Ezekről gondolkodjatok

A minden értelmet felülhaladó békesség „meg fogja őrizni szíveiteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban”. (Fil 4:7) 

Szükségünk van lelki védelemre. Érdekes, hogy Fil 4:7 versében egy katonai hasonlatot találunk Isten békességével kapcsolatban. Az „őrizni” szóval fordított görög ige (phroureó) katonák csapatára utal, akik betörésektől védik a várost.

 (2Kor 11:32). Damaszkuszban Aretász király helytartója őriztette a damaszkusziak városát, hogy elfogjanak engem. /RÚF/;

(ApCsel 9:24). Saul azonban megtudta, hogy mire készülnek. Még a kapukat is éjjel-nappal őrizték, hogy megölhessék /RÚF/

A belső béke másik fontos eleme az, hogy összhangban élünk Isten akaratával. „A te törvényed kedvelőinek nagy békességök van”. (Zsolt 119:165) 

(Fil 4:8-9) Egyébként pedig, testvéreim, ami igaz, ami tisztességes, ami igazságos, ami tiszta, ami szeretetre méltó, ami jó hírű, ha valami nemes és dicséretes, azt vegyétek figyelembe! (9) Amit tanultatok és átvettetek, hallottatok és láttatok is tőlem, azt tegyétek, és veletek lesz a békesség Istene. /RÚF/

(Fil 4:8-9) verseit Pál úgy kezdi, hogy „Továbbá…”, majd felsorol hat erényt, amelyeket ezek tömör összefoglalása követ, utána pedig saját példájának követésére buzdít. Ez a vegyes kultúrákban egyaránt érvényes intés jól illik Filippi városának görög-római környezetére, ahol hangsúlyt kaptak az értékek és a példaadás is. Pál azonban itt bibliai erényekre fókuszál, ami abból is látszik, hogy a felsorolásból kihagyott négy sarkalatos görög értéket (megfontoltság, igazságosság, mértékletesség és bátorság). 

1. Igaz – Nem véletlen, hogy a lista egy sarkalatos bibliai értékkel, az igazsággal kezdődik. Jézus és az Újszövetség írói is gyakran kiemelték ezt. 

(ApCsel 26:25). Pál azonban így válaszolt: Nem vagyok bolond, nagyra becsült Fesztusz, hanem igaz és józan beszédet szólok. /RÚF/; 

(Róm 1:18). Isten ugyanis kinyilatkoztatja a maga haragját a mennyből az igazság útját álló gonosz emberek minden hitetlensége és gonoszsága ellen /RÚF/; 1Kor 13:6. Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal. /RÚF/; 

(2Kor 4:2). Hanem elvetjük a szégyenletes titkos bűnöket; nem járunk ravaszságban, nem is hamisítjuk meg Isten igéjét, hanem az igazság nyílt hirdetésével ajánljuk magunkat minden ember lelkiismeretének Isten előtt. /RÚF/; 

(Ef 4:15). hanem az igazsághoz ragaszkodva növekedjünk fel szeretetben mindenestől őhozzá, aki a fej, a Krisztus /RÚF/; 

(1Tim 3:15). Ha pedig késnék, ezekből tudd meg, hogyan kell szolgálnod az Isten házában, amely az élő Isten egyháza, az igazság oszlopa és erős alapja /RÚF/; 

(Jak 1:18). Az ő akarata szült minket az igazság igéje által, hogy mintegy első zsengéje legyünk teremtményeinek. /RÚF/; 

(1Pt 1:22). Tisztítsátok meg lelketeket az igazság iránti engedelmességgel képmutatás nélküli testvérszeretetre, egymást kitartóan, tiszta szívből szeressétek, /RÚF/; 

(1Jn 2:21). Nem azért írtam nektek, mintha nem tudnátok az igazságot, hanem azért, mert tudjátok azt, és mivel tudjátok, hogy semmiféle hazugság sem származhat az igazságból. /RÚF/ 

2. Tisztességes – Az itt szereplő görög szó egy fontos emberi erényre utal.

 (1Tim 3:8, 11). Ugyanígy a diakónusok is tiszteletre méltók legyenek, nem kétszínűek, nem mértéktelen borivás rabjai, nem haszonlesők, (11) Feleségük is hasonlóan tiszteletre méltó legyen: nem rágalmazó, hanem mértékletes, mindenben hűséges. /RÚF/; 

(Tit 2:2). hogy az idős emberek legyenek mértékletesek, tisztességesek és józanok, a hitben, a szeretetben és az állhatatosságban egészségesek; /RÚF/

