Jól felkészülten

Tolongó tömeg a Galileai-tenger partján, Jézust, ahogy kilép a csónakból, szinte összepréselik, miközben követni igyekeznek Kapernaum felé haladva. Aztán egyszer csak megjelenik Jairus, a zsinagóga elöljárója, és kérlelni kezdi, hogy menjen vele és gyógyítsa meg a lányát. A tömegben ott egy asszony is, aki évek óta beteg. Minden pénzét orvosokra költötte, „és semmit sem javult, sőt inkább még rosszabbul lett”. (Mk 5:26) Hallott a nagyszerű galileai Emberről, és reményteli szívvel, minden maradék erejét összeszedve elindult aznap reggel, hogy csatlakozzon a sokasághoz. A tömeg nyomása fojtogatta, ahogy centiről centire igyekezett közelebb jutni Jézushoz. Aztán egyszer csak a sok tolakodás és lökdösődés után meglátta Őt. Erőt vett magán: „Ha csak ruháját érintem is, meggyógyulok”. (Mk 5:28), /ÚRK/ 

(Mk 5:21-34). Amikor Jézus ismét átkelt hajón a túlsó partra, nagy sokaság sereglett köré, ő pedig a tenger partján maradt. (22) Akkor jött egy zsinagógai elöljáró, név szerint Jairus, aki meglátva őt, lába elé borult, (23) és esedezve kérte: A kislányom halálán van, jöjj, tedd rá a kezed, hogy meggyógyuljon, és életben maradjon. (24) Jézus ekkor elindult vele. A nagy sokaság követte őt, és tolongott körülötte. (25) Egy asszony pedig, aki tizenkét éve vérfolyásos volt, (26) sok orvostól sokat szenvedett, és mindenét rájuk költötte ugyan, mégsem látta semmi hasznát, hanem még rosszabbul lett; (27) amikor hallott Jézusról, eljött, és a sokaságban hátulról megérintette a ruháját, (28) mert így gondolkodott: Ha megérintem akár csak a ruháját is, meggyógyulok. (29) Azonnal elapadt a vérzés forrása, és érezte testében, hogy meggyógyult a bajából. (30) Jézus azonnal észrevette, hogy erő áradt ki belőle, ezért a sokaságban megfordulva így szólt: Ki érintette meg a ruhámat? (31) Tanítványai így feleltek: Látod, hogyan tolong körülötted a sokaság, és azt kérdezed: Ki érintett meg engem? (32) Jézus körülnézett, hogy lássa, ki tette ezt. (33) Az asszony pedig, mivel tudta, mi történt vele, félve és remegve jött elő; leborult előtte, és elmondta neki a teljes igazságot. (34) Ő pedig ezt mondta neki: Leányom, a hited megtartott téged: menj el békességgel, és bajodtól megszabadulva légy egészséges! /RÚF/ 

Az esemény rámutat Jézus törődésére és könyörületére azok iránt, akik betegek és magányosak, és akik általában elveszettek a sokaságban. Sokan nyomódtak Jézus oldalához aznap, amint a tömeg sodródott, de csak egy valaki nyújtotta ki a kezét felé, hogy megérintse és ezzel áldást nyerjen, áldást, amelyre kétségbeesetten szüksége volt. Azonban nem az érintés gyógyította meg, hanem a hite miatt kapott gyógyulást. (Mk 5:34) „A Megváltó meg tudja különböztetni a tömeg szokványos, véletlen érintését a hit érintésétől”. (Ellen G. White: Jézus élete.  344./old.) 

Jézus köntösében nem volt semmilyen kivételes erő, az inkább az asszony hitében, a döntésében rejlett, hogy megérinti Őt, és ezáltal gyógyulást nyer. Az a törékeny nő szenvedése és fájdalma közepette ágyban maradhatott volna aznap reggel, ahelyett, hogy úgy dönt és abban reménykedik, hogy megkeresi Jézust a gyógyulás reményében. Nem volt neki elég, hogy távolról szemlélje, közelebb kellett kerülnie hozzá. Jézus arra hív minket is, hogy hasonlóan cselekedjük ma. Azt mondja:

„Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. Vegyétek magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy én szelíd és alázatos szívű vagyok, és lelketek nyugalmat talál” (Mt 11:28-29), /ÚRK/ 

(Róm 5:3-5). Sőt, dicsekszünk a megpróbáltatásokkal is, mert tudjuk, hogy a megpróbáltatás szüli az állhatatosságot, (4) az állhatatosság a kipróbáltságot, a kipróbáltság a reménységet; (5) a reménység pedig nem szégyenít meg, mert szívünkbe áradt az Isten szeretete a nekünk adott Szentlélek által. /RÚF/ 

White idézet: Sátán a pusztító, az Úr pedig a helyreállító. Az Úr nem dolgozhatott orvosként úgy, ahogy szeretett volna, ezért is mondta: „És nem akartok hozzám jőni, hogy életetek legyen!” Mindenütt enyhülést keresünk, kivéve nála, aki a Józseftől kölcsönvett sírbolt fölött kijelentette: „Én vagyok a Feltámadás és az Élet!” ... 

Krisztus találkozott egy szegény lélekkel, egy asszonnyal, aki mindenét arra költötte, hogy meggyógyuljon testi betegségéből. A bibliai elírás szerint minden vagyonát orvosokra költötte, az állapota mégsem javult, épp ellenkezőleg, csak romlott. De amikor a hite alapján egyszer megérintette Krisztust, azonnal kigyógyult évek óta tartó betegségéből. Ez a szenvedő asszony Krisztus közelébe férkőzött, és hátulról megérintette a ruháját, mert hitt a ruhát viselő személyben, és azonnal meggyógyult. „Ki az, aki engem illete?” – kérdezte Krisztus. A kérdés hallatán Péter elcsodálkozott: „Mester, a sokaság nyom és szorongat téged, és azt mondod: Ki az, aki engem illete?” 

Krisztus felejthetetlen tanítást akart adni a jelenlevőknek. Rá akart mutatni az élő hit érintése és a közönséges érintés közötti különbségre. Így szólt: „Illete engem valaki; mert én észrevettem, hogy erő származék ki tőlem.” Amikor „látta az asszony, hogy nem maradt titokban”, remegve előállt, Jézus lábai elé esett, és előadta fájdalmas történetét. Krisztus megvigasztalta őt: „Bízzál leányom, a te hited megtartott téged; eredj el békességgel!” 

Miért nem járulunk hittel Jézushoz? Sokan csak közönséges módon érintik meg Őt, mert csak a személyével akarnak kapcsolatba lépni. Ez az asszony többet akart. Hittel nyújtotta ki a karját, és azonnal meggyógyult… Az igazság barátai meg fogják tisztelni hitük szerzőjét és bevégzőjét. Krisztus pedig olyan orvos lesz számukra, aki helyreállítja a testüket és a lelküket is. Isten munkatársai felveszik Krisztus igáját, és mind testileg, mind pedig lelkileg szoros kapcsolatba kerülnek Istennel... 

Az Istennel ápolt együtt munkálkodás révén kell edzeni férfiak, nők és gyermekek akaratát … A lelki öröm, valamint a lelki és testi egészség összhangja nyilvánvalóvá válik, és azt az áldást hirdeti, amit az Úr Jézus elhozott a világunkba, hogy felkínálhassa minden embernek, aki hisz. – Christ Triumphant, 239./old. (augusztus 20.)