Hit által

 (Róm 5:1). Mivel tehát megigazultunk hitből, békességünk van Istennel a mi Urunk Jézus Krisztus által. /RÚF/ 

Hit által igazulunk meg (megbocsátást nyerünk és helyreáll a kapcsolatunk Istennel. Szintén hit által szentelődünk meg. (Erőt kapunk, hogy Jézushoz hasonuljunk – 

(Ap.Csel 26:18). Azért küldelek el, hogy nyisd meg a szemüket, hogy a sötétségből a világosságra, és a Sátán hatalmából az Istenhez térjenek, hogy az énbennem való hit által megkapják bűneik bocsánatát, és örökséget nyerjenek azok között, akik megszenteltettek. /RÚF/

Amikor Jézust behívjuk az életünkbe, Isten gyermekeivé válunk 

(Jn 1:12). Akik pedig befogadták, azoknak hatalmat adott arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek; mindazoknak, akik hisznek az ő nevében, /RÚF/ 

Isten Fiában élünk hit által 

(Gal 2:20). Krisztussal együtt keresztre vagyok feszítve: többé tehát nem én élek, hanem Krisztus él bennem; azt az életet pedig, amelyet most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, aki szeretett engem, és önmagát adta értem. /RÚF/ 

„Látszólag nincs tehetetlenebb, valójában mégis legyőzhetetlenebb, mint az a lélek, aki érzi semmiségét, és teljesen a Megváltó érdemeiben bízik. Ima, valamint Isten Igéjének tanulmányozása által, és mert hiszi, hogy Isten állandóan jelen van, a leggyengébb ember is kapcsolatban lehet az élő Krisztussal, aki fogja kezét és soha nem ereszti el” (Ellen G. White: A Nagy Orvos lábnyomán. 182./old.) 

„Hitüket meg kellett erősíteniük hő imával, böjttel, szívbéli megalázkodással. Meg kellett üresíteniük önmagukat énjüktől, be kellett telniük Isten Lelkével és erejével. Komolyság, hit általi könyörgés Istenhez: kizárólag ez biztosíthatja a Szentlélek segítségét a fejedelemségek és hatalmasságok, e világ sötétségének bírói és a világban lakozó gonosz lelkek elleni harchoz. Hit által teljes függőségbe kerülünk Istentől, fenntartás nélkül odaszentelődünk munkájára”. (Ellen G. White: Jézus élete.  364./old.) 

(Zsid 10:23). a testét pedig megmosták tiszta vízzel. A reménység hitvallásához szilárdan ragaszkodjunk, mert hű az, aki ígéretet tett. /RÚF/

Isten mindenkinek adja a hit valamilyen mértékét, amely a vele való kapcsolat alapját képezi. Jézus, a hit Szerzője és Bevégzője bemutatta a hit erejét. Amikor a hitünk kicsi, sírva és alázatos szívvel fordulunk hozzá, Isten csodákat tesz az életünkben. (Jer 31:2-4, 9, 11-12) Egyenes úton vezet, hogy ne botladozzunk tovább, és békeséget nyerünk. Jézus a legtökéletesebb példa mindenben, és ha megvan bennünk az Ő hite, az az Ő népének tagjaként azonosít bennünket a végidőben.

(Jer 31:2-4, 9, 11-12). Ezt mondja az Úr: Kegyelmet kapott a pusztában a fegyvertől megmenekült nép, a nyugalma felé tartó Izráel. (3) A messzeségben is megjelent az Úr: Örök szeretettel szerettelek, azért vontalak magamhoz hűségesen. (4) Fölépítelek még téged, és fölépülsz, Izráel szüze! Fölékesíted még magad, és kézi dobokkal lejtesz majd táncot a vigadozók között! (9) Sírva jönnek, és fohászkodnak, miközben vezetem őket; folyóvizekhez vezetem egyenes úton, amelyen nem botladoznak. Mert atyja vagyok Izráelnek: Efraim az elsőszülöttem. (11) Mert megváltotta az Úr Jákóbot, kiszabadította az erősebb kezéből. (12) Megjönnek majd, és ujjonganak Sion magaslatán, élvezik az Úrtól kapott javakat: a gabonát, a mustot és az olajat, a juhokat és a marhákat. Olyan lesz a lelkük, mint az öntözött kert, és nem hervadoznak többé. /RÚF/ 

