Isten akarata szerint

„Mindenben hálát adjatok, mert ez Isten akarata Krisztus Jézusban számotokra.” (1Thessz 5:18), /ÚRK/

A Kolossé levél utolsó szakasza bepillantást enged Pál munkatársainak széles hálózatába. Az apostolok cselekedeteiből megtudjuk, hogy először Barnabással kezd együtt dolgozni, majd Szilásszal. A későbbiekben áttekintést kapunk az apostol három missziós útjáról. 

Pál missziós stratégiája. Ennek részét képezte, hogy jól kamatoztatta az időt és a forrásokat is a Római Birodalom fő központjainak elérése érdekében. Közben tehetséges gyülekezeti munkásokat is kiképzett, hogy el tudjanak menni azokba a városokba, ahová ő maga nem jutott el, így például Kolosséba, Laodiceába és Hierápoliszba. 

Utazásai alatt, személyes látogatásai során Pál következetesen törekedett arra, hogy kapcsolatot teremtsen a különböző gyülekezetek és emberek között, fogságaiból pedig főleg a levelei által érte el ezt. Tisztán látta: az evangélium missziójának a sikere azon múlik, hogy mindenki együttműködjön – zsidó és pogány hátterű keresztények, férfiak és nők, mint Tükhikosz, Arisztarkhosz, Jusztusz, Epafrász, Lukács és Nimfa. 

Az utolsó versekbe Pál igen sok mindent belefoglal, így egy Arkhipposz nevű férfinek szóló személyes bátorítást is. Az apostol mindent megtett azért, hogy erősítse a gyülekezeteket, ameddig csak volt rá lehetősége. 

White idézet: Tervezhetünk olyan irányt is az életünknek, amelyet saját becsvágyunk vagy önző érdekeink vezérelnek. Az Úr ismer mindent kezdetétől a végégig. Tudja, hogy milyen kapcsolatot ápoljon az ember Istennel és embertársával. Látja, milyen jellem és szándék vezérli a kapcsolatait, és tudja, milyen hatással lesz másokra, és hogy ezzel ártani fog embertársainak. Megtörténhet, hogy az illető nem fogja fel tisztán az ok-okozat közötti összefüggéseket, ezért olyan emberekkel lép kapcsolatba, akik nem biztos, hogy mellé állnak, amikor segítségre szorul. 

Vannak hátrányos következményekkel járó kapcsolatok. Ezért az ember nem bízhat saját ítélőképességében. Tapasztalás által fogja felismerni tévedéseit. Az Úr szándéka az, hogy Őtőle származzon a nehéz helyzetben levő lélek legnagyobb nyeresége, és kész elkezdeni valami újat az életében, olyat, amire nem is számított. Mit kell tegyen az ilyen ember? Egyetlen biztonsága, ha félreteszi vágyait és terveit, és így szól: „Uram, ne az én akaratom, hanem a te akaratod teljesüljön!” … 

Mind a kis, mind pedig a nagyobb dolgokkal kapcsolatosan a következő kérdés fogalmazódik meg bennem először: Mi Isten akarata ezen a téren, mivel az Ő akarata az én akaratom is. „Ímé, jobb az engedelmesség a véres áldozatnál és a szófogadás a kosok kövérénél!” (1Sám 15:22) Ki fog ártani nektek, ha jót cselekesztek? Isten elvárhatja az embertől, hogy végezzen el egy nehéz vagy kimerítő feladatot, vagy töltsön be különleges pozíciót. Az Úr rábízott egy munkát, ezzel viszont az életét, de akár az örök életét is kockáztatja. Ilyen pozíciót töltött be Krisztus, amikor eljött földünkre és szembeszállt az elbukott angyalok lázadó fejedelmével. Isten tervet készített, Krisztus pedig elfogadta a rá szabott pozíciót. Készen állt egyedül megküzdeni az ellenséggel, és ezt kell tennie minden embernek is. Krisztus fel lett ruházva a menny összes erejével, hogy felkészülhessen a küzdelemre, és az ember is, ha Isten útján jár és az Ő akaratát követi, ugyanilyen támogatásban részesül. Ugyanazok a mennyei értelmes lények fognak munkálkodni az üdvösség örököseiért is, hogy legyőzhessenek minden kísértést, amint Krisztus is győzött. Viszont, ha valaki bármilyen okból is szembehelyezkedik Isten akaratával, legyőzi őt a kísértés… Senki sincs biztonságban, ha azt hiszi, hogy egyedül dönthet. – The Upward Look, 48./old.