3. Igazságos – Ennek az erénynek a meghatározása Isten igazságos jelleméhez kapcsolódik. 

(Fil 1:7). Így kell gondolkoznom mindnyájatokról, mert szívemben hordozlak titeket, mivel fogságomban is, az evangélium védelme és megerősítése közben is mindnyájan együtt részesültök velem a kegyelemben. /RÚF/, ahol ugyanaz a görög szó a fordításban: „méltó”

4. Tiszta – Isten megigazító igazságosságából áradó gondolat és cselekedet, amit az ember hit által nyer el. 

(1Jn 3:3. Ezért aki így reménykedik benne, megtisztítja magát, mint ahogyan ő is tiszta. /RÚF/

5. Kedves – Esztétikai szépség, ami látható Isten teremtett világában. 

6. Jó hírű – Kedves, megnyerő és tetszetős. 

Pál még két további jellemzőt is hozzáad a felsoroláshoz, nehogy bárki is pogány jelentést tulajdonítson ezeknek az erényeknek: „ha van valami erényes, és ha van valami dicséretes”. (Fil 4:8, ÚRK) Ezeken a mennyei értékeken gondolkozzunk! Majd pedig minden kétely és félreértés eloszlatása érdekében arra szólít, hogy gyakoroljuk is, amit az ő példájából láttunk. 

(Fil 4:9). Amit tanultatok és átvettetek, hallottatok és láttatok is tőlem, azt tegyétek, és veletek lesz a békesség Istene. /RÚF/

White idézet: Ha az elmét megtanítjuk a mennyei dolgok szemlélésére, többé nem elégítenek ki alantas, közönséges dolgok. Nem szabad elfelejtenünk, hogy az Úr kész nagy dolgokra érettünk, viszont álljunk készen befogadni ezeket, és ki kell űznünk szívünkből az önigazultságot és önbizalmat. Csak az Urat kell magasztalnunk. „Mert akik engem tisztelnek, azoknak tisztességet szerzek” – mondja az Úr. (1Sám 2:30) Ne törekedjünk elismerésre, mivel „ismeri az Úr az övéit”. Akik nem önmagukban bíznak, hanem bizalmatlansággal tekintenek saját munkájukra, azoknak az Úr ki fogja nyilatkoztatni dicsőségét. Ezek az emberek a lehető legjobban felhasználják a kapott áldásokat. Akik Libánon tiszta forrásaiból isznak, azokból az élet vize fakad feltartózhatatlanul...

Az Úr tudja, hogy ha emberekre nézünk és bennük bízunk, csak húsvér karra támaszkodunk. Ezért bátorít, hogy bízzunk benne. Hatalma végtelen. Gondoljatok Jézusra, érdemeire és szeretetére, és ne keressétek embertársaitok hibáit, tévedéseit. Az elismerésre és dicséretre méltó dolgokra emlékezzetek, és a hibák felismerésének képességét inkább arra használjátok, hogy meglássátok és dicsérjétek a jót. Megtörténhet, hogy ha megvizsgáljátok önmagatokat, ugyanolyan kellemetlen elemeket fedeztek fel, mint amiket másokban láttok. Dolgozzunk tehát folyamatosan egymás erősítése érdekében a legszentebb hitben. Pál írja a Filippibelieknek: „Pál és Timótheus, Jézus Krisztus szolgái, minden szenteknek a Krisztus Jézusban, akik Filippiben vannak, a püspökökkel és diakónusokkal egyetemben: Kegyelem néktek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól. Hálát adok az én Istenemnek, minden ti rólatok való emlékezésemben, Mindenkor minden én könyörgésemben mindenkitekért nagy örömmel könyörgővén, mivelhogy részt vettetek az evangélium ügyében az első naptól fogva mind ez ideig; meg lévén győződve arról, hogy aki elkezdette bennetek a jó dolgot, elvégezi a Krisztus Jézusnak napjáig.” (Fil 1:1-6) Ezt a lelkületet sajátítsuk el mindannyian. – This Day with God, 300./old., október 18. 

Őrüljetek az Úrban - mindenkor

(Fil 4:4-7). Örüljetek az Úrban mindenkor! Ismét mondom: örüljetek! (5) A ti szelídségetek legyen ismert minden ember előtt! Az Úr közel! (6) /RÚF/

 Pál ismét érintette az egység kérdését majd az Úrban való öröm témájára tért át. 

