A bibliában lévő négy lovas; Jelenések könyve 6-fejezet

És látám, mikor a Bárány a pecsétekből egyet felnyitott, és hallám, hogy a négy lelkes állat közül egy monda, mintegy mennydörgésnek szavával: Jőjj és lásd.

2

És látám, és ímé egy fehér ló, és a rajta ülőnél íjj vala; és adaték néki korona; és kijöve győzve, és hogy győzzön.

3

És mikor a második pecsétet felnyitotta, hallám, hogy a második lelkes állat ezt mondá: Jőjj és lásd.

4

És előjőve egy másik, veres ló, és aki azon üle, megadaték annak, hogy a békességet elvegye a földről, és hogy az emberek egymást öljék; és adaték annak egy nagy kard.

5

És mikor felnyitotta a harmadik pecsétet, hallám, hogy a harmadik lelkes állat mondá: Jőjj és lásd. Látám azért, és ímé egy fekete ló; és annak, aki azon üle, egy mérleg vala kezében.

6

És hallék a négy lelkes állat közt szózatot, amely ezt mondja vala: A búzának mércéje egy dénár, és az árpának három mércéje egy dénár; de a bort és az olajt ne bántsd.

7

És mikor felnyitotta a negyedik pecsétet, hallám a negyedik lelkes állat szavát, amely ezt mondja vala: Jőjj és lásd.

8

És látám, és ímé egy sárgaszínű ló; és aki rajta üle, annak a neve halál, és a pokol követi vala azt; és adaték azoknak hatalom a földnek negyedrészén, hogy öljenek fegyverrel és éhséggel és halállal és a földnek fenevadai által.

9

És mikor felnyitotta az ötödik pecsétet, látám az oltár alatt azoknak lelkeit, akik megölettek az Istennek beszédéért és a bizonyságtételért, amelyet kaptak.

10

És kiáltának nagy szóval, mondván: Uram, te szent és igaz, meddig nem ítélsz még, és nem állasz bosszút a mi vérünkért azokon, akik a földön laknak?

A négy első pecsét és a lovasok 

1. A látomás első négy szakasza kettőshelyszínű. A mennyből indul, és a földön teljesedik. 

A pecséteket a Bárány töri fel, de a négy lelkes lény parancsa indítja útnak a lovasokat. „Jöjj” (vagy: „indulj”).

 Nem Jánosnak szól, az eseményeket indítja útnak. Mivel a tekercs kívül belül be van pecsételve először csak a kívül lévő rész látható. A belső tartalom csak a hetedik pecsét felbontása után

2. Négy lovas, a győzelemtől a halál felbomlásáig. 

A lovak színe: fehér,  ---   tűzvörös,  ---    fekete, ---  fakó sárga

A lovak célja: győzelem, elvegye a békességet, --- halál pokol,

 Attribútuma: íj és korona, -  nagy kard,- mérleg,  --- kard,

Esemény: győzött,- öldössék egymást,- egy szózat a mennyből,- hatalom éhség, döghalál, vadak

3. A látomás képnyelve 

 •A ló a harc, a háború jele. A lovasok fegyvert viselnek. Történeti aktualitás: pártus lovasok négyes járőrözése.

  •A lovak színe. A színek égtájakat is jelképeztek: Észak –fekete, Nyugat - fehér, Kelet – vörös, Dél – fakó sárga 

 •Mérleg. A mérleg csillagkép jegyében álló esztendőket nyomorúságosnak tartották. Rossz a gabonatermés, de az olaj és a bortermés jó.

 •A mérce- egy napi fejadagja volt az embernek. A Halál és a Pokol a tömeges pestishalálra, járványra utalnak. 

4. A képsor magyarázata A hét gyülekezettel való azonosítás – erőltetett. Mivel nem eseménytörténetet, hanem üdvösségtörténetet tár elénk a Jelenések könyve óvakodni kell az önkényes történeti azonosításoktól.

