Kezesség és a gyors meggazdagodás ámítása

 

A Biblia teljesen egyértelműen kimondja: Isten nem akarja, hogy a gyermekei felelősséget vállaljanak mások adósságaiért. A példabeszédek könyve óv a kezességvállalástól – azaz attól, hogy anyagilag felelősséget vállaljunk másokért.     Péld 6:1-5. Fiam, ha kezességet vállaltál felebarátodért, és kezet adtál egy idegenért, ha csapdába estél saját kijelentéseid miatt, és megfogtak téged saját kijelentéseid, akkor így cselekedj, fiam, hogy megmenekülj, ha felebarátod kezébe jutottál: Siess hozzá gyorsan, és ostromold felebarátodat!  Ne engedj álmot szemednek, és szunnyadást szempilládnak! Menekülj, mint a gazella a vadász elől, és mint a madár a madarász kezéből! /RÚF/ Péld 17:18. Esztelen ember, aki kezet ad, és kezességet vállal a barátjáért. Péld 22:26. Ne tartozz azok közé, akik kezet adnak, és adósságért kezességet vállalnak! /RÚF/ 

 Akkor történik kezességvállalás, amikor olyan valaki szeretne hitelt kapni egy intézménytől, akinek rossz a hitelképessége és nem felel meg a feltételeknek. A hitelező azt mondja neki, hogy ha szerez egy barátot, akinek jó a hitelképessége és hajlandó vele együtt aláírni, a bank megadja a hitelt, és fizetésképtelenség esetén a garantáló személyt tartja majd felelősnek.

 Időnként megeshet, hogy hozzánk fordul egy gyülekezeti tag és megkér, vállaljunk érte kezességet. Azt kell válaszoljuk: „A Biblia azt mondja, hogy sose tegyek ilyet.” Meg kell értenünk, az Írás arra bátorít, hogy segítsünk a rászorulókon, de ne vállaljunk felelősséget az adósságaikért! 

 Időnként serdülők megkérik a szüleiket, hogy vállaljanak kezességet az első járművük megvételéhez, vagy az idősebb gyerekek is kérhetik ezt a szüleiktől, amikor az első vállalkozási hitelüket akarják felvenni. Itt is ugyanaz a válasz. Helyénvaló segíteni azon, akinek tényleg szüksége van rá, de ne vállaljunk kezességet mások tartozásaiért! Tanulmányok bizonyítják, hogy a garanciát vállalók hetvenöt százalékának kell végül fizetnie! 

 Péld 28:20. A megbízható ember bőven kap áldást, de aki gyorsan akar meggazdagodni, nem marad büntetlenül. /RÚF/ 1Tim 6:9-10. Akik pedig meg akarnak gazdagodni, kísértésbe, csapdába, sok esztelen és káros kívánságba esnek, amelyek az embereket pusztulásba és romlásba döntik. Mert minden rossznak gyökere a pénz szerelme, amely után sóvárogva egyesek eltévelyedtek a hittől, és sok fájdalmat okoztak önmaguknak. /RÚF/ 

 A gyors meggazdagodással kecsegtető ajánlatok képezik a pénzügyi csapdák másik csoportját. Akik belekeverednek, azokat szinte biztosan tönkreteszik anyagilag. Amikor valami túl jónak hangzik ahhoz, hogy igaz legyen, akkor az úgy is van. Sokan megsérülnek ennek következtében érzelmileg és pénzügyileg. Az ilyen ördögi tervekkel számos esetben még az a tragédia is együtt jár, hogy a kárvallottaknak pénzt kell kölcsönözniük, mielőtt egyáltalán bekapcsolódhatnak. Rengeteg életet és családot tettek már tönkre az efféle csalások, amelyek végül csak a csalókat teszik gazdaggá, azokat, akiktől az ötlet származik, azok kárára, akik a csapdába beleestek. Szedjük a lábunkat, ha egy barátunk vagy akár családtagunk megpróbál belevonni efféle csapdákba! Ne csak sétáljunk, hanem fussunk el, amilyen gyorsan csak tudunk! 