A 7-es szám isteni jelentése a Bibliában

A 7-es szám az egyik legerőteljesebb és leggyakrabban előforduló szám a Bibliában. Az isteni tökéletességet, a teljességet és a szellemi beteljesedést jelképezi. Amikor a Szentírásban megjelenik a 7-es szám, azt jelzi, hogy Isten munkája befejezett, tökéletes és teljes az Ő isteni terve szerint.

1. Isten tökéletes teremtése

A kezdet kezdetén Isten mintát adott. Hat nap alatt teremtette meg a világot, a hetedik napon pedig megpihent (1Mózes 2:2–3).

A hetedik napot megáldotta és megszentelte — ezzel jelezve a teremtés befejezését és a szombat, a nyugalom és szentség napjának megalapítását.

2. Isten hét Lelke

A (Jelenések 1:4)-ben és az (Ézsaiás 11:2)-ben olvashatunk Isten hét Lelkéről, amely a Szentlélek teljességét és tökéletességét jelképezi: bölcsesség, értelem, tanács, erő, ismeret, az Úr félelme és az Úrban való gyönyörködés.

3. Hét napig tartó körüljárás Jerikó körül

Isten azt parancsolta Józsuénak és Izráel fiainak, hogy hét napon át járják körül Jerikót, és a hetedik napon leomlottak a falak (Józsué 6:15–16).

Ez azt mutatja meg, hogy a győzelem akkor jön el, amikor Isten tökéletes időzítése és az engedelmesség találkozik.

4. Az Úr hét ünnepe

A (3Mózes 23)-ban Isten hét ünnepet rendelt el Izráel számára — mindegyik Krisztuson keresztül mutatja be az Ő tökéletes megváltási tervét.

A Pászkától a Sátoros ünnepig ezek az ünnepek Isten teljes üdvösségtörténetét jelképezik.

5. A Jelenések könyve és a 7-es szám

A Biblia utolsó könyve tele van hetesekkel: 7 gyülekezet, 7 pecsét, 7 trombita, 7 pohár és még sok más.

Ez az ismétlődés Isten ítéletének beteljesedését és minden dolog végső helyreállítását jelképezi.

A 7-es szám emlékeztet bennünket arra, hogy Isten útjai tökéletesek, az Ő munkája teljes, és az Ő ígéretei biztosak.

Amikor a Szentírásban — vagy akár a saját életedben — találkozol a 7-es számmal, emlékezz: Isten uralkodik, és az Ő terve tökéletesen bontakozik ki.

Bölcsen járni

Mi a legfontosabb igazság, amit a keresztények megismerhetnek? Természetesen az, hogy Jézus Krisztus meghalt a bűneinkért, és ha hiszünk benne, örök életünk lehet. Erre az igazságra magunktól sosem jöhettünk volna rá, szükség volt a kinyilatkoztatásra, arra, hogy ezt meghalljuk. Isten Igéje nyilatkoztatja ezt ki. Rengeteg igazságról, ismeretről és bölcsességről soha nem szerezhettünk volna tudomást, ha Isten nem jelentette volna ki Igéjében. A kinyilatkoztatásokat azonban nem csak azért kaptunk, hogy elméleti ismerettel rendelkezzünk. Meg kell élnünk az igazságot, a tudást, a bölcsességet. 

(Kol 4:5-6). Bölcsen viselkedjetek a kívülállók iránt, a kedvező alkalmakat jól használjátok fel. (6) Beszédetek legyen mindenkor kedves, sóval fűszerezett, hogy így mindenkinek helyesen tudjatok felelni. /RÚF/

Keresztényként sajnos néha nem krisztusi módon járunk el. Izrael is botránykőnek bizonyult az Istenben nem hívők között, amire Pál utalt is 

(Ézs 52:5). Most pedig mit tegyek – így szól az Úr –, hiszen ingyen vitték el népemet?! Ujjonganak, akik uralkodnak rajta – így szól az Úr –, és gyalázzák nevemet szüntelen, mindennap. /RÚF/ 

versét idézve): „Mert az Istennek neve miattatok káromoltatik a pogányok között” (Róm 2:24).

Nem mindegy, hogy milyen a magatartásunk, különösen, ha nem a velünk egy hitet vallók között vagyunk.

