Az ige tanulmányozása

 

A bibliai próféciák megértése tekintetében sokat köszönhetnek William Millernek. Nem volt ugyan hibátlan a meghatározó szakaszokra (mint pl. (Dán 8:14). Ezt válaszolta neki: Kétezer-háromszáz este és reggel; azután a szentély visszanyeri igazi rendeltetését. /RÚF/) adott magyarázta, a módszere mégis fontos. Kikövezte az utat végidei maradék mozgalmunk előtt.

(Mt 5:18). Mert bizony mondom nektek, hogy amíg az ég és a föld el nem múlik, egy jóta vagy egy vessző sem vész el a törvényből, míg az egész be nem teljesedik. /RÚF/

 (Lk 24:27). És Mózestől meg valamennyi prófétától kezdve elmagyarázta nekik mindazt, ami az Írásokban róla szólt. /RÚF/ 

 (2Tim 3:15-17). Mivel gyermekségedtől ismered a szent írásokat, amelyek bölccsé tehetnek téged az üdvösségre a Krisztus Jézusba vetett hit által. (16) A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre; (17) hogy az Isten embere tökéletes és minden jó cselekedetre felkészített legyen. /RÚF/ 

A Biblia tanulmányozása közben egyes keresztények egyik fő tévedése, ha mondások, példabeszédek egymáshoz szorosan nem kapcsolódó gyűjteményének tekintik a Szentírást, amit felhasználhatnak egy konkrét helyzetre vonatkozóan. 

Sajnos hasonlóan közelítenek a próféciákhoz is, egy-egy szöveget kiragadnak a környezetéből, és az éppen akkori eseményekkel hozzák összefüggésbe, nem a Biblia egészével együtt vizsgálják. Részben ez vezetett a próféciával kapcsolatos modern könyvek folyamatos áramlásához, amelyeket azonban a szerzőknek néhány évenként változtatni, frissíteni kell, ugyanis tévesen állították, hogy mi fog megtörténni és mikor.

 Minden témával kapcsolatban éppen ezért olyan fontos nem csupán kiválasztani néhány szöveget, hanem alaposan tanulmányozni mindazt, amit a Biblia arról mond, figyelembe véve a szövegösszefüggéseket is. Könnyű a környezetéből kiemelni egy szakaszt és tetszőleges üzenetté alakítani. 

  White idézet: [William Miller] igyekezett minden előítéletet félretenni. Nem használt semmiféle kommentárt. Csak a lapszéli utalások és a konkordancia segítségével vetette egybe az Igéket. Kutatását rendszeresen és módszeresen végezte… Kutatása közben buzgó imával kérve mennyei világosságot kitisztult előtte, ami előzőleg még sötétnek tűnt…

Mélységes érdeklődéssel tanulmányozta Dániel és Jelenések könyvét. Értelmezésüknél ugyanazokat az elveket alkalmazta, mint a többi igehelynél, és nagy örömmel tapasztalta, hogy meg lehet érteni a profetikus szimbólumokat. Látta, hogy az addig beteljesült próféciák szó szerint teljesedtek; hogy a különböző képek, metaforák, példázatok, hasonlatok stb. magyarázata mind megtalálható, mert más igehelyek tisztázzák, és e magyarázatok alapján szó szerint érthetők. – A nagy küzdelem, 320./old. 

  Miller a következő egyszerű, de észszerű és fontos szabályokat állította fel a Biblia tanulmányozásához és magyarázásához: «

1. Minden elhangzott szónak összhangban kell lennie a Bibliában bemutatott témával.

 2. A teljes Írásra szükség van, és csak szorgos tanulmányozás által érthető meg. 

 3. Ami fontos a Szentírásban, nem marad rejtve azok előtt, akik megingathatatlan hittel imádkoznak.

 4. Ha meg akarod érteni a tanítást, gyűjtsd össze azokat a szövegeket, amelyek az általad kutatott témával kapcsolatosak, és engedd, hogy minden szó hasson rád, és ha az adott tanítást meg tudod fogalmazni kételyek nélkül, akkor nem tévedhetsz. 

 5. A Szentírás önmagát magyarázza, mivel szabályokat tartalmaz. Ha én egy tanár magyarázataira hagyatkozom, miközben ő csak a megérzéseire vagy talán szakadár elgondolásaira támaszkodik, esetleg csak bölcsebbnek akar tűnni, akkor én nem a Bibliát, hanem a tanár feltételezéseit, vágyait, hitét és bölcsességét tekintem szabálynak.» Advent Review and Sabbath Herald, 1884. november 25.