1}

Isten a Mennyből fogja meghirdetni Jézus eljövetelének napját és óráját, és megkötni népével az örökkévaló szövetséget. Szavai zúgó mennydörgésként zengenek végig a Földön. Isten Izráele figyel, felfelé tekint. Arcuk Isten dicsőségétől fénylik… {AG 356.2}

Keleten nemsokára megjelenik egy kicsiny fekete felhő. A távolból sötétnek látszó felhő körülveszi a Megváltót. Isten népe ebben a felhőben felismeri az Emberfiának jelét. Ünnepélyes csendben figyelik a Föld felé közeledő és egyre fényesebb és dicsőségesebb felhőt, mígnem nagy fehér felhő lesz belőle, amely megemésztő dicsőségként fénylik. Felette a szövetség szivárványa ível. Jézus hatalmas győzőként lép elő… A királyt szent angyalok hatalmas, megszámlálhatatlan sokasága kíséri az útján. Ajkukon dicsőítő ének, mennyei dallam hangzik. Az égen számtalan tündöklő alak látható, „tízezerszer tízezer és ezerszer ezer”. Emberi tollal nem lehet megrajzolni ezt a képet; az a tündöklés meghaladja az emberi képzeletet… {AG 356.3}

Az igazak reszketve kiáltják: „Ki állhat meg?” Az angyalok ajkán elhal az ének, és egy ideig félelmes csend van. Majd Jézus hangja hallható. Ezt mondja: „Elég néked az én kegyelmem.” Az igazak arca felragyog, és minden szívet öröm tölt be. Az angyalok pedig, akik közelednek a Földhöz, egyre hangosabban kezdenek énekelni… {AG 356.4}

A királyok Királya leereszkedik a lángoló tűz övezte felhőn. Az ég tekercsszerűen felgöngyölődik, a Föld remeg, minden hegy és minden sziget kimozdul a helyéből… A gonoszok azért imádkoznak, hogy inkább a hegyek sziklái temessék el őket, mintsem találkozzanak azzal, akit semmibe vettek, és elutasítottak… Azok, akik Krisztust és hű népét el akarták pusztítani, meglátják a megdicsőültekre sugárzó fényességet, és rémüldözésük közben hallják a szentek boldog kiáltását: „Ímé, Istenünk, akit mi vártunk, és aki megtart minket!” (Ésa 25:9) {AG 356.5}

Hatalmas jutalom

 „Ha valakinek a munkája… megmarad, jutalmát veszi.” (1Kor 3:14) {AG 355.1}

Dicsőséges lesz a hűségesek jutalma, amikor Isten és a Bárány köré gyűlnek. Amikor János Isten dicsőségét látta, halottként esett össze, mert nem bírta elviselni a látványt. Amikor azonban Isten gyermekei halhatatlanságot öltenek magukra, úgy látják majd Őt, „amint van” (1Jn 3:2). A trón elé állhatnak, mert Isten szeretett Fia elfogadja őket. Isten eltörli minden álnokságukat. Minden bűntettük feledésbe merül. Immár láthatják Isten trónjának teljes dicsőségét. Részt vállaltak Krisztus szenvedéseiben, munkatársai voltak a megváltás tervében, és most részestársai abban a nagy örömben, hogy ott láthatják Isten országában az összes üdvözültet, aki Istent fogja dicsőíteni az örökkévalóságon át… {AG 355.2}

Azon a napon a megváltottak az Atya és Fiú dicsőségében ragyognak majd. Az angyalok aranyhárfával a kezükben üdvözlik a királyt és győzelmének jelvényeit… Diadalének csendül fel majd, és betölti az egész Mennyet. Krisztus győzelmet aratott. Belép a mennyei udvarokba az üdvözültek kíséretében, akik tanúsítják, hogy Jézus földi szenvedése és áldozathalála nem volt hiábavaló. {AG 355.3}

A Föld zarándokaira otthon vár. Az igazak elnyerik új öltözetüket, dicsőséges koronájukat és a győzelem pálmaágait. Minden, ami Isten gondviselésében zavaros volt előttük, világossá válik az eljövendő világban. A nehezen érthető dolgok magyarázatot nyernek. A kegyelem titkai feltárulnak előttünk. Ahol véges elménk csak zavart és megszegett ígéreteket fedezett fel, a legtökéletesebb és legcsodálatosabb összhangot láthatjuk meg. Megtudjuk, hogy a legnehezebbnek tűnő tapasztalatokat a végtelen szeretet rendelte el az életünkben. Amint megismerjük annak gyöngéd gondoskodását, aki minden dolgot a hasznunkra fordított, kimondhatatlan örömmel és a dicsőség teljességével fogunk örvendezni. {AG 355.4}

Sürgetlek benneteket, készüljetek fel Krisztusnak az ég felhőiben való eljövetelére… Készüljetek el az ítéletre, hogy amikor Krisztus eljön – hogy csodálattal szemléljék mindazok, akik hisznek benne –, ti is azok között legyetek, akik békességben találkoznak vele.