 White idézet: A férfiak és nők vagyonszerzési vágya nem bűnös, ha céljuk eléréséért való igyekezetük közben nem feledkeznek meg Istenről, és nem hágják át Jahve utolsó hat parancsolatát (melyek az emberek embertársaik iránti kötelezettségeit tartalmazzák), valamint nem hozzák magukat olyan helyzetbe, melyben lehetetlen számukra az Isten tulajdonában levő testükkel és lelkükkel dicsőíteni az Urat. Ha a gyors meggazdagodásban túlfeszítik erejüket és megrontják létezésük törvényeit, akkor nem tudnak tökéletes szolgálatot nyújtani Istennek, és bűnös úton járnak. Az ilyen áron megszerzett vagyon nagy áldozatokat követel. – Szemelvények Ellen G. White írásaiból, 2. köt., 429./old. 

 Láttam, hogy Isten neheztelt népére, amiért hitetlenekért vállaltak kezességet. A következő szövegre hívták fel figyelmem: „Teljességgel megrontatik, aki kezes lesz az idegenért.” (Péld 11:15) Hűtlen intézők! Másét ígérik oda – mennyei Atyjukét –, és Sátán kész segíteni gyermekeit, és kicsavarni a javakat a hűtlen intézők kezéből. A szombatünneplőknek nem szabad hitetlenekkel társulni. Isten népe túlságosan megbízik az ismeretlenek szavában, kikéri tanácsukat, pedig nem lenne szabad. – Bizonyságtételek a gyülekezeteknek, 1. köt., 200./old.

 Az Úr közölte, hogy népünk számára veszélyes kísérlet kockázatos üzleti vállalkozásokba kezdeni. Ezzel ellenséges területre léptek, súlyos kísértéseknek, csalódásoknak, próbáknak és veszteségeknek teszik ki magukat. Ezt követi a lázas nyugtalanság, emésztő vágy, hogy gyorsabban szerezzenek pénzt, mint jelen körülményeik megengedik. Ezért máshova költöznek, remélve, hogy több pénzre tehetnek szert. Ám számos esetben csalódnak reményeikben, csüggedés vesz rajtuk erőt, és inkább hátrafelé, mint előre haladnak… Ha az Úr felvirágoztatta volna némely testvérünket kockázatos üzleti vállalkozásaiban, ez örök romlásnak bizonyult volna. Isten nagyon szereti népét, szereti a veszteseket is. Ha megtanulják a leckét, melyre meg akarja tanítani őket, vereségük értékes győzelemnek fog bizonyulni. – Bizonyságtételek a gyülekezeteknek, 4. köt., 617./old.

 A szegény testvérek között akad egy csoport, akik nem mentesek a kísértéstől. Rossz gazdák. Kétbalkezesek. Anyagiakra szeretnének szert tenni anélkül, hogy várniuk kellene a kitartó munka lassú eredményére. Némelyek annyira sietnek javítani helyzetükön, hogy különféle vállalkozásokba fognak anélkül, hogy kikérnék az értelmesebbek és tapasztaltabbak tanácsát. Várakozásuk ritkán valósul meg. Ahelyett, hogy nyernének, inkább veszítenek, és ezt követi a kísértés és a gazdagok irigylése. Valójában részt szeretnének gazdag testvéreik vagyonából, és megpróbáltatásnak veszik, hogy ez nem lehetséges. Pedig nem érdemlik meg a segítséget. Bizonyíték áll rendelkezésükre, hogy igyekezeteik csődöt mondtak. Ügyeikben hanyagok, és tele vannak aggodalmakkal és gondokkal, ami kevés hasznot hoz. Hallgatniuk kellene a tapasztaltak tanácsára. Gyakran azonban ők az utolsók, akik tanácsot kérnek. Azt képzelik, hogy igen okosak, és nem hajlandók tanulni…

Hogyan szabaduljunk meg az adósságtól?

 Péld 22:7. A gazdag uralkodik a szegényeken, és az adós szolgája a kölcsönadónak. /RÚF/ A bevezető állítás: elköteleztük magunkat Istennek, hogy hűségesen visszatérítjük a tizedet, ami szent, és így bölcsességet és áldást nyerünk. Az Úr készségesen megáldja azokat, akik engedelmeskednek neki. Az első lépés az, hogy moratóriumot hirdetünk a további adósságnak: nem költünk többet hitelből. Nem kerülünk adósságba, ha nem veszünk fel több kölcsönt. Ha nem kölcsönzünk több pénzt, akkor nem eshetünk még mélyebbre az adósságban. 