Jézus hite

 

Amikor a világtörténelem a végéhez közeledik, úgy jelenik meg Isten népe a hármas angyali üzenet összefüggésében, mint akik megtartják Isten parancsolatait és Jézus hitét.  

(Jel 14:12). Itt van szükség a szentek állhatatosságára, akik megtartják az Isten parancsait és Jézus hitét. /RÚF/

 A zsidókhoz írt levél felsorol hithősöket, de egyikük hite sem mérhető Jézuséhoz. 

(Mt 26:36-42). Akkor elment velük Jézus egy helyre, amelyet Gecsemánénak hívtak, és így szólt tanítványaihoz: Üljetek le itt, amíg elmegyek, és amott imádkozom. (37) Maga mellé vette Pétert és Zebedeus két fiát, azután szomorkodni és gyötrődni kezdett. (38) Akkor így szólt hozzájuk: Szomorú az én lelkem mindhalálig: maradjatok itt, és virrasszatok velem! (39) Egy kissé továbbment, arcra borult, és így imádkozott: Atyám, ha lehetséges, távozzék el tőlem ez a pohár; mindazáltal ne úgy legyen, ahogyan én akarom, hanem amint te. (40) Amikor visszament a tanítványokhoz, alva találta őket, és így szólt Péterhez: Nem tudtatok egy órát sem virrasztani velem? (41) Virrasszatok, és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek: a lélek ugyan kész, de a test erőtlen. (42) Másodszor is elment, és így imádkozott: Atyám, ha nem távozhat el tőlem ez a pohár, hanem ki kell innom, legyen meg a te akaratod. /RÚF/

Amikor Jézus hitével rendelkezünk, ez nem csupán azt jelenti, hogy iránta és Igéje iránti engedelmességben követjük Istenbe vetett bizalmát, hanem azt is, hogy nap mint nap élő, aktív tapasztalatként éljük meg a vele való kapcsolatot. Tisztában kell lennünk azzal, és eszerint is kell élnünk, hogy nem lehet üdvözítő kapcsolatunk Istennel anélkül, hogy Jézus a napi életünk középpontjában lenne. 

Jézus hitével rendelkezni azt jelenti, hogy Ő bennünk van, a hite a szívünkben él, hiszen Ő a hitünk valódi alapja. A mi hitünk olykor meggyengül vagy meginog, de Jézus méltó (Jel 5:9), és mi részesülhetünk az Ő hitében. Ez a hit egyrészt tükröződik saját tapasztalatainkban, másrészt nekünk tulajdoníttatik kegyelmi ajándékaként, amelyben minden hívő részesül. 

(Jel 5:9) És új éneket énekeltek, amely így hangzott: Méltó vagy, hogy átvedd a könyvet, és felnyisd pecsétjeit, mert megöltek, és véred által megvásároltál Istennek minden törzsből, nyelvből, népből és nemzetből, /RÚF/

