Közösségben élni

 „Beszédetek mindenkor kellemes, sóval fűszerezett legyen, hogy tudjátok, kinek milyen választ adjatok” (Kol 4:6), /ÚRK/

Az együttélés, a közös munka különféle kihívások elé állít bennünket. A véleménykülönbség feszültséget okozhat, ami vitákhoz vezet. Minél szorosabb egy kapcsolat, annál fontosabb jól kijönni egymással. 

Természetesen a családi kötelékek a legszorosabbak. Az otthonra mondhatjuk azt is, hogy „családi vállalkozás” – érdekesen jellemezhetők így a családi viszonyok. Valóban vannak hasonlóságok egy üzleti vállalkozás vezetése és a család élete között. Szükséges az alapvető egyetértés értékek, célok és szándékok tekintetében. Fontos mindenkinek jól kijönni a többiekkel, és ki kell vennünk a részünket a feladatokból, hogy minden simán menjen. Ugyanez az elv vonatkozik a gyülekezetre is, ami lényegében egy nagy család. 

E heti szakaszunkban Pál fontos elveket közöl, amelyek alapvetőek a keresztény család ideális működése szempontjából. Mivel a keresztény családokban bibliai elveknek kell működni, némiképpen különbözőek az átlagos római családoktól. Pál közöl még más értékes elveket is, amelyek sokat segítenek a különböző emberi kapcsolatokban, családon belül és kívül. 

White idézet: Hol lelhetünk védelemre? Hol az akol, ahová a farkasok nem tudnak betörni? Istennek van egy szervezett közössége, amely által munkálkodik. Lehet, hogy van köztük akár több tíz is olyanból, mint Júdás vagy mint a heves Péter, aki a megpróbáltatás idején Urát megtagadta, lehetnek Jánoshoz hasonlók, akit Jézus oly nagyon szeretett, de aki szívesen kért volna a mennyből tüzet, hogy így torolja meg a sérelmet, amely Krisztuson és az igazság ügyén esett. A nagy Tanító azonban igyekezett úgy tanítani őket, hogy hibáikat kijavítsa. Krisztus ma is ezt teszi. Figyelmezteti népét a fenyegető veszélyekre. 

Figyelmeztet, hogy az önzés, a büszkeség, az önfelmagasztalás, a hitetlenség és előítélet minden formája, amely az igazsággal való szembeszegüléshez vezet, és eltávolít a valódi fénytől, veszélyes, és ha nem térünk meg, és tovább dédelgetjük magunkban ezeket a bűnöket, sötétségben fogunk botorkálni, mint a zsidó nép. Minden lélek igyekezzék engedelmeskedni Krisztus imában kifejezett kérésének. Minden lélek ismételgesse gondolatban, könyörgéseiben és másnak adott tanácsaiban, hogy legyünk egyek, amint Krisztus is egy az Atyával, és testvéreikkel működjenek együtt e cél elérése érdekében. Ahelyett, hogy fegyvereiket egymás ellen fordítanák, harcoljanak egyesült erővel Isten és az igazság ellenségeivel. Ismételjük el az Úr imáját őszinte szívvel: „Szent Atyám, tartsd meg őket a te nevedben, akiket nékem adtál, hogy egyek legyenek, mint mi!... Nem azt kérem, hogy vedd ki őket e világból, hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól.” (Jn 17:11-15) 

Nyissuk meg szívünket a Szentlélek befolyása előtt, mert Ő az, aki az igazság által megszentel. El kell fogadnunk az igazságot úgy, ahogyan az Jézusban van. Ez az igazi megszentelődés: „A Te igéd igazság.” Ó, testvérek, olvassátok el Krisztus egységért mondott imáját: „Szent Atyám, tartsd meg őket a te nevedben, akiket nékem adtál, hogy egyek legyenek, mint mi!” Krisztus imája nemcsak azok érdekében szól, akik jelenlegi tanítványai sorába tartoznak, hanem azokért is, akik tanítványai szavára hisznek majd, a világ végezetéig… 

Az Úrnak már Jézus földi tartózkodásának idején is volt egyháza, amely túlélte a történelem változó színterének eseményeit egészen napjainkig… A Biblia az eszményi egyház leírását tárja elénk. Tagjai között egységnek kell uralkodnia, mint ahogyan Istennel is egyek. Ha a tagok egyek Krisztusban, a szőlőtőben, eggyé válnak magával Krisztussal is, szívük telve lesz megértéssel, jósággal és szeretettel. – Krisztusi élet, 199./old., július 4. 

