Hatalmuk növelésére egy bulla látott napvilágot, amely elrendelte az inkvizíció visszaállítását. Az általános felháborodás ellenére, amellyel a bullát fogadták még a katolikus országokban is, a pápai hatalmat elismerő uralkodók újra felállították ezt a rettenetes törvényszéket, kegyetlenkedéseivel együtt. E kegyetlenkedéseket, amelyek szörnyűségük miatt nem viselhették el a nappali fényt, megismételték föld alatti titkos börtönökben. Sok országban a nemzet legjobbjainak ezrei, a legtisztábbak, a legnemesebbek, a legértelmesebbek és legműveltebbek, kegyes és buzgó lelkészek, szorgalmas és hazaszerető polgárok, ragyogó tudósok, tehetséges művészek, ügyes kézművesek estek az inkvizíció áldozatául, vagy voltak kénytelenek külföldre menekülni. (EGW. A nagy küzdelem)
A XIII. században jött létre a pápaság legiszonyatosabb gépezete: az inkvizíció. A sötétség fejedelme ösztönözte erre a pápai hierarchia vezetőit. Titkos tanácskozásaikon Sátán és angyalai befolyásolták a gonosz embereket, de láthatatlanul köztük volt Isten angyala is, és félelmetes feljegyzést készített méltánytalan intézkedéseikről és tetteikről. E feljegyzések túl iszonyatosak ahhoz, hogy az ember elhordozza őket. „A nagy Babilon... részeg vala a szentek vérétől.” A mártír-milliók szétroncsolt teste bosszúért kiáltott Istenhez a hitehagyó hatalom ellen. (EGW.A nagy küzdelem)
Jézus követői szembe találják magukat mindenféle méltatlan bánásmóddal, váddal és kegyetlenséggel, amit Sátán fel tud szítani az emberi szívekben. Ez újra észrevehető módon megy végbe: ugyanis a testi szív gondolata még mindig ellenségeskedik Isten törvényével szemben, és nem veti magát alá a parancsolatainak. A világ ma sincs jobban összhangban Krisztus elveivel, mint volt az apostolok napjaiban. Ugyanaz a gyűlölet, amely a „feszítsd meg! feszítsd meg!” kiáltására késztetett sokakat, ugyanaz a gyűlölet, amely a tanítványok üldözéséhez vezetett, ma is munkálkodik az engedetlenség gyermekeiben. Az a lelkület, amely a középkorban börtönnel, száműzetéssel, halállal sújtott férfiakat és nőket, amelyben az inkvizíció válogatott kínzásai is megfogantak, amely kiagyalta és véghezvitte a Szent Bertalan-éji mészárlást, és amely fellobbantotta a smithfieldi tüzeket, még mindig gyűlölködő erővel dolgozik az újjá nem született szívekben. Az igazság története mindenkor az igazság és a hamisság közötti küzdelemről szóló feljegyzés volt. Az evangélium hirdetését mindig ebben a világban kellett továbbvinni, ellenállással, veszedelemmel, veszteségekkel és szenvedésekkel dacolva. (The Acts of the Apostles, 84–85.)
NK 56. – Láttam, hogy az asszony részeg vala a szentek vérétől és a Jézus bizonyságtevőinek vérétől. – A XIII. században jött létre a pápaság legiszonyatosabb gépezete: az inkvizíció. A sötétség fejedelme ösztönözte erre a pápai hierarchia vezetőit. Titkos tanácskozásaikon Sátán és angyalai befolyásolták a gonosz embereket, de láthatatlanul köztük volt Isten angyala is, és félelmetes feljegyzést készített méltánytalan intézkedéseikről és tetteikről. E feljegyzések túl iszonyatosak ahhoz, hogy az ember elhordozza őket. „A nagy Babilon... részeg vala a szentek vérétől.” A mártír milliók szétroncsolt teste bosszúért kiáltott Istenhez a hitehagyó hatalom ellen. A pápaság a világ kényura lett. Királyok és császárok hajoltak meg a római pápa rendeletei előtt. Úgy tűnt, hogy a pápa az emberek földi és örökkévaló sorsát a kezében tartja. Róma tanításait évszázadokon át embermilliók fogadták el fenntartás nélkül, szertartásait tisztelettel gyakorolták, ünnepeit általánosan megtartották; papságát tisztelték, és bőkezűen támogatták. A római egyháznak azóta sem volt ennél nagyobb tekintélye, pompája és hatalma. (Jelenések könyve 17. fejezet)