(Fil 4:1-3). Ezért tehát, testvéreim, akiket szeretek, és akik után vágyódom, örömöm és koronám, így maradjatok meg az Úrban, szeretteim! (2) Evódiát intem, és Szintikhét is intem, hogy legyen közöttük egyetértés az Úrban. (3) Sőt téged is kérlek, hűséges munkatársam, segíts nekik, akik együtt küzdöttek velem az evangéliumért, Kelemennel és a többi munkatársammal is, akiknek a neve benne van az élet könyvében. /RÚF/, 

 Hányszor idegeskedtél már olyan dolgok miatt, amelyek végül minden erőfeszítés nélkül éppolyan gyorsan eltűntek, ahogy jelentkeztek? Jézus okkal hangsúlyozta újból és újból, hogy ne aggodalmaskodjunk 

(Mt 6:25-34). Ezért mondom nektek: ne aggódjatok életetekért, hogy mit egyetek, vagy mit igyatok, se testetekért, hogy mibe öltözködjetek. Nem több-e az élet a tápláléknál, és a test a ruházatnál? (26) Nézzétek meg az égi madarakat: nem vetnek, nem is aratnak, csűrbe sem gyűjtenek, és a ti mennyei Atyátok táplálja őket. Nem vagytok-e ti értékesebbek azoknál? (27) Aggódásával pedig ki tudná közületek meghosszabbítani életét csak egy perccel is? (28) Mit aggódtok a ruházatért is? Figyeljétek meg a mező liliomait, hogyan növekednek: nem fáradoznak, és nem fonnak, (29) de mondom nektek, hogy Salamon teljes dicsőségében sem öltözködött úgy, mint ezek közül akár csak egy is. (30) Ha pedig a mező füvét, amely ma van, és holnap a kemencébe vetik, így öltözteti Isten, nem sokkal inkább titeket, kicsinyhitűek? (31) Ne aggódjatok tehát, és ne kérdezgessétek: Mit együnk? – vagy: Mit igyunk? – vagy: Mit öltsünk magunkra? (32) Ilyesmikért a pogányok törik magukat; a ti mennyei Atyátok pedig tudja, hogy szükségetek van minderre. (33) Keressétek először Isten országát és az ő igazságát, és mindezek ráadásként megadatnak majd nektek. (34) Ne aggódjatok tehát a holnapért, mert a holnap majd aggódik magáért: elég minden napnak a maga baja. /RÚF/; 

(Mt 10:19). Amikor azonban átadnak titeket, ne aggódjatok amiatt, hogyan szóljatok, vagy mit mondjatok, mert megadatik nektek abban az órában, hogy mit mondjatok. /RÚF/

 Péter pedig arra emlékeztetett, hogy minden aggodalmunkat és félelmünket átadhatjuk az Úrnak, mert „néki gondja van reátok”. (1Pt 5:7) Valójában a világszerte egyre súlyosbodó problémákkal szembesülve töltsön el bennünket a remény, hogy közel az Úr. 

(Mt 24:33). Így ti is, amikor látjátok mindezt, tudjátok, hogy közel van ő, az ajtó előtt! /RÚF/; Lk 21:28. Amikor pedig ezek elkezdődnek, egyenesedjetek fel, és emeljétek fel a fejeteket, mert közeledik a megváltásotok. /RÚF/;

  (Jak 5:8). Legyetek tehát ti is türelemmel, és erősítsétek meg a szíveteket, mert az Úr eljövetele közel van. /RÚF/

 Az az aggodalom ellenszere mindenben, minden helyzetben, ha hittel elmondunk egy imát. 

(Fil 4:6-7)  Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt; (7) és Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat Krisztus Jézusban.

Hinnünk kell abban, amiért imádkozunk, és cselekedjünk úgy, mintha már meg is kaptuk volna, még mielőtt valóban megtörténne! Hiszen „hálaadással” kell Isten elé tárnunk a kéréseinket. Pál még a „könyörgésben” (görögül: deészisz) szót is használja itt, amivel különösen nehéz és sürgető helyzetekre utal. 