White idézet: Isten az örök igazság magasztos alapzatán vezet ki népet a világból – Isten parancsain és Jézus hitén. Az Úr meg fogja fegyelmezni, fel fogja készíteni népét. Nem fognak csoportokra szakadozni, hogy az egyik ebben higgyen, a másik egészen másban, teljesen szembenálló nézetekkel, hogy mind függetlenítse magát a testülettől. A gyülekezetbe helyezett ajándékok és vezető készségek segítségével mindnyájan eljutnak a hit egységére. Ha valaki testvérei nézeteinek semmibevételével alakítja ki a Biblia igazságairól alkotott véleményeit, ha mindenáron a maga eljárását akarja igazolni, ha azt hangoztatja, hogy joga van külön állásponthoz, sőt másokra is rá akarja erőltetni azokat, az illető hogyan tehetne eleget Krisztus imájának? De ha mindenki csak támad, mind ragaszkodva jogához, hogy abban higgyen, s azt hirdesse, ami neki tetszik – tekintet nélkül a testület hitére –, hol lesz már akkor az összhang, mely Krisztus és Atyja közt létezik, s amiért Krisztus könyörgött, hogy megvalósuljon testvérei között? 

Isten népet vezet ki, akiket a hit egyetlen nagyszerű alapzatára helyez – Isten parancsaira és Jézus bizonyságtételére. A bibliai igazságok összefüggő, világos és töretlen láncát adta nekik. Az igazság mennyei eredetű, s úgy kutattak utána, mintha rejtett kincset kerestek volna. Úgy ásták fel, hogy gondosan kutatták a Szentírást, és sokat imádkoztak... 

Isten szíve sosem vágyódott mélyebb szeretettel és szánakozóbb gyengédséggel földi gyermekei után, mint most. Sosem volt idő, mikor Isten készségesebben ne várta volna a kínálkozó alkalmakat, hogy többet tegyen népéért, mint ma. Tanítani fogja és megmenti az általa elrendelt úton való menekülést választókat. A lelki ember felismeri a lelki dolgokat, s mindenütt ott látja Isten jelenlétét, Isten keze művét. 

Az ellenség ravasz és gonosz módszerével kivezette ősszüleinket az Éden kertjéből, az ártatlanságból és tisztaságból a bűnbe és kimondhatatlan nyomorúságba. Azóta is egyre pusztít. Ez utolsó időkben minden erejével és mindennel, ami rendelkezésére áll, az emberek romlásba döntésén mesterkedik. Megragad minden furfangot, hogy félrevezesse, megzavarja és elcsüggessze Isten népét... 

De a meneküléshez előbb el kell fogadnod Krisztus igáját, amit pedig te alkottál magadnak, le kell vetned. Krisztus pusztai győzelme neked is ígéret, hogy nevében győzelmet arathatsz. Egyedüli reményed, üdvösséged, hogy te is győzz, amint Krisztus győzött. – Bizonyságtételek a gyülekezeteknek, 3. köt., 446-447, 455, 457./old. 