Új életmód

(Kolossé 3). fejezetének utolsó verseiből világosan kitűnik, hogy Pál számára milyen fontos a gyülekezet békéje és harmóniája. Isten békességének bizonyos részleteivel már foglalkoztunk. A pax Romanától eltérően a pax Christi nem kívülről kényszerített béke, hanem belülről kell „uralnia” bennünket, ami csak akkor történhet meg, ha Krisztus uralkodik bennünk.

(Kol 3:16-17). Krisztus beszéde lakjék bennetek gazdagon úgy, hogy tanítsátok egymást teljes bölcsességgel, és intsétek egymást zsoltárokkal, dicséretekkel, lelki énekekkel; hálaadással énekeljetek szívetekben Istennek. (17) Amit pedig szóltok vagy tesztek, mind az Úr Jézus nevében tegyétek, hálát adva az Atya Istennek őáltala. /RÚF/

A szöveg nyelvezete leíró, elénk tárja annak a képét, ahogyan Krisztus beszéde otthonra lel bennünk. Ez akkor történik, ha figyelmesen olvassuk a Bibliát, hogy hallhassuk Isten bölcsességét és tanuljunk belőle. A görög szöveg némileg homályos, de a zenének is fontos szerepe van abban, hogy „tanítsátok és intsétek egymást” (Kol 3:16), /ÚRK/.

Nem akármilyen zenéről van szó, Pál konkrétan megnevezi itt és (Ef 5:19). mondjatok egymásnak zsoltárokat, dicséreteket és lelki énekeket, énekeljetek és mondjatok dicséretet szívetekben az Úrnak, /RÚF/ versében is: „zsoltárokban és dicséretekben és lelki énekekben.”

Nem lehetünk biztosak benne, de úgy tűnik, hogy itt különbséget tett a már meglévő ószövetségi zsoltárgyűjtemény és az újszövetségi énekek összeállítás alatt lévő, gyarapodó gyűjteménye között. A „lelki énekek” valószínűleg egy általánosabb kifejezés volt, ami a lelki élethez, a gyülekezet életéhez kötődő dicsérő énekekre utalt. Az ének szavai tanítják az igazságot és tanácsolnak az új, keresztényi élettel kapcsolatban. Az elmúlt néhány évszázad számos nagyszerű egyházi énekében a remény és a bizonyosság felemelő üzeneteit találjuk, amelyekre nagy szükség van a mai világban, ami olyan könnyen lehúz bennünket. Erős hatása van a zenének. Dávid hárfázott, és az megnyugtatta Saul király lelkét.

(1Sám 16:23). És valahányszor Istennek az a szelleme megszállta Sault, fogta Dávid a lantot, és játszott rajta valamit. Saul ilyenkor megkönnyebbült, jobban lett, a gonosz szellem pedig eltávozott tőle. /RÚF/)

Amikor azonban Dávidot már a riválisának tekintette, feltámadt benne a harag és a bosszúság.

(1Sám 18:10-11). Másnap megszállta Sault Istennek az a gonosz szelleme, és révületbe esett a házában, Dávid pedig, ahogy ilyenkor mindig, játszani kezdett a lanton. Saul kezében lándzsa volt. (11) Saul feléje dobta a lándzsát, mert ezt gondolta: A falhoz szegezem Dávidot! Dávid azonban két ízben is kitért előle. /RÚF/

Klinikailag bizonyított, hogy a nyugodt klasszikus zene csökkenti a szorongást, optimalizálja az agyműködést, ellazít, még fájdalmak között is segít és hozzájárul az emberi kapcsolatok erősödéséhez. Vajon ki ne tapasztalta volna már a zene erős hatását az érzelmekre és gondolatokra, akár jó, akár rossz értelemben? A zene – a megfelelő zene – lelkileg felemelhet.

White idézet: A Biblia vallása nem valamiféle öltözet, amelyet kedvünkre vethetünk le, vagy ölthetünk magunkra. Befolyására, amely mindenre kiterjed, Krisztus türelmes és önmegtagadó követőivé válunk, és úgy cselekszünk és járunk, ahogyan Ő is tett földi életében…

Ha még soha senki nem került eléd, akinek szüksége lett volna együttérző szavaidra és biztatásodra, akkor ezeknek a csodás adományoknak a felhasználása terén nem lennél bűnös Isten szemében. Azonban Krisztus minden követője talál alkalmat arra, hogy kimutassa keresztényi kedvességét és szeretetét, és ezáltal kimutassa, hogy Jézus Krisztus vallásának hívei közé tartozik.

Ez a vallás megtanít bennünket a türelem és a béketűrés gyakorlására a durva és igazságtalan körülmények között is… „Nem fizetvén gonosszal a gonoszért, avagy szidalommal a szidalomért; sőt ellenkezőleg, áldást mondván, tudva… arra hívattatok el, hogy áldást örököljetek.” (1Pt 3:9) Krisztus nem viszonozta a szidalmat szidalommal… Vallása a lélek szelídségét és csöndességét hirdeti.

