Bibliai igazság

Az 1960-as években elterjedt a liberális teológusok között, hogy nincs is szükség Istenre a teológiához. A Time magazin 2017-ben címlapon hozott egy cikket „Meghalt az igazság?” címmel. Mindez azért érdekes, mert ez a trend éppen a társadalmunk állapotát mutatja be. Az „igazság” fogalma oly mértékben amortizálódik, hogy már senki nem tudja, mi is lenne az. A mai népszerű kultúra szerint nincs is olyan mérték, amely szerint meghatározható, nincs olyan alapja, amely állandó lenne, amely kiállná az idő próbáját. Ezzel szemben Jézus kijelentette: „Én vagyok… az igazság”. (Jn 14:6) Isten Igéje Jézusról tesz bizonyságot, mint az igazságról, a maga tisztaságában. 

Olvasd el lassan a következő három verset, majd újra olvasd el azokat! Mit veszel észre üzenetükben? 

(Zsolt 12:7). Az Úr ígéretei tiszták, olyanok, mint a hétszer tisztított ezüst, melyet földbe vájt formába öntöttek. /RÚF/ 

(Péld 30:5-6). Istennek minden szava színigaz, pajzsa ő a hozzá menekülőknek. (6) Ne tégy hozzá szavaihoz semmit, mert megcáfol, és hazugságban maradsz! /RÚF/ 

(Jn 17:17). Szenteld meg őket az igazsággal: a te igéd igazság. /RÚF/

A Biblia kijelenti az alapvető igazságot, Jézust, aki nem változik 

(Zsid 13:8). Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz. /RÚF/

 Ha Isten Igéjét olvassuk, róla és igazságáról szóló tudásunk, értelmünk növekedhet. „Az igazság bányáiban még van mit kutatniuk az őszinte keresőknek”. (Ellen G. White: Testimonies for the Church. 5. köt. 704./old.) 

Amikor Ellen White az igazságról beszél, mindig arra az igazságra utal, amit Istentől az Igéje által kapunk. Kutathatjuk a Szentírást újabb igazságokat keresve, mert a Biblia sosem mond ellent a korábbi igazságainak, inkább épít rájuk. 

(Zsolt 33:4-5). Mert az Úr igéje igaz, mindent hűségesen cselekszik. (5) Szereti az igaz ítéletet, az Úr szeretetével tele van a föld. /RÚF/ 

(Ef 1:13). Őbenne pedig titeket is, akik hallottátok az igazság igéjét, üdvösségetek evangéliumát, és hívőkké lettetek, eljegyzett pecsétjével, a megígért Szentlélekkel, /RÚF/ 

(1Thessz 2:13). Ezért mi is szüntelenül hálát adunk Istennek, hogy amikor hallgattátok Isten általunk hirdetett igéjét, nem emberi beszédként fogadtátok be, hanem Isten beszédeként, aminthogy valóban az, és annak ereje munkálkodik is bennetek, akik hisztek. /RÚF/

Ki kell mondanunk, hogy a Biblia és csakis a Biblia képezheti az alapját és forrását annak, amit igazságként fogadunk el. Minden más forrást meg kell próbálnunk, le kell tesztelnünk Isten Igéjének kijelentéseivel. Minden egyébként teljesen „értelmes” érvet is alá kell vetni e próbának. 

Egyesek azzal érvelnek, hogy nincs igazság. Mitől ellentmondásos ez a kijelentés? Vagyis amikor azt mondjuk, hogy nincs abszolút igazság, akkor miért próbáljuk ezt igazságként feltüntetni – ami így önellentmondássá lesz? 

White idézet: Jézus Kapernaumban lakott, amikor éppen nem utazott az országban szerteszéjjel, és ezért azt „az Ő városaként” emlegették... 

Kapernaum városa nagy átmenő forgalmat bonyolított le. Számos országból haladtak át utasok a városon, s pihentek meg jártukban-keltükben. Jézus itt minden nemzetiségű, rangú emberrel találkozhatott, a gazdaggal és a hatalmassal csakúgy, mint a szegénnyel és alacsony sorsúval, tanításait más országokba, sok-sok otthonba vitték el. Ez ösztönözte az embereket a próféciák tanulmányozására; a figyelem a Megváltóra irányult, és küldetése feltárult a világ előtt. 

Bár a Magas Tanács Jézus ellen tevékenykedett, a nép élénk figyelemmel kísérte küldetésének kibontakozását. Az egész menny érdeklődése is ide irányult. Angyalok készítették elő szolgálatának útját, megindították az emberek szívét, s a Megváltóhoz vonták őket. 

Kapernaumban a királyi ember fia tanúsította Krisztus hatalmát, akit meggyógyított. Az udvari tiszt és házanépe örömmel tettek bizonyságot hitükről. Amikor megtudták, hogy maga a Tanító közöttük van, az egész város megmozdult. Tömegek igyekeztek színe elé. Szombaton annyi ember özönlött a zsinagógába, hogy sokaknak vissza kellett fordulniuk, mert nem fértek be. 

Aki csak hallotta a Megváltót, csodálkozott „az Ő tudományán, mert beszéde hatalmas vala” (Lk 4:32) ... 

Jézus nem avatkozott a zsidók közti különféle vitatott kérdésekbe. Feladata az igazság feltárása volt. Szavai fényt árasztottak a pátriárkák és próféták tanításaira, a Szentírás új kinyilatkoztatásként hatott az emberekre. Hallgatói azelőtt soha nem érzékelték az isteni Ige jelentésének ilyen mélységeit. 

Jézus otthonukban találkozott az emberekkel, jól ismerte problémáikat. Kedvessé tette az igazságot, mert közvetlenül, egyszerűen mutatta be. Nyelvezete olyan tiszta, finom és egyszerű volt, akár a csobogó patak. Hangja zeneként hatott azokra, akik azelőtt a rabbik monoton beszédét hallgatták. Bár tanítása egyszerű volt, mégis úgy beszélt, mint akinek hatalma van. Ez a jellegzetesség élesen megkülönböztette tanítását mindenki másétól. A rabbik fenntartással, kétkedve beszéltek, mintha az Írásokat így is, meg ellenkezőképpen is lehetne értelmezni. A hallgatók napról napra bizonytalanabbak lettek. Jézus azonban kétségbevonhatatlan tekintéllyel tanította az Írásokat. Bármiről beszélt, hatalommal tette, mint akinek szavát nem lehet vita tárgyává tenni… Bármiről beszélt, Istent nyilatkoztatta ki. – Jézus élete, 251-254./old.