A hit példái

(Zsidók 11:1-40). A hit pedig a remélt dolgokban való bizalom, és a nem látható dolgok létéről való meggyőződés. (2) Ennek a hitnek az alapján nyertek Istentől jó tanúbizonyságot a régiek. (3) Hit által értjük meg, hogy a világokat Isten szava alkotta, úgyhogy a nem láthatókból állt elő a látható. (4) Hit által ajánlott fel Ábel értékesebb áldozatot Istennek, mint Kain, és hit által nyert bizonyságot arról, hogy ő igaz, mert Isten bizonyságot tett áldozati ajándékairól, úgyhogy hite által még holta után is beszél. (5) Hit által ragadtatott el Énók, hogy ne lásson halált, és nem találták meg, mivel elragadta őt Isten. Elragadtatása előtt azonban bizonyságot nyert arról, hogy Isten szemében kedves. (6) Hit nélkül pedig senki sem lehet kedves Isten előtt, mert aki az Istenhez járul, annak hinnie kell, hogy ő van, és megjutalmazza azokat, akik őt keresik. (7) Hit által kapott kijelentést Nóé azokról a dolgokról, amelyeket még nem láthatott, és Istent félve és tisztelve készítette el a bárkát háza népe megmentésére. E hite által ítélte el a világot, és a hitből való igazság örökösévé lett. (8) Hit által engedelmeskedett Ábrahám, amikor elhívta Isten, hogy induljon el arra a helyre, amelyet örökségül fog kapni. És elindult, nem tudva, hova megy. (9) Hit által költözött át az ígéret földjére, mint idegenbe, és sátrakban lakott Izsákkal és Jákóbbal, ugyanannak az ígéretnek az örököseivel. (10) Mert várta azt a várost, amelynek szilárd alapja van, amelynek tervezője és alkotója az Isten. (11) Hit által kapott erőt arra is, hogy a meddő Sárával nemzetséget alapítson, noha már idős volt, minthogy hűnek tartotta azt, aki az ígéretet tette. (12) Ezért attól az egy embertől, aki már közel volt a halálhoz, származtak olyan sokan, mint az ég csillagai és mint a tenger partján a föveny, amely megszámlálhatatlan. (13) Hitben haltak meg ezek mind, anélkül, hogy beteljesültek volna rajtuk az ígéretek. Csak távolról látták és üdvözölték azokat, és vallást tettek arról, hogy idegenek és jövevények a földön. (14) Mert akik így beszélnek, jelét adják annak, hogy hazát keresnek. (15) És ha arra a hazára gondoltak volna, amelyből kijöttek, lett volna alkalmuk visszatérni. (16) Így azonban jobb haza után vágyakoztak, mégpedig mennyei után. Ezért nem szégyelli Isten, hogy őt Istenüknek nevezzék, mert számukra várost készített. (17) Hit által ajánlotta fel Ábrahám Izsákot, amikor Isten próbára tette, és egyszülött fiát vitte áldozatul az, aki az ígéreteket kapta, (18) akinek megmondatott: „Aki Izsáktól származik, azt fogják utódodnak nevezni.” (19) Azt gondolta ugyanis, hogy Isten képes őt a halottak közül is feltámasztani. Ezért vissza is kapta őt, aki így a feltámadás példájává lett. (20) Hit által áldotta meg Izsák is a jövőre nézve Jákóbot és Ézsaut. (21) Hit által áldotta meg a haldokló Jákób József mindegyik fiát, és botja végére hajolva imádkozott. (22) Hit által gondolt József élete végén Izráel fiainak kivonulására, és rendelkezett temetése felől. (23) Hit által rejtegették Mózest születése után három hónapig szülei, mert látták, hogy szép a gyermek, és nem féltek a király parancsától. (24) Hit által tiltakozott Mózes, amikor felnőtt, hogy a fáraó lánya fiának mondják. (25) Mert inkább vállalta Isten népével együtt a szenvedést, mint a bűn ideig-óráig való gyönyörűségét, (26) mivel többre becsülte Egyiptom kincseinél a Krisztusért való gyalázatot, mert a megjutalmazásra tekintett. (27) Hit által hagyta el Egyiptomot, nem félt a király haragjától, hanem kitartott, mint aki látja a láthatatlan Istent. (28) Hit által rendelte el a páskát és a vérrel való meghintést, hogy a pusztító ne érintse elsőszülötteiket. (29) Hit által keltek át a Vörös-tengeren, mint valami szárazföldön, és amikor ezt az egyiptomiak is megpróbálták, elmerültek. (30) Hit által omlottak le Jerikó kőfalai, miután körüljárták azokat hét napon át. (31) Hit által nem veszett el Ráháb, a parázna nő az engedetlenekkel együtt, amikor a kémeket békességgel befogadta. (32) És mit mondjak még? Hiszen kifogynék az időből, ha szólnék Gedeonról, Bárákról, Sámsonról, Jeftéről, Dávidról, Sámuelről és a prófétákról. (33) Ezek hit által országokat győztek le, igazságot szolgáltattak, ígéreteket nyertek el, oroszlánok száját tömték be, (34) tűz erejét oltották ki, kard élétől menekültek meg, betegségből épültek fel, háborúban lettek hősökké, idegenek seregeit futamították meg. (35) Asszonyok feltámadás révén visszakapták halottaikat. Másokat viszont megkínoztak, akik nem fogadták el a szabadulást, hogy dicsőségesebb feltámadásban legyen részük. (36) Ismét mások megszégyenítések és megkorbácsolások próbáját állták ki, sőt még bilincseket és börtönt is. (37) Megkövezték, szétfűrészelték, kardélre hányták őket; juhok és kecskék bőrében bujdostak nélkülözve, nyomorogva, gyötrődve azok, (38) akikre nem volt méltó a világ; bolyongtak pusztákban és hegyeken, barlangokban és a föld hasadékaiban. (39) És mindezeken, noha hit által Istentől jó tanúbizonyságot nyertek, nem teljesült be az ígéret, (40) mert Isten számunkra valami különbről gondoskodott, hogy ők ne nélkülünk jussanak el a teljességre. /RÚF/ 