(Lk 1:13). De az angyal így szólt hozzá: Ne félj, Zakariás, meghallgatásra talált a te könyörgésed: feleséged, Erzsébet fiút szül neked, akit nevezz Jánosnak. /RÚF/; 

(Fil 1:19). mert tudom, hogy ez üdvösségemre válik a ti könyörgésetek és Jézus Krisztus Lelkének segítsége által. /RÚF/;

(1Tim 5:5) A valóban özvegy és magára maradt asszony pedig Istenben reménykedik, és kitart a könyörgésben és imádkozásban éjjel és nappal. /RÚF/; 

(Jak 5:16). Valljátok meg azért egymásnak bűneiteket, és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok. Nagy az ereje az igaz ember buzgó könyörgésének. /RÚF/

Imáink még csak „kérések”, de tudjuk, hogy Isten hallja azokat, ha „az ő akarata szerint” (1Jn 5:14) kérjük. Így megnyugodhatunk, békességünk lehet, tudva, hogy a kéréseink Isten kezében vannak.

(Zsolt 29:11). Az Úr erőt ad népének, az Úr megáldja népét békességgel. /RÚF/;

(Ésa 9:6). helyett (Ézs 9:5). Mert egy gyermek születik nekünk, fiú adatik nekünk. Az uralom az ő vállán lesz, és így fogják nevezni: Csodálatos Tanácsos, Erős Isten, Örökkévaló Atya, Békesség Fejedelme! /RÚF/;

(Lk 2:14). Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség, és az emberekhez jóakarat /RÚF/;

(Jn 14:27). Békességet hagyok nektek, az én békességemet adom nektek, de nem úgy adom nektek, ahogyan a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, ne is csüggedjen! /RÚF/;

(1Kor 14:33). Mert Isten nem a zűrzavarnak, hanem a békességnek Istene. Mint ahogyan ez a szentek valamennyi gyülekezetében történik /RÚF/

 Isten békességét soha nem adhatja meg nekünk a világ, mert az abból fakad, hogy tudjuk: Megváltónk, Jézus által miénk az örök élet ajándéka. 

(Róm 5:1). Mivel tehát megigazultunk hitből, békességünk van Istennel a mi Urunk Jézus Krisztus által. /RÚF/;

  (Róm 6:23). Mert a bűn zsoldja a halál, Isten kegyelmi ajándéka pedig az örök élet Krisztus Jézusban, a mi Urunkban. /RÚF/ Ez hat az életünk minden területére, és „minden értelmet felülhalad”. 

(Fil 4:7) Pusztán értelemmel nem fogható fel, erre utal az itt használt görög szó, a nousz („értelem”) is.

 White idézet: A kereszténynek abban az örömben v an része, hogy magába szívhatja a kegyelem trónjától áradó örök fény sugarait, amelyek nemcsak saját útjára vetnek fényt, hanem azokéra is, akikkel kapcsolatba kerül. Törekednie kell reményteljes, bátorító, Istent dicsérő, hálás és derűs szavaival jó befolyást gyakorolni környezetére, hogy az emberek tekintetét az égre irányítsa, és segítsen nekik a földi mulandókon túl meglátni az örök, halhatatlan, el nem enyésző örökséget.

 „Örüljetek az Úrban mindenkor – mondja az apostol –, ismét mondom, örüljetek!” Ahol csak megfordulunk, árasszunk mindenhol reményt és keresztényi derűt. Ha így teszünk, a hitetlenek, akik nincsenek Krisztusban, vonzónak fogják találni hitünket, belátják, hogy következetes vallásunk van. Tisztábban kell látnunk a mennyei világot, az országot, ahol fény és öröm honol. Jobban meg kell ismernünk boldog reménységünk teljességét. Ha folyton ebben a reményben örvendezünk, bátorítani fogunk mindenkit, akivel csak találkozunk…

 Dicsőítsük meg Istent egymásnak és a világiaknak mondott hálás, örömteli szavainkkal, de nemcsak a hétköznapi kapcsolatainkban. Keresztények vagyunk, és az Ige arra buzdít, hogy ne hanyagoljuk el a gyülekezeti összejöveteleket, ahol felüdülünk, és a kapott bátorítást másoknak is továbbadhatjuk. A hetenkénti összejöveteleken elmélkedjünk Isten mérhetetlen jóságán, irgalmán és erején, amellyel megvált minket bűneinkből. Arckifejezésünkkel, magatartásunkkal, szavainkkal és jellemünkkel ki kell mutatnunk, hogy jó az Úrnak szolgálni. Ezzel kifejezzük, hogy „Az Úrnak törvénye tökéletes, megeleveníti a lelket.”

 Ima- és társas összejöveteleink legyenek egymás bátorításának és támogatásának különleges alkalmai...Ezt akkor tehetjük meg, ha naponta friss tapasztalatunk van Istennel, és ha bátran beszélünk szeretetéről népe körében...