A Biblia vallását követve állandó szükségünk van a türelmes, gyöngéd, önmegtagadó és önfeláldozó lelkületre. Ha Isten Igéje maradandó elvvé válik az életünkben, akkor minden szavunk és hétköznapi tettünk arról fog árulkodni, hogy Krisztus gyermekei vagyunk… Ha befogadjuk a szívünkbe Isten Igéjét, akkor az önhittség és önelégültség kivész a lelkünkből. Életünk hatalom lesz a jóra, mert a Szentlélek Isten dolgaival tölti meg a gondolatainkat…

Önmagunktól nem tudjuk elsajátítani és gyakorolni Krisztus vallását. Csalárdabb a szív mindennél, de Jézus… megmutatta, hogyan tisztulhatunk meg a bűntől. „Elég néked az én kegyelmem” (2Kor 12:9) – mondja… Hitünk Szerzőjére és Bevégzőjére tekintve meglátjuk arcának ragyogását, visszatükrözzük képmását, és az érett férfiúság teljességének mértékére jutunk. Vallásunk mások számára vonzóvá válik, mert Krisztus igazságosságának illata járja át. Boldogok leszünk, mert lelki ételünk és italunk a szentség, békesség és öröm lesz. – Isten csodálatos kegyelme, 248./old., augusztus 28.

Milyen az új élet

 Pál először bemutatta a rossz szokásokat és negatív tulajdonságokat, amelyeket Krisztushoz térve letettünk, utána pedig rátér a pozitív dolgokra – mint amikor a sötétből átlépünk a világosságba.

(Kol 3:12-14). Mint Istennek szent és szeretett választottai, öltsetek magatokra könyörületes szívet, jóságot, alázatot, szelídséget, türelmet. (13) Viseljétek el egymást, és bocsássatok meg egymásnak, ha valakinek panasza volna valaki ellen: ahogyan az Úr is megbocsátott nektek, úgy tegyetek ti is. (14) Mindezek fölé pedig öltsétek fel a szeretetet, mert az tökéletesen összefog mindent. /RÚF/

Isten saját népéül hívta el Izraelt, hogy az Ő jellemét tükrözzék, hasonlóképpen a Jézusban hívők is „Istennek választottai” (Kol 3:12).

Azonban nem mindenki él ennek megfelelően. Ahogy Jézus mondta: „sokan vannak a hivatalosok, de kevesen a választottak”. (Mt 22:14);

(Mt 24:22, 24, 31). Ha nem rövidíttetnének meg azok a napok, nem menekülne meg egyetlen halandó sem, de a választottakért megrövidíttetnek azok a napok. (24) Mert hamis krisztusok és hamis próféták támadnak majd, nagy jeleket és csodákat tesznek, hogy így megtévesszék, ha lehet, a választottakat is. (31) És ő elküldi angyalait nagy harsonaszóval, és összegyűjtik az ő választottait a négy égtáj felől, az ég egyik sarkától a másik sarkáig. /RÚF/

Pálnak a választottakra tett utalásai is hasonló jelentéssel bírnak

(Róm 8:33). Ki vádolná Isten választottait? Hiszen Isten az, aki megigazít. /RÚF/;

(2Tim 2:10). Ezért tehát mindent elviselek a választottakért, hogy ők is elnyerjék a Krisztus Jézusban való üdvösséget örök dicsőséggel. /RÚF/)

Izrael népéhez hasonlóan őket is „szereti” Isten, ők is „szentek”

(5Móz 7:6-8). Hiszen te Istenednek, az Úrnak szent népe vagy. Téged választott ki Istened, az Úr valamennyi nép közül, amely a földön él, hogy az ő tulajdon népe légy. (7) Nem azért szeretett meg, és nem azért választott ki benneteket az Úr, mintha valamennyi népnél nagyobbak volnátok – hiszen a legkisebbek vagytok valamennyi nép között – (8) hanem azért, mert szeret benneteket az Úr, és megtartja azt az esküt, amelyet atyáitoknak tett. Ezért hozott ki benneteket az Úr erős kézzel, és ezért váltott ki a szolgaság házából, Egyiptom királyának, a fáraónak kezéből. /RÚF/

Ezzel a kiváltsággal fontos felelősség jár: „hogy hirdessétek Annak hatalmas dolgait, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket” (1Pt 2:9).

Ennek pedig azzal teszünk eleget, ahogyan most élünk. Nem akármilyen lista az, amiben Pál nyolc tulajdonságot megemlít.