A 7-40. versek bemutatják néhány bibliai hithős életét. Miért a hit az a központi tényező, amely meghatározza ezeknek az embereknek a kapcsolatát Istennel?

Egy kicsinyke hit is (mint egy mustármag) lehet erős, és mindössze erre van szükséged, hogy növekedj az Istennel való kapcsolatban. 

(Mt 17:20). Ő így válaszolt: Kishitűségetek miatt. Bizony mondom nektek: ha akkora hitetek volna, mint egy mustármag, és azt mondanátok ennek a hegynek: Menj innen oda – akkor odamenne, és semmi sem volna nektek lehetetlen. /RÚF/ 

Amíg kész vagy együttműködni vele, Isten segít, hogy a hited növekedjen. 

A hit abból származik, hogy hallod Istent szavát az Igéből, a Bibliából. 

(Róm 10:17). A hit tehát hallásból van, a hallás pedig Krisztus beszéde által. /RÚF/

Kötelezd el magad a napi igetanulmányozás és ima mellett! 

Kérd Istent, hogy növelje a hitedet 

(Lk 17:5). Az apostolok így szóltak az Úrhoz: Növeld a hitünket! /RÚF/ – ahogy az apa tette, aki megszállott fiával Jézushoz ment: „a gyermek apja pedig könnyek között tüstént így kiáltott: Hiszek, Uram! Légy segítségül az én hitetlenségemben” (Mk 9:24), /ÚRK/ 

Elismerhetjük hitetlenségünket és kérhetjük Őt, hogy növelje a hitünket. 

A hit és a kétség jelen lehet egyszerre. 

(Mk 9:24). A fiú apja azonnal felkiáltott: Hiszek! Segíts a hitetlenségemen! /RÚF/) 

Ne sétálj el egyszerűen Istentől, csak mert vannak megválaszolatlan kérdéseid! Valóban fontos „félelemmel és rettegéssel” dolgozni a megváltásodon 

(Fil 2:12-16. Ezért tehát, szeretteim, ahogyan mindenkor engedelmeskedtetek, nem csupán jelenlétemben, hanem sokkal inkább most, távollétemben is, félelemmel és rettegéssel munkáljátok üdvösségeteket, (13) mert Isten az, aki munkálja bennetek mind a szándékot, mind a cselekvést az ő tetszésének megfelelően. (14) Zúgolódás és vonakodás nélkül tegyetek mindent, (15) hogy feddhetetlenek és romlatlanok legyetek, Isten hibátlan gyermekei az elfordult és elfajult nemzedékben, akik között ragyogtok, mint csillagok a világban, (16) ha az élet igéjére figyeltek. Ezzel dicsekszem majd Krisztus napján, hogy nem futottam hiába, és nem fáradtam hiába. /RÚF/],

... hogy végül „saját” hited legyen, nem valaki más hite, amit kölcsönöztél, ahogy azt az öt szűz próbálta elérni. 

(Mt 25:8). A balgák így szóltak az okosakhoz: Adjatok nekünk az olajotokból, mert a lámpásunk kialszik. /RÚF/)

Válaszolj a Szentlélek késztetésére, és kérd, hogy még erőteljesebben legyen jelen az életedben! 