 •A megoldás útja: a könyv szerkezetéből kell kiindulni. • A hét pecsét feltörése, Isten földi ítélete (6:1-8,1) párhuzamos Isten mennyei ítéletének hét jelenetével (19:1-2:15).

 • A hét pecsét feltörésének belső rendje párhuzamos a hét trombitáról szóló látomással. Itt is az első négy trombita egy egységet alkot és a hatodik trombita után itt is van egy közbevetés (7:1-17. és 10:1-11:14).

 •Úgy tűnik a szerkezet alapján, hogy Isten ítéletének két szempontból történő bemutatását látjuk itt. A pecsétek az egyház belső helyzetét, míg a trombiták a világ sorsát mutatják be. A könyv szerkezetében párhuzamosa (15:5-18:24) is világtávlatú: a hét csapás és Babilon bukása.

•Jelenések könyvének kulcsa az Ószövetség. Ez a képsor Zakariás két próféciájára épül. Zak 1:7-15. 6:1-8. Zakariásnál a négy különböző lovaktól húzott kocsi Isten ítéletét, haragját jelképezi. Amikor János látomásában elindulnak a lovasok, eljött Zakariás látomásának beteljesedése.

•A fehér ló problémája. A hagyományos magyarázat Fiorei Joachim1 óta az ősegyházzal azonosítja Jel 19:11-16 alapján, ahol a fehér lovon ülő valóban a diadalmasan visszatérő Jézus Krisztus. Ez az evangélim diadalútja (Mt 24:14. Mk 13:16), amit Jézus nem lovon erővel, hatalommal végez.

• A négy lovas egy egységet alkot küldetésük is egységes kell, hogy legyen

•Jel 19:11-16 a győztesen visszatérő Jézus ez az egyháztörténet elejére nem illik.

• Lehet, hogy ez a ló a Krisztusnak látszó hamis Krisztust jelenti, szembeállítva 19:11-el. Jel 13 az Antikrisztus krisztusszerű vonásait hangsúlyozza. Ő a nagy hitető.

• A négy lovas megértésénél figyelnünk kell a szakasz újszövetségi párhuzamára: Jézus nagy eschatológiai beszédére (Mt 24:4-12 Mk 13:5- 8. Lk 21:8-19) ahol Sátán hitetésének hét alkalmáról van szó. Az első négy itt is a hitetés külső alkalmairól szól.

• A hamis krisztusok megjelenése – a fehér ló (Mt 24:5)

• Háborúk, háborúk hírei – veres ló. Ha Isten törvényes jogrendje (mispát) sérül, akkor eltűnik a békesség (salom) (Mt 24:6)

 • Anarchia: mindenki-mindenki ellen (Mt 24:7). Az élet lehetőségei nehezednek meg.

• A pusztulás – a fakó sárga ló (Mt 24:8). Összefoglalja az előző négy lovas munkáját.

Tanulságok 1. Jézus, „a mi lesz ezután”-ra prófétai választ ad. Számolni kell a Hitető időszakos győzelmével. A fehér lótól a felbomló, rothadó sárgáig. Az evangélium terjesztésének hatalmától a felbomló hullaszerű, intézménnyé silányult egyházig.

2. A Jelenések könyvének ez a látomássora az egyház felbomlásával, a misszió csődjével foglalkozik. Aki erőszakkal akarja Jézust trónra ültetni az a Halál és a Pokol foglya lesz.

3. Ha a gyülekezet élő organizmusából hatalmi szervezet lesz, akkor a Halál, a felbomlás erői jutnak diadalra.

 4. Isten soha nem engedi meg, hogy népe táplálék nélkül maradjon. A bort és az olajat ne bántsd.

A szobor részei a Nabukodonozor álmából

Dán 2:23-30 szakasz! Mit mondott itt Dániel, amire különösen fontos emlékeznünk. 