 Ha többet gondolnánk Jézusra, ha többet beszélnénk róla és kevesebbet magunkról, jobban éreznénk jelenlétét. Ha benne maradunk, megtelünk békével, hittel és bátorsággal, és a gyülekezetben olyan csodálatos tapasztalatokat mondhatunk, hogy testvéreinket felüdíti hiteles és meggyőző bizonyságtevésünk Istenről. Ezek a keresztényi életről szóló igaz vallomások, amelyek Isten kegyelmét dicsőítik, ellenállhatatlan erejükkel megtérésre késztetik a lelkeket.– Krisztusi élet, 220./old., július 25.

Álljatok meg az Úrban

Fil 3:19-21. Kárhozatra jutnak, a hasuk az istenük, és azzal dicsekszenek, ami a gyalázatuk, mert földi dolgokkal törődnek. (20) Nekünk pedig a mennyben van polgárjogunk, ahonnan az Úr Jézus Krisztust is várjuk üdvözítőül, (21) aki az ő dicsőséges testéhez hasonlóvá változtatja a mi gyarló testünket azzal az erővel, amellyel maga alá vethet mindeneket. /RÚF/

 Eltérően a kereszt ellenségeitől, „akik mindig a földiekkel törődnek” (Fil 3:19), a keresztények a mennyei ország polgárai, Jézus Krisztus az Uruk. Ezt kiemelendő Pál megjegyzi, hogy betegségeknek, gyengülésnek és halálnak kitett „nyomorúságos testünket” (Fil 3:21) szükségképpen át kell változtatnia, hasonlóvá téve Krisztus dicsőséges testéhez, amelyben feltámadt.

Jób 19:25-27. Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára megáll a por fölött, (26) és ha ez a bőröm szertefoszlik is, testem nélkül is meglátom az Istent. (27) Saját magam látom meg őt, tulajdon szemeim látják meg, nem valaki más, bár veséim is megemésztetnek. /RÚF/

Lk 24:39. Nézzétek meg a kezeimet és a lábaimat, hogy valóban én vagyok! Tapintsatok meg, és nézzetek meg jól! Mert a szellemnek nincs húsa és csontja, de amint látjátok, nekem van. /RÚF/

1Kor 15:42-44. Így van a halottak feltámadása is. Elvettetik romlandóságban, feltámasztatik romolhatatlanságban; (43) elvettetik gyalázatban, feltámasztatik dicsőségben; elvettetik erőtlenségben, feltámasztatik erőben. (44) Elvettetik földi test, feltámasztatik lelki test. Ha van földi test, van lelki test is. /RÚF/

1Kor 15:50-54. Azt mondom, testvéreim, hogy test és vér nem örökölheti Isten országát, a romlandóság nem örökli a romolhatatlanságot. (51) Íme, titkot mondok nektek: nem fogunk ugyan mindnyájan meghalni, de mindnyájan el fogunk változni. (52) Hirtelen egy szempillantás alatt, az utolsó harsonaszóra; mert meg fog szólalni a harsona, és a halottak feltámadnak romolhatatlanságban, mi pedig elváltozunk. (53) Mert e romlandó testnek romolhatatlanságba kell öltöznie, és e halandónak halhatatlanságba. (54) Amikor pedig ez a romlandó romolhatatlanságba öltözik, és ez a halandó halhatatlanságba öltözik, akkor teljesül be, ami meg van írva: „Teljes a diadal a halál fölött! /RÚF/

Kol 3:4. Mikor Krisztus, a mi életünk megjelenik, akkor vele együtt ti is megjelentek dicsőségben. /RÚF/

 Végül „Mint utolsó ellenség töröltetik el a halál”. (1Kor 15:26) Ez a legnagyobb reményünk, a legfontosabb ígéret, amit Jézusban kaptunk – vége lesz a halál uralmának, és egészen új „dicsőséges” testet is kapunk. (Fil 3:21) Mikor Krisztus, a mi életünk megjelenik, akkor vele együtt ti is megjelentek dicsőségben.

 Luc Ferry egy könyvében arról ír, hogyan lehet „megváltást” találni Isten nélkül. Elég furcsa módon azzal érvel, hogy a „megváltás” a haláltól való félelem legyőzése. Azonban elismeri, hogy a kereszténység „nemcsak a haláltól való félelem fölé képes emelni, hanem a halált is le tudja győzni. Mivel ez az ember egyéni identitásában történik, nem névtelenségben vagy elméletileg, ez tűnik az egyetlen olyan módnak, amely a személyes halhatatlanság valós, meghatározó győzelmét kínálja halandóságunk állapota felett”. (Ferry: A Brief History of Thought. New York, 2011, HarperCollins, Kindle edition, 90./old.) Jelentős beismerés ez egy ateista részéről.