 A második lépés, hogy szövetséget kötünk Istennel, aminek értelmében innentől kezdve, ha csak lehetővé teszi, olyan gyorsan visszafizetjük az adósságainkat, amennyire csak lehet. Amikor Isten megáld bennünket anyagiakkal, használjuk arra a pénzt, hogy csökkentjük a tartozást és ne vegyünk újabb dolgokat! Talán ez a legfontosabb lépés. Amikor a legtöbben váratlanul pénzhez jutnak, egyszerűen elköltik azt. Mi ne tegyünk így, inkább csökkentsük vele a tartozásunkat! 

 A harmadik lépés a gyakorlati rész. Soroljuk fel az összes tartozásunkat, a legnagyobbtól a legkisebbig, csökkenő sorrendben! A legtöbb család számára a jelzálog áll a lista tetején és a hitelkártya vagy egyéb személyi adósság legalul. Kezdjük azzal, hogy havonta legalább a minimum összeggel törlesztünk mindenre! Ezután ahogy csak tudjuk, duplázzuk meg vagy növeljük a törlesztésünket a lista alján álló adósságunkra! Kellemes meglepetés lesz, hogy milyen gyorsan vissza tudjuk fizetni a legkisebb adósságot! Majd azt az összeget, amit addig a lista alján levő elemre fordítottunk, felfelé haladva a soron következő adósság törlesztésére fizessük! Meglepő, mennyi pénz szabadulhat fel a kisebb összegű, de magas kamatú adósságok felszámolásával, amit aztán a következő, nagyobb összegű tartozásra fordíthatunk.

 Sok családot áld meg Isten váratlan módon, amint megkötik vele a szövetséget, és gyorsabban tudnak törleszteni, mint azt várták. „Ne legyetek pénzsóvárak, elégedjetek meg azzal, amitek van, mert ő mondta: Nem hagylak el, sem el nem távozom tőled” (Zsid 13:5, ÚRK). 

White idézet: Mindenkinek meg kell értenie a takarékosság fontosságát. Egy munkás se gazdálkodjon úgy, hogy adósságba merüljön. Sátán egyik csapdája az a szokás is, hogy olyan pénzeket vegyünk ki a pénztárból, amelyeket még meg sem szolgáltunk. Ezáltal elvonjuk Isten tárházából azokat az anyagiakat, amelyek a missziómunkások fenntartására szükségesek. Ha valaki önként adósságba keveredik, azt Sátán fogta meg csapdájában…

 Elszomorító, hogy egyesek úgy próbálják megoldani sürgős ügyeiket, hogy pénzt kölcsönöznek, és nem számolnak azzal, hogy ezzel adósságot halmoznak fel. Az Úr azt szeretné, hogy mindazok, akik hiszik az igazságot, térjenek meg a személyüket csapdába ejtő szokásból. Inkább vállalniuk kellene a szenvedést, mint a tisztességtelen eljárást. Ha azok, akik ismerik az igazságot, nem változtatnak jellemükön az igazság megszentelő hatására, a halál illatát fogják terjeszteni a halálra. Tévesen fogják képviselni az igazságot, és meggyalázzák Krisztust, aki az Igazság. – The Publishing Ministry, 93, 96./old. 

 Az embernek jobb lenne a sorsa, ha Istennek szentelné életét, ha kész lenne alázattal munkálkodni, ha csak fokozatosan fejlesztené a vállalkozását, és nem hajtaná magát adósságba. De sokan azért mennek csődbe, mert tisztességtelen módszerekkel dolgoznak. Amikor aztán nehézségbe ütköznek, mindent igyekeznek eladni, amivel azt bizonyítják, hogy nem képesek folytatni a munkát. Csak az anyagi nyomástól igyekeznek szabadulni, és nem számolnak a következményekkel. Akik az ilyen embereknek próbálnak segíteni abban, hogy kikerüljenek a válságból, hajlamosak olyan szerződést köttetni az adósokkal, aminek következményeként a tartozást felhalmozók rabszolgának érzik majd magukat. Híre megy, hogy nem vezették jól a vállalkozást, azért jutottak csődbe. Ettől aztán nagyon nehezen tudnak megszabadulni. Azt az utasítást kaptam, hogy mondjam el azoknak, akik kölcsönhöz folyamodnak: továbbra is igyekezzetek tisztességes úton járni. Tegyetek meg minden tőletek telhetőt, hogy kikerüljetek ebből a helyzetből. Ne terheljétek meg még jobban magatokat egy újabb társulással. A legjobb, hogy minden intézményünk magáért vállalja a felelősséget. – Counsels on Stewardship, 273-274./old.