Néked adok hálát, atyáimnak Istene, és dicsérlek én téged, hogy bölcseséget és erőt adtál nékem, és mostan megjelentetted nékem, amit kértünk tőled; mert a király dolgát megjelentetted nékünk! Beméne azért Dániel Ariókhoz, akit rendelt vala a király, hogy elveszítse a babiloni bölcseket; elméne azért, és mondá néki: A babiloni bölcseket ne veszíttesd el; vígy engem a király elé és a megfejtést tudtára adom a királynak. Akkor Ariók sietve bevivé Dánielt a király elébe, és mondá: Találtam férfiút Júdának fogoly fiai között, aki a megfejtést megjelenti a királynak. Szóla a király, és monda Dánielnek, akit Baltazárnak nevezének: Csakugyan képes vagy megjelenteni nékem az álmot, amelyet láttam, és annak értelmét? Felele Dániel a király előtt, és mondá: A titkot, amelyről a király tudakozódék, a bölcsek, varázslók, írástudók, jövendőmondók meg nem jelenthetik a királynak; De van Isten az égben, aki a titkokat megjelenti; és ő tudtára adta Nabukodonozor királynak: mi lészen az utolsó napokban. A te álmod és a te fejed látása a te ágyadban ez volt: Néked, oh király! gondolataid támadtak a te ágyadban afelől, hogy mik lesznek ez után, és aki megjelenti a titkokat, megjelentette néked azt, ami lesz. Nékem pedig ez a titok nem bölcseségből, amely bennem minden élő felett volna, jelentetett meg, hanem azért, hogy a megfejtés tudtára adassék a királynak és te megértsed a te szívednek gondolatait. 

Az imára válaszul Isten felfedte az álom tartalmát és annak magyarázatát is. Dániel habozás nélkül elmondta a királynak, hogy "Isten az égben" volt az, aki megadta a rejtély megoldását. Sőt, mielőtt Dániel jelentést tett volna az álom tartalmáról és magyarázatáról, megemlítette, hogy milyen kimondatlan gondolatai és aggodalmai voltak a királynak, miközben álmatlanul feküdt az ágyán. A körülmények bemutatása még inkább kiemelte az üzenet hitelességét, hiszen erről csak a király tudhatott, Dániel pedig nyilván természetfeletti erő által értesült róla. Ám amikor Dániel ismertette az álom tartalmát, számolnia kellett egy másik válság kockázatával, ugyanis ez nem volt feltétlen jó hír Nabukodonozornak. 

Dán 2:31-49 részét! Mit mondott az álom Nabukodonozor országának végzetéről?

Az álomban egy méltóságteljes szobor jelent meg, aminek a "feje színaranyból volt, a melle és a karjai ezüstből, a hasa és az oldala rézből, a lábszárai vasból, lábai pedig részben vasból, részben cserépből voltak" (Dán 2:32-33, RÚF). Végül egy kő "ledöntötte a szobrot vas- és cseréplábairól" (Dán 2:34, RÚF), az egész eltört, szétszóródott, mint pelyva a szélben. Dániel magyarázata szerint a különböző fémek egymást követő birodalmakat jelképeznek, amelyek váltják egymást a történelem menetében. Nabukodonozor számára egyértelmű az üzenet: minden hatalma és dicsősége dacára Babilon majd lehanyatlik, egy másik ország veszi át a helyét, amit majd mások követnek, amíg egy egészen eltérő birodalom nem vált fel minden előzőt  "Isten országa", ami örökké megáll. A Nabukodonozor álmában közölt prófécia egy általános vázlatprófécia, ami zsinórmértékként szolgál a Dániel próféta könyve 7-8. és 11. fejezeteiben lévő részletesebb próféciákhoz. A 2. fejezet nem feltételes prófécia. Ez egy apokaliptikus prófécia, konkrétan megjövendöli, amit Isten előre látott és a jövőben véghez fog vinni.

1. Az arany fej Babilont jelképezi (Kr. e. 626-539). Nincs más olyan fém, ami az aranynál jobb jelképe lehetne a Babiloni Birodalom erejének és gazdagságának. A Biblia egyik angol fordítása szerint Babilon az "arany város" (Ézs 14:4), "arany pohár az Úr kezében" (Jer 51:7; vö. Jel 18:16). Hérodotosz, az ókori történész feljegyzéséből tudjuk, hogy az arany nagy bősége ékesítette a várost.