Ragaszkodás Istenhez

 Izrael nem tudja elkerülni a bálványimádás kísértését és Isten haragját csupán azzal, ha állandóan emlékezetében tartja a „Ne tedd!” szövetségi igéit, hanem azon kell dolgozniuk, hogy tudatosan és következetesen hűségesek maradjanak az Úrhoz. Ugyanaz az ige, „ragaszkodni”, „kapaszkodni” az Úrhoz... 

(5Móz 4:4). De ti, akik ragaszkodtatok Istenetekhez, az Úrhoz, ma is mindnyájan éltek. /RÚF/)

... a házassági szövetség leírásában a férj és a feleség között megkívánt viselkedési formában ...

(1Móz 2:24). Ezért hagyja el a férfi apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez, és ezért lesznek egy testté. /RÚF/ ...is használatos, ahogy Ruthnak Naomihoz való hűsége esetén is ezt találjuk. 

(Ruth 1:14). Azok erre még hangosabban kezdtek el sírni, majd Orpá megcsókolta az anyósát. Ruth azonban továbbra is ragaszkodott hozzá. /RÚF/). 

Meg kell jegyeznünk, hogy Józsué értékítélete szerint ilyen hűség jellemezte addig az izraelitákat. Sajnos ez az állítás Izrael történetének későbbi időszakaiban nem lesz jellemző, ahogy A bírák könyvének szomorú leírása is tanúsítja 

(Bír 2:2, 7, 11). de ti se kössetek szövetséget ennek a földnek a lakosaival, romboljátok le oltáraikat! Ti azonban nem hallgattatok szavamra. Hogy tehettétek ezt? (7) A nép pedig az Urat szolgálta Józsué egész életében meg azoknak a véneknek az idejében, akik túlélték Józsuét, és akik látták az Úrnak mindazokat a nagy tetteit, amelyeket véghezvitt Izráelért. (11) Izráel fiai azt cselekedték, amit rossznak lát az Úr, mert a Baalokat tisztelték. /RÚF/;

  (Bír 3:7, 12). Izráel fiai azt tették, amit rossznak lát az Úr. Elfeledkeztek Istenükről, az Úrról, és a Baalokat meg az Asérákat tisztelték. (12) De Izráel fiai ismét azt tették, amit rossznak lát az Úr. Ekkor az Úr Eglónnak, Móáb királyának a hatalmába adta Izráelt, mivel olyat tettek, amit rossznak lát az Úr. /RÚF/;

  (Bír 4:1). Izráel fiai Éhúd halála után ismét azt tették, amit rossznak lát az Úr. /RÚF/ 

 Józsué arra szólítja fel az izraelitákat, hogy szeressék Istenüket, az Urat (Józs 23:11; vö. 5Móz 6:5). A szeretetet viszont nem lehet erőltetni, vagy pedig másként mondva: erőszak hatására megszűnik az lenni, ami a lényege. Akkor milyen értelemben lehet mégis megparancsolni a szeretetet?

(Józs 23:11). Azért nagyon vigyázzatok magatokra, és szeressétek Isteneteket, az Urat! /RÚF/; 

 (5Móz 6:5). Szeresd azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes erődből! /RÚF/

 Ha Izrael népe folyamatosan élvezni akarja a szövetséggel járó áldásokat, hűségesnek kell maradniuk Istenhez. A héber szöveg nagyon célzottan fogalmaz: „Figyelj oda jól a dolgaidra a saját lelked érdekében!” Az ahaba („szeretni”) szó az emberi vonzalom széles skáláját kifejezheti, mint baráti kapcsolatot, szexuális intimitást, anyai gyengédséget, szerelmet, illetőleg Isten iránti hűséget. Ha úgy értjük az Isten iránti szeretetet, mint tudatos elköteleződést és imádatot az irányában, akkor megparancsolható, anélkül, hogy sérülne annak igazi természete. 

(Ján 13:34) Új parancsolatot adok nektek, hogy szeressétek egymást: ahogyan én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást! /RÚF/)

 Istennek mindig is az volt a szándéka, hogy a parancsai iránti engedelmesség a vele való személyes kapcsolatból eredjen „magamhoz vontalak titeket” – (2Móz 19:4), ÚRK); 

 (5Móz 6:5). Szeresd azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes erődből! /RÚF/; 

(Mt 22:37). Jézus így válaszolt: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből.” /RÚF/), annak alapján, amit kegyelméből és szeretetéből értük tett.