 Noha nagyon elterjedt gyakorlat pénzt kölcsönözni egy égető szükséglet fedezésére, mégis ez olyan szokás, ami az erkölcsi tartás hiányáról tesz bizonyságot. Az Úr azt szeretné, hogy mindenki, aki hiszi az igazságot, kerülje ezt az önámító gyakorlatot. Jobb nélkülözni, mint tisztességtelen dolgot művelni. Nem lesz mentsége az Úr előtt azoknak, akik tisztességtelen módszerekhez vagy hazugsághoz folyamodva használják fel az Úr javait. Noha ők azt állítják, hogy engedelmeskednek Isten parancsolatainak, és hirdetik azokat, a tetteikkel mégis megtagadják Krisztust. Nem az isteni törvény elveit támogatják. Ha jellemüket nem változtatja meg az igazság megszentelő befolyása, a halál illatát fogják terjeszteni a halálra. Tévesen képviselik az igazságot, és meggyalázzák Krisztust, aki az Igazság. – Counsels on Stewardship, 255./old. 

 Ünnepélyes szövetséget köss Istennel, hogy áldásával megfizeted adósságodat, és azután többé ne tartozz senkinek, még ha kenyéren és vízen élsz is. Asztalod megterítéséhez oly könnyű néhány forinttal többet kiadnod különlegességekre. Ügyelj a fillérekre, mert akkor a forintok vigyáznak önmagukra! Itt-ott kiadunk kis összeget erre meg arra, és hamarosan nagy összegre emelkedik. Tagadd meg magad legalább addig, amíg adósságban vagy… Ne tétovázz, ne csüggedj el és ne fordulj vissza! Tagadd meg ízlésedet, étvágyad kielégítését, takarítsd meg filléreidet, és fizesd meg adósságodat! Dolgozd le azt, amilyen gyorsan csak lehet! Ha újra szabad emberként jelensz meg, úgy, mint aki senkinek sem tartozik, nagy győzelmet aratsz. – Boldog otthon, 393./old

Kövessük az isteni tanácsokat!

 

Anyagi természetű lények vagyunk és anyagi természetű világban élünk, ami időnként igen csábító lehet. Ahhoz, hogy időnként ne érezzük a tulajdonszerzés és a gazdagság iránti vágyat, acélból és szintetikus olajból kellene lennünk hús és vér helyett. Ki ne játszott volna már el a gazdagság vagy a lottónyereség gondolatával? 

 Mindannyian találkozunk ezzel, és önmagában véve nincs is semmi baj vele, ha keményen dolgozunk azért, hogy jól élhessünk vagy gazdagok lehessünk, viszont senkinek nem kell beleesnie a pénz, a gazdagság és az anyagi javak bálványozásának csapdájába. Isten erőt ígért nekünk, hogy hűségesek tudjunk maradni ahhoz, amit helyesnek tartunk. Ez azért fontos, mert sokakat vitt már romlásba a jólét és az anyagi tulajdonszerzés kísértése. 

  Mt 6:24. Senki sem szolgálhat két úrnak, mert vagy az egyiket fogja gyűlölni, a másikat pedig szeretni, vagy az egyikhez ragaszkodik majd, a másikat pedig megveti. Nem szolgálhattok Istennek és a mammonnak. /RÚF/ 1Jn 2:15. Ne szeressétek a világot, se azt, ami a világban van. Ha valaki szereti a világot, abban nincs meg az Atya szeretete. /RÚF/

Sajnos a világ szeretete lehet olyan erős, hogy az ember adósságba verje magát, csak hogy – reményei szerint – kielégíthesse a vágyait. (Ám ez sosem sikerül, lásd Préd 4:8. Van egyedülálló ember, akinek nincs senkije, sem fia, sem testvére, még sincs vége fáradozásának; nem elégszik meg a gazdagsággal, és nem mondaná: Ugyan kiért fáradozom, és kiért vonom meg magamtól a jót? Ez is hiábavalóság és elhibázott dolog. /RÚF/) Mivel az adósság Sátán egyik csapdája, amit a lelkünknek vet, nagyon is érthető, hogy Isten szeretné, ha gyermekei mentesek lennének az adósságoktól. A Biblián és Ellen White írásain keresztül tanácsol bennünket, hogy anyagi téren szabadok lehessünk.

