A pártoskodás a Krisztussal való szövetség megtagadását jelenti. (1Kor 1:10)
Isten elhívott bennünket „az ő Fiával, a mi Urunk Jézus Krisztussal való közösségre”. (1Kor 1:9.)
Krisztus az Urunk, és köré kell csoportosulnunk, tehát hangos „Nem!” a válasz a retorikai (szónoklattan) kérdésekre:
„Hát részekre szakítható-e Krisztus? Talán Pál feszíttetett meg értetek, vagy Pál nevére keresztelkedtetek meg?” (1Kor 1:13), /RÚF/
Krisztus nem szakítható részekre. Krisztust feszítették meg értünk, és „az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében” (Mt 28:19) keresztelkedtünk meg.
Pál megemlíti, hogy „Krisztus teste” vagyunk, „és tagjai rész szerint”. (1Kor 12:27)
A test sok tagból áll, amelyeknek mind megvan a feladata, de egy testet alkotnak. Megfelelő működéséhez minden tagnak végeznie kell a feladatát a képességei szerint. Ez a metafora is érzékelteti, hogy Pál az egységre utal, nem az uniformizmusra ( alapvető tudományos és filozófiai elv). A különbözőségben, vagy még inkább az annak ellenére meglévő egységre kell törekedni.
Azonban minden gondolatot és véleményt fontos alávetni Krisztus Urunknak. Pál annyira meghatározónak tartja Krisztus Úr voltát, hogy 1Korinthus kezdő szakaszában újból és újból ezt emeli ki.
(1Kor 1:2, 7-10). (2) az Isten gyülekezetének, amely Korinthusban van, a Krisztus Jézusban megszentelteknek, elhívott szenteknek; mindazokkal együtt, akik a mi Urunk Jézus Krisztus nevét, az ő és a mi Urunk nevét bárhol segítségül hívják: (7) Ezért nincs hiányotok semmiféle kegyelmi ajándékban, miközben a mi Urunk Jézus Krisztus megjelenését várjátok, (8) aki meg is erősít titeket mindvégig, hogy feddhetetlenek legyetek a mi Urunk Jézus Krisztus napján. (9) Hűséges az Isten, aki elhívott titeket az ő Fiával, Jézus Krisztussal, a mi Urunkkal való közösségre. (10) A mi Urunk Jézus Krisztus nevére kérlek titeket, testvéreim, hogy mindnyájan egyféleképpen szóljatok, és ne legyenek közöttetek szakadások, hanem gondolkodásotokban és meggyőződésetekben jussatok egyetértésre! /RÚF/
Tehát mielőtt elkezdene a pártoskodás és az emberi vezetők kérdésével foglalkozni, azt hangsúlyozza, hogy mindannyiunknak Jézus az Ura. Az egyház középpontjában nem emberi vezetők állnak, a keresztények Jézus köré gyülekeznek. 1Korinthus nyitó verseiben Pál Jézus uralmára helyezi a hangsúlyt, és ez segít megérteni, hogy mit értett a következők alatt:
„gondolkodásotokban és meggyőződésetekben jussatok egyetértésre”. (1Kor 1:10), /RÚF/
A katartidzó görög igéből származik az a szó, ami ebben a fordításban „egyetértés”, és azt jelenti, hogy valamit visszaállítanak a megfelelő állapotába. Amikor emberi vezetők körül pártok alakulnak ki, a gyülekezeti kapcsolatokat helyre kell állítani, és ez a Krisztusban való egység által történhet meg, ha meghalunk az énünknek.
White idézet: A hit szeme Istenre irányul, hogy a láthatatlanra tekintsen, ne pedig a most láthatókra. A hit várakozik a jövőben teljesedő jóra, és