„…öltsetek magatokra könyörületes szívet, jóságot, alázatot, szelídséget, türelmet. Viseljétek el egymást, és bocsássatok meg egymásnak… Mindezek fölé pedig öltsétek fel a szeretetet” (Kol 3:12-14), /RÚF/.

Ilyen tulajdonságok csak annak a szívéből származhatnak, aki Krisztussal egyesült, mert ezek az Ő jellemét mutatják be, azt, ahogy hozzánk viszonyul. Meg kell bocsátanunk egymásnak,

„amint Krisztus is megbocsátott nektek” (Kol 3:13), /ÚRK/.

A szeretet „a tökéletesség kötele” (Kol 3:14), /ÚRK/, mert az irántunk való szeretete köt bennünket össze vele és tesz képessé arra, hogy igazán szeretni tudjunk másokat.

(1Jn 4:11-12). Szeretteim, ha így szeretett minket Isten, akkor mi is tartozunk azzal, hogy szeressük egymást. (12) Istent soha senki nem látta: ha szeretjük egymást, Isten lakik bennünk, és az ő szeretete lett teljessé bennünk. /RÚF/

Ezek a tulajdonságok kétféleképpen is hatnak az emberi kapcsolatainkra. Az első, hogy ha szeretetet, könyörületet, kedvességet és megbocsátást tanúsítunk, az jótékonyan hat ránk és másokra. Az emberek általában kedvesen fognak reagálni, és továbbra is élvezzük Isten kegyelmét, bűnbocsánatát.

(Mt 5:7). Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmasságot nyernek. /RÚF/;

(Mt 6:14). Mert ha az embereknek megbocsátjátok vétkeiket, nektek is megbocsát mennyei Atyátok. /RÚF/

A másik, ami még fontosabb: így dicsőítjük Istent és másokat is bátoríthatunk, hogy higgyenek Jézusban és kövessék Őt, mert a mi magatartásunk az isteni kegyelem erejét mutatja. „Semmi másnak nincs olyan nagy hatása az ember lelkére, mint az önzetlen élet befolyásának. Az evangélium ügye mellett a legnagyobb érv egy szerető és szeretetre méltó keresztény” (Ellen G. White: A Nagy Orvos lábnyomán. Budapest, 1998, Advent Kiadó, 339./old.)

White idézet: Ritkán találunk két pontosan egyforma személyt. Az emberi lények között csakúgy, mint a természet világának dolgai között változatosság, diverzitás van. Egység a különbözőségben az Isten gyermekei között – a szeretet és béketűrés megnyilvánulása a természet különbözőségei ellenére – ez a bizonysága annak, hogy Isten elküldte az Ő Fiát a világba, hogy megmentse a bűnösöket.

A Krisztus és tanítványai között fennálló egység nem teszi tönkre a személyiséget. Gondolkodásmódban, szándékban, jellemben egyek, de személyüket tekintve nem. Isten Lelkének részvételével összhangba kerülve Isten törvényével, az ember az isteni természet részese lesz. Krisztus élő egységbe hozza tanítványait önmagával és az Atyával. A Szentléleknek az ember értelmén való munkálkodása által az ember teljessé válik Krisztus Jézusban. Egység Krisztussal, az egység kötelékét hozza létre egymással is. Ez az egység a legmeggyőzőbb bizonyíték a világ számára Krisztus fenségéről, erejéről és hatalmáról, hogy elvegye a bűnt.

A sötétség erőinek kevés esélye van a hívők ellen, akik szeretik egymást, ahogy Krisztus szerette őket, akik elutasítják, hogy ellenségeskedést, viszályt keltsenek, akik együtt állnak, akik kedvesek, bátrak és lágyszívűek, ápolják a hitet, amely szeretet által munkálkodik és megtisztítja a lelket. Legyen miénk Krisztus Lelke, vagy nem vagyunk az övé.

Az egységben erő van, a széthúzásban gyengeség. – Isten Fiai és leányai, 286./old., október 6.

Akik szeretik Jézust, azok életük minden mozzanatát összhangba hozzák akaratával… Isten kegyelméből képesek romlatlanul megtartani tiszta elveiket. A szent angyalok szorosan mellettük állnak, és Krisztus láthatóvá válik az igazsághoz való kitartó ragaszkodásukban. Krisztus katonái ők, akik hűséges tanúkként hordozzák határozott bizonyságtételüket az igazságról. Megmutatják, van lelki hatalom, amely férfiakat és nőket képessé tesz arra, hogy egyetlen lépéssel se tántorodjanak el az igazságtól és igazságosságtól, még a világ összes kincséért se. Az ilyeneket, bárhol legyenek is, tiszteli a menny, mert Isten akaratához igazítják az életüket, és nem törődnek azzal, hogy milyen áldozatokat kell meghozniuk. – Isten csodálatos kegyelme, 247./old., augusztus 27.