  Zsolt 50:14-15. Hálaadásodat áldozd az Istennek, és teljesítsd a Felségesnek tett fogadalmaidat! ( Hívj segítségül engem a nyomorúság idején! Én megszabadítlak, és te dicsőítesz engem. /RÚF/ 

 White idézet: Egyesek ügyetlenül intézik világi ügyeiket. Nincs meg bennük a kellő hozzáértés, és Sátán kihasználja őket. Ha ez a helyzet, ismerjék fel hiányosságukat. Legyenek elég szerények, hogy mielőtt terveiket megvalósítanák, tanácskozzák meg testvérekkel, akikben megbíznak. Ehhez a szóhoz irányítottak: „Egymás terhét hordozzátok.” Néhányan nem elég alázatosak kikérni mások tanácsát, míg tervüket meg nem valósítják, és anyagi nehézségekbe nem ütköznek. Akkor megértik, hogy ki kell kérniük testvéreik tanácsát, de mennyivel súlyosabb már a teher, mint előbb lett volna. Ha el lehet kerülni, a testvérek ne forduljanak bírósághoz, mert ezzel nagy előnyt adnak az ellenségnek, hogy zavarba ejtse őket. Jobb lenne, ha inkább veszteséggel kiegyeznének. – Bizonyságtételek a gyülekezeteknek, 1. köt., 200./old. 

 Isten a szolgáinak hív minket, amiből arra következtethetünk, hogy azért fogad fel bennünket, hogy feladatokat végeztessen el velünk, felelősségeket hárítson ránk. Tőkét kölcsönzött nekünk, hogy beruházzuk. A tőke nem a mienk, ezért Isten nemtetszését váltjuk ki, ha magunknak harácsaljuk, vagy tetszésünk szerint költjük Urunk javait. Felelősek vagyunk annak felhasználásáért vagy pazarlásáért, amit az Úr kölcsönzött nekünk. Ha az Úr által így kezünkbe helyezett tőke tétlenül hever, vagy ha a földbe ássuk, ha csak egyetlen talentum is, Mesterünk akkor is elszámoltat vele bennünket. Elvárja tőlünk, nem a magunkét, hanem amit Ő adott kölcsön, mégpedig kamatostól. – Bizonyságtételek a gyülekezeteknek, 2. köt., 668./old. 

 „Senki sem szolgálhat két úrnak.” (Mt 6:24) Krisztus nem azt mondja, hogy az ember nem hajlandó vagy nem fog, hanem nem tud két úrnak szolgálni. Isten és a világ mostani fejedelmének akarata közt nincs egyetértés. A világ pontosan ott lépi át a határt, s ott elégíti ki bűnös módon önző kívánságait, ahol a keresztényt már figyelmezteti a lelkiismerete, hogy kerülje el, tagadja meg magát, torpanjon meg. Az elválasztó vonal egyik oldalán a magát megtagadó Krisztus követője áll, másikon a bűnös kívánságoknak engedő világ szerelmese, aki boldogan, cinkosként hódol a divatnak; komolytalan, felületes dolgokba merül, s tiltott élvezetek után fut. A keresztény nem lépheti át ezt a vonalat.

 Senki sem foglalhat el semleges álláspontot. Nincs közbeeső csoport, amely sem Istent nem szolgálja, sem a megszentelt élet ellenségét. Krisztusnak élnie kell emberi eszközeiben, neki kell fáradoznia képességeiken, és cselekednie erejük által. Akaratukat elengedhetetlenül Isten akarata alá kell vetniük; együtt kell munkálkodniuk Szentlelkével. Akkor már nem ők élnek többé, hanem Krisztus él bennük. Aki nem teljesen adja át magát Istennek, az más hatalom ellenőrzése alatt áll, más hangra hallgat, Isten és ember ellenségére, akinek a sugallatai mindenestől más jellegűek. A felemás szolgálat Sátán oldalára állítja az embert, a sötétség seregeinek szövetségeseként. – Gondolatok a hegyibeszédről, 93-94./old.