2. Az ezüst mellkas és karok Médó-Perzsiát képviselik (Kr. e. 539-331). Az ezüst az aranynál kevésbé értékes, mint ahogy a Méd-Perzsa Birodalom sem érte utol soha Babilon pompáját. Azért is találó jelkép ez a perzsákra, mert az adórendszerükben ezüstöt használtak.

3. A réz has és oldalak Görögországot szimbolizálják (Kr. e. 331-168). Ez 27:13 szerint a görögök rézedényekkel kereskedtek. Katonáik réz páncélzatot viseltek. A sisakjuk, a pajzsuk és a csatabárdjuk rézből készült. Hérodotosz leírja, hogy az egyiptomi I. Pszammetik a behatoló görög kalózokat egy jóslat beteljesítőinek látta, ami szerint "rézemberek jönnek a tenger felől".

4. A vas lábak találó jelképei Rómának (Kr. e. 168 ; Kr. u. 476). Dániel magyarázata szerint a vas a Római Birodalom lehengerlő erejére utal, ami minden más országnál tovább maradt fenn. A birodalom jellemzésére tökéletes fém a vas.

5. A részben vas, részben cserép lábfejek a megosztott Európára utalnak (Kr. u. 476-tól Krisztus második eljöveteléig). A vas és az agyag keveréke jellemzően bemutatja, ami a Római Birodalom széthullása után történt. Bár Európa egyesítésére sok kísérletet tettek, az uralkodói házak közötti házassági szövetségektől kezdve a jelenlegi Európai Unióig, a megosztottság és a pártoskodás mindezidáig megmaradt, és ez a prófécia szerint így is lesz, míg Isten meg nem alapítja örök országát.

Nabukodonozor álma az emberi történelem végéről

Dániel az első fogolycsapatokkal, i.e. 605-ben érkezett Babilonba, és körülbelül hetven éven át szolgált magasrangú hivatalnokként a királyi udvarban. Feddhetetlen jellemével, hitével az igaz Istent dicsőítette az idegenek között. Könyvében négy, az egész Föld történetét átfogó jövendölés található. Isten megbízásából azért írta le ezeket, hogy Isten hívő népe mindenkor tudja, hol tart a történelem, és megismerje az események isteni szemszögből való értékelését. E vázlatpróféciák egy adott időponttól egészen Jézus Krisztus második eljöveteléig és a Föld újjáteremtéséig mutatják be az emberi történelem fő vonulatait. 

Az első ilyen jövendölést Nabukodonozor babiloni király kapta Istentől, álom formájában (Dn. 2. fejezet), arra a kérdésére, hogy mi lesz az idők végén, „az utolsó napokban” (Dn. 2:28)? A királyt annyira megrázta az álom, hogy felébredve kiesett az emlékezetéből. Dániel próféta idézte fel neki ismét, értelmét is megadva.

Egy óriási, rettenetes arcú szoborban látta megtestesülni az emberi történelmet. Feje aranyból, válla, karja ezüstből, hasa, oldalai rézből, lábai vasból, lábujjai vas és agyag keverékéből voltak. Hatalmas méreteivel, fényességével és félelmetességével lenyűgözte a királyt. Ahogy szemlélte ezt a szoborkolosszust, kéz érintése nélkül leszakadt egy kő, ledöntötte azt lábáról, és darabokra zúzta, szétmorzsolta a szobrot. Majd felkapta a szél és elfújta, nyoma sem maradt. Az a kő pedig nagy heggyé lett és betöltötte az egész Földet (Dn. 2:28-35).

Az álom megfejtését is közölte a próféta a királlyal. Ezt mi most kiegészítjük a 7. fejezetben közölt, második vázlatpróféciával, ahol a fémek helyett vadállatok formájában jelentek meg az egymást követő hatalmak.