Gyakorold a hitedet! Emlékezz rá, hogy a hit nem csupán érzés, inkább döntés, hogy bízni fogsz. Emlékezz rá, hogy az élet sötét óráiban, amikor nem látod Istent, Ő akkor is veled van! 

(2Kor 5:7). mert hitben járunk, nem látásban. /RÚF/

Személyes hálaimádban köszönd meg Isten hűségét, és gondolkodj el a „Hűséged végtelen…” kezdetű ének szavain! 

White idézet: Lehet, hogy az Istennel szoros kapcsolatban állóknak nem virágzó a földi élete; gyakran súlyos próba éri, szenvedés, szerencsétlenség, nyomorúság sújtja őket. Józsefet megrágalmazták, üldözték, mert megőrizte erényét és becsületességét. Dávidot, Isten választott hírnökét, ragadozó vadként üldözték gonosz ellenségei. Dánielt az oroszlánok vermébe vetették, mert igaz és tántoríthatatlan volt Isten iránti hűségében. Jób meg lett fosztva világi javaitól, és olyan betegség sújtotta a testét, hogy még a rokonai és barátai is irtóztak tőle. Mégis megtartotta feddhetetlenségét és Isten iránti hűségét. Jeremiás mindenki ellenére hirdette az Isten által szájába adott szavakat. Félreérthetetlen bizonyságtétele úgy felbőszítette a királyt és a fejedelmeket, hogy undorító verembe dobták. Istvánt megkövezték, mert nem tudták rávenni, hogy ne hirdesse Krisztust, a megfeszítettet. Pált bebörtönözték, megbotozták, megkövezték, végül pedig kivégezték, mert hűséges hírnökként vitte el az örömüzentet a pogányokhoz. A szeretett Jánost Pátmosz szigetére száműzték, „az Isten szaváért és a Jézus Krisztus bizonyságtételéért”. 

Az isteni hatalom általi emberi állhatatosság példái tesznek bizonyságot a világ előtt Isten ígéreteinek hűségéről – az Úr maradandó jelenlétéről és fenntartó kegyelméről. Amint a világ ezen alázatos embereket nézi, nem tudja, milyen erkölcsi értéket képviselnek Isten szemében. A hit cselekedete: nyugodt lélekkel megbízni Istenben a legsötétebb órában, bármilyen súlyosan megpróbálva és viharverten azt érezni, azt tudni, hogy mennyei Atyánk áll a kormánynál. Egyedül a hit szeme képes túltekinteni az idő és érzékek világán, egyedül a hit szeme képes nagyra tartani az örök gazdagság értékét. 

A nagyhatalmú hadvezér nemzeteket hódít meg, és leigázza a félvilág hadait, mégis csalódottan és száműzetésben hal meg. A bölcs felkutatja a mindenséget, és mindenüvé követi Isten hatalmának megnyilvánulásait, és csodálja bennük az összhangot, de gyakran elmulasztja a lélegzetállító csodadolgokban felismerni a kezet, amely mindezt alkotta. „Az ember, ha nincs benne belátás, akármilyen gazdag, olyan, mint az állat, amelyre pusztulás vár.” Isten ellenségeinek jövőjét nem ragyogja be a dicső halhatatlanság reménye. De a hit eme hősei olyan örökség ígéretével bírtak, mely értékesebb bármilyen földi gazdagságnál – olyan örökséggel, amely ki fogja elégíteni a szív vágyakozásait. Lehet, hogy senki sem tud róluk, s a világ sem ismeri el őket, mégis a menny könyveiben honpolgárokként jegyezték be őket. Magasztos nagyság, a dicsőség tartós, túláradó, örök mértéke lesz azok jutalma, akiket Isten mindenek örökösévé tesz. – Lift Him Up, 328./old.