 

Az Isten szeretetére szólító parancs kifejez kölcsönösséget is, még ha az emberi szeretet nem is lehet Istenével szimmetrikus. Isten vágya, hogy bensőséges, személyes kapcsolatba lépjen mindenkivel, aki viszonozza szeretetét. Így az Ő egyetemes szeretete mindenki iránt képezi a keretet önkéntes, az Övét viszonzó szeretetünk megnyilvánulásához.

 Jézus új parancsot adott a tanítványoknak. Milyen értelemben volt ez a parancs egyszerre új és régi? 

(Jn 13:34). (Jn 15:17). Ezeket azért parancsolom nektek, hogy szeressétek egymást. /RÚF/

(1Jn 3:11). Mert ez az az üzenet, amelyet kezdettől fogva hallottatok, hogy szeressük egymást, /RÚF/

(3Móz 19:18). Ne légy bosszúálló, se haragtartó néped fiaival szemben! Szeresd felebarátodat, mint magadat! Én vagyok az Úr! /RÚF/

 White idézet: Az aranyat tűzbe vetik, hogy megtisztuljon a salaktól, de a próbák tüzében megtisztult hit értékesebb a tiszta aranynál. Ezért tehát tekintsünk józanul a próbákra. Ne lázongjunk, és ne legyünk elégedetlenek a megpróbáltatásban. Ne kövessük el folyton azt a hibát, hogy meg akarunk szabadulni a próbától. A megpróbáltatás idején szorosan bele kell kapaszkodnunk Istenbe és ígéreteibe.

 Egyesek megkérdezték tőlem: „Te nem csüggedsz el, amikor megpróbáltatás ér?” Én erre így válaszoltam: „De igen, amennyiben a csüggedés alatt szomorúságot értesz.” „És sosem beszélsz másoknak az érzéseidről?” – kérdezték. „Nem, mert a hallgatásnak is megvan az ideje, amikor féken kell tartani a nyelvet, és én eltökéltem, hogy a kétely vagy a sötétség egyetlen szavát sem ejtem ki, nehogy árnyat vessek azokra, akikkel kapcsolatban vagyok. Inkább így szóltam magamhoz: Eltűröm az aranyműves mester által rendelt tüzet, mert tudom, hogy nem emészt meg. Amikor megszólalok, csak a világosságról, a hitről és az Istenbe vetett reménységről fogok beszélni, vagy a feddhetetlenségről, jóságról és Megváltóm, Krisztus szeretetéről. Azért teszek így, hogy mások elméjét a menny és a mennyei dolgok felé fordítsam, gondolataikat Krisztus mennyei szolgálatára tereljem, amit értünk végez, valamint arra a munkára, amit nekünk kell itt, a földön végeznünk az Úrért.”

 A kohónak az a rendeltetése, hogy eltávolítsa a salakot. Amikor a Mester meglátja benned az ő tökéletes képmását visszatükröződni, akkor emel ki a kemencéből. Nem engedi, hogy megemésszen a tűz, és nem kell hevesebb tüzet elviselned annál, amennyire szükséged van, hogy megtisztulhass. Viszont, ha a mennyei képmást akarod visszatükrözni, akkor alá kell vetned magad annak a tisztító folyamatnak, amit Ő választott számodra, hogy a jellemed minden szennytől és folttól megtisztulhasson. Segítsen meg az Úr… akard, hogy a munkája teljesüljön benned… Tekints az égre! Jézus él. Jézus szeret. Jézus irgalmas, és minden terheddel, aggodalmaddal és nehézségeddel együtt elfogad, ha minden terhedet elhozod hozzá. Megígérte, hogy sosem hagyja el a benne bízókat. – Our High Calling, 312./old.

 Teljes szívvel bízz az Úrban, és sosem fogsz csalódni benne. Ha Istentől kérsz segítséget, sosem kérsz hiába. Ő bátorítani szeretne, hogy bízzunk és higgyünk benne, ezért szent Igéje és Szentlelke által közelít hozzánk, és mindenáron el akarja nyerni a bizalmunkat. Ám semminek sem örül jobban, mint annak, hogy hozzá mennek erőért a gyengék. Ha találunk szavakat és szívet az imádkozáshoz, akkor az Úrnak minden bizonnyal lesz füle, hogy meghallgasson, és karja, hogy üdvözítsen.

 Nincs olyan nagy nehézség, amelyben Isten elrejtené arcát népe elől. Amikor nem volt más megoldás, Ő segítségül szolgált a nehézségben. Áldjon meg az Úr, szegény, megbántott és megsebzett lélek. Kapaszkodj szorosan karjába! Megragad téged és gyermekeidet, leveszi a fájdalmaidat és terheidet, ha azokat ráveted. – This Day with God, 194./old.