 Pál tehát azt mondja, hogy a mennyei polgárjog része a feltámadás és az egészen új létezésben töltendő örök élet ígérete, amit még elképzelni is alig tudunk most.

 White idézet: Az engedelmesség Isten igazságai iránt, Isten minden szavának megélése elégséges arra, hogy mindannyian megállhassunk e gonosz időkben. Sátán az emberek lelkeivel játszik….

 Mindannyiunk rendelkezésére állnak lehetőségek és előnyök, amelyek révén megerősíthetjük erkölcsi és lelki erőinket. Az elmét fejleszteni és nemesíteni kell, hogy a mennyei dolgokra tudjon összpontosítani… Ha az elme nem a menny felé irányul, a kísértésben Sátán könnyű prédájává válhat, aminek következtében olyan világi tervekkel és ügyekkel kezd el foglalkozni, amelyeknek semmi közük Istenhez. Aztán ebbe a munkába fekteti minden lelkesedését, odaadását, megfékezhetetlen energiáit és égő vágyait, miközben az ördög távolról figyeli őt és nevet, látva kitartását és küzdelmét egy olyan cél érdekében, amit sosem fog elérni… Sátán kitalált tervei és cselszövései csapdába ejtik a lelket, és szegény becsapott emberek bekötött szemmel haladnak tovább saját romlásuk útján...

 Sátán csapdái és álnokságai ellen egyetlen védelmünk van: a Jézusban található igazság. A szívbe elhintett igazság, amit virrasztással és imával ápolnak, és amit Krisztus kegyelme táplál, biztosít tisztánlátást számunkra. Az igazságnak a szívben kell maradnia Sátán álnok kísértései ellenére is, ezért neked és nekem is meg kell tapasztalnunk azt, hogy az igazság megtisztít, vezérel és áldást szerez a lelkünknek...

 Az ellenség a nyomdokainkban jár, ezért, ha meg akarunk állni külső és belső kísértéseivel szemben, akkor meg kell bizonyosodnunk arról, hogy az Úr oldalán állunk, hogy az Ő igazsága lakozik a szívünkben, hogy az Úr védelmezi a lelkünket, Ő kész figyelmeztetni bennünket, és bármely ellenséggel szemben fellépésre indítani. E láthatatlan ellenségek közepette ilyen védelem nélkül olyanok lennénk, mint a fa, amelyet kitép a szélvész. De ha Krisztus a lelkünkben lakozik, az Ő ereje által megerősödhetünk. – That I May Know Him, 301./old.

 Az erő gyakorlat által növekszik. Aki Istentől nyert képességét kihasználja, tapasztalni fogja növekedését a jobb szolgálatra. Aki semmit sem tesz Isten ügyéért, nem növekedhet kegyelemben és az igazság megismerésében. Ha egy egészséges ember ágyban feküdne, és vonakodna használni a tagjait, csakhamar elveszítené erejét azok használatára. A keresztény is, aki nem gyakorolja Istentől nyert ereje használatát, nemcsak, hogy nem növekedik Krisztusban, hanem elveszti még azokat a képességeket is, amelyeknek birtokában volt; lelkileg megbénul. Ellenben, aki Isten és embertársai iránt való szeretetből igyekszik mások segítségére lenni, az meggyökerezik, megerősödik és megszilárdul az igazságban. Az igazi keresztény az Istenért folytatott munkájában nem engedi magát pillanatnyi indulatoktól elragadtatni, hanem csak alapelvektől vezettetni, éspedig nemcsak egy napra vagy egy hónapra, hanem egy egész életre.

 Bárcsak mindenki megfelelően tudná értékelni Istentől kapott képességeit! Krisztus által megmászhatjátok az előrejutás lépcsőfokait, és teljes lényeteket az Ő vezérlete alá vonhatjátok… Saját erőtökből semmit nem tehettek, Jézus Krisztus kegyelme által viszont úgy használhatjátok fel képességeiteket, hogy az mind a saját, mind pedig mások számára áldást jelentsen. Támaszkodj Jézusra, aki megsegít abban, hogy szorgalmasan végezd a munkáját, és végül elnyerd az örök élet jutalmát. – Isten csodálatos kegyelme, 306./old., október 25.