Az emberiség története, akárcsak a szobor arca, „rettenetes ábrázatú”. Híven tükrözi ez az arc a háborúk, hatalmi harcok szűnni nem akaró borzalmait. A fémek csökkenő értéke jelzi, hogy a technikai fejlődés ellenére az erkölcs és a vallásosság terén egyre mélyebbre süllyed az emberiség. De az agyaglábon álló történelem „nem emberi kéz” által fejeződik be. A leszakadó kő Jézus azonosítása szerint őt magát jelképezi (Mt. 21:42, 44; 7:24-25). Az ő második eljövetele zárja le a bűn történelmét! Egyedül az ő birodalma lesz örökkévaló!

Az addig egymást követő négy birodalom a következő: a babiloni – azon belül is Nabukodonozor uralkodása – az aranyfej. Jól jellemezte ez Babilont, ahol elképzelhetetlen bőségben volt az arany abban az időben. A hetedik fejezetben sasszárnyakkal ellátott oroszlánként jelenik meg, amely jellemző állata volt e területnek, és sokszor ábrázolták épületeiken. „Szárnyai kitépése”, és az oroszlánszívnek emberszívre cserélése ábrázolja hanyatlását, elerőtlenedését, amelyről (Belsazár lakomájánál) szólunk.

A következő fém az ezüstpénzt bevezető Médó-Perzsa Birodalom jelképe, amely leigázta Babilóniát – vadállat formája pedig a medve. Egyik oldaláról a másikra fordulása a perzsák médek fölé kerekedését, szájában a három borda három legjelentősebb hódítását jelenti. Telhetetlensége nyughatatlan terjeszkedési vágyát fejezte ki. Ez okozta vesztét: a görög városállamok összefogását ellenük.

A Hellén Birodalmat a réz, valamint a négyfejű, négyszárnyú párduc ábrázolta a két látomásban. A párducra jellemző gyorsasággal, elképesztő iramban döntötte meg Nagy Sándor a Perzsa Birodalmat, réz vértezetű falanxainak élén. A négy szárny és madárfej a birodalom négy részre szakadására utal. http://biblia.hu/az_oszovetseg_a_muveszetekben/nabukodonoz

A negyedik fém a vas, amely „fal, zúz és tapos”, jellemzi a vasfegyverzetű és vaserejű római hatalmat. Rettenetes, vasfogú vadállatként ábrázolja a 7. fejezet: különbözőnek mindegyiktől, amelyek előtte voltak.

A tíz lábujj, illetve a vadállat tíz szarva az európai utódállamokat jelenti, amelyek a Római Birodalomból alakultak ki, átörökítve annak számos elemét, de elvegyülve a népvándorláskor beáramló néptömegekkel (cserép), azok kultúrájával. A jövendölés szerint az idők végéig fennállnak. A római elem „vasként” máig fennmaradt az európai építészetben, művészetben, időszámításban, a nyelvekben, a római jogban, az ünnepekben (vasárnap, húsvét, karácsony eredete), az utakban stb. De továbbélése leginkább a vallás terén figyelhető meg:

„Róma nem tűnt el a föld színéről. A keresztény világ központjává fejlődött, és a pápák lettek a világbirodalmi hagyományok folytatói. Az 5. századtól kezdve Pontifex Maximus a címük, tehát ugyanaz, mint a római császároké, akik az államvallás főpapjai voltak.”

(Wolf Schneider: Városok Urtól utópiáig, részlet)

Rembrandt a Dániel 7. fejezetben leírt vadállatokat ábrázolta, amelyeknek azonban csak „ideig-óráig tartó élet adatik” (Dn. 7:12). Az örökkétartó hatalom isteni alapítású és nem az önzés-érdek, hanem a szeretet-szolgálat pillérein épül. Ennek eljövetelét azonban az ítélet előzi meg. A rézkarc felső részén láthatjuk, amint az „Emberfia” (Jézus Krisztus) a mennyei Atyához járul, és ő „ad neki hatalmat, dicsőséget és országot..., és az ő hatalma örökkévaló hatalom, amely el nem múlik...” (Dn. 7:14)   (http://biblia.hu/az_oszovetseg_a_muveszetekben/nabukodonoz)