  (Tit 2:5). és józanok, tiszta életűek, háziasak, jók, férjük iránt engedelmesek legyenek, nehogy miattuk érje gyalázat Isten igéjét. /RÚF/; 

(2Pt 2:2). Sokan fogják követni kicsapongásaikat, és miattuk káromolni fogják az igazság útját, /RÚF/) 

A keresztény család, vagy amikor a fiatalok együtt imádkoznak és nem a rosszban fognak össze, vagy csak egy kedves gesztus, a nyugodt, türelmes lelkület – ez mind sokat elárul azoknak, akik figyelik, hogy vajon őszinte-e a hitünk. 

(Kol 4:6) versében Pál főleg a szavainkra összpontosít: „Beszédetek mindenkor kellemes… legyen”. Ez több mint puszta kedvesség, udvariasság; Isten kegyelme szólaljon meg belőlünk, hassa át a szavainkat a Szentlélek befolyása által! 

„Sóval fűszerezett” – ez azt jelenti, hogy a beszédünk legyen mindig alkalomhoz illő, elgondolkodtató. 

„Hogy tudjátok, kinek milyen választ adjatok” (ÚRK). Csak a Szentlélek képes rá, hogy a kellő időben megadja nekünk a megfelelő, célravezető szavakat, miközben a hallgatót felkészíti arra az üzenetre, amit el „kell” mondanunk. 

(Kol 4:4). hogy azt úgy hirdethessem, amint szólnom kell róla. /RÚF/  

White idézet: Nem azt az ígéretet kaptuk Istentől, hogy valamilyen jövőbeli baj elhordozásához ad ma erőt. Azt sem mondta, hogy idő előtt aggódhatunk egy várt nehézség esetleges bekövetkezte miatt. Ha hit által járunk, a körülményeink sürgőssége szerint nyerünk erőt és megoldást Istentől. Hit által, nem pedig látás által élünk. Az Úr úgy tervezte, hogy kérjük tőle azokat a dolgokat, amelyekre szükségünk van. A holnapra szóló kegyelmet nem nyerhetjük el ma. Az ember rászorultsága alkalmat ad Istennek a közbelépésre… Isten kegyelmét soha ne tékozoljuk el! Ne értsük félre, és ne rontsuk meg, ugyanakkor ne adjuk át az enyészetnek se felhasználatlanul… 

Miközben a napi felelősséget hordozod Isten szeretetében, s engedelmes gyermekként és alázatos lelkülettel jársz, Istentől erőt és bölcsességet nyersz minden megpróbáló körülmény elhordozásához… 

Naponta közel kell húzódnunk erőnk forrásához, hogy amikor az ellenség áradata ránk tör, az Úr Lelke zászlót bonthasson felettünk való védelmében. Isten ígérete bizonyos. Meg fogja adni a mai naphoz szükséges erőt, kizárólag a jelen nehézségek elviseléséhez. Csak akkor lehet bizalmunk a jövőben, ha rendelkezünk a jelen nehézségeinek elhordozásához szükséges erővel… Ne vegyük kölcsön a jövő aggodalmait. Ma a mai nap megoldásaira van szükségünk. 

Sokakat leterhel a jövő bajain való aggódás. Szüntelenül azzal törődnek, hogy a holnap gondjait előrevetítsék. Megpróbáltatásuk nagy része csupán a képzelet szülötte. Jézus nem gondoskodott az ilyen terhek leemeléséről. Csak a mai napra ígéri meg kegyelmét. Felszólít, hogy ne terheljük és nyugtalanítsuk magunkat a holnap bajaival… 

Az Úr azt kívánja, hogy teljesítsük a ma kötelességeit, és viseljük a ma megpróbáltatásait. Ma őrizkedjünk attól, hogy megbántsunk valakit szavainkkal vagy tetteinkkel. Ma dicsérjük és magasztaljuk Istent. Hitünk gyakorlása által ma kell győzelmet aratnunk az ellenség felett. Ma keressük Istent, és ma tökéljük el, hogy nem nyugszunk bele távollétébe. Vigyázzunk, dolgozzunk és imádkozzunk úgy, mintha ez lenne az utolsó, rendelkezésünkre bocsátott nap. Milyen buzgó is lenne akkor az életünk. Milyen szorosan követnénk Jézust szavainkban és tetteinkben! – Isten csodálatos kegyelme, 261./old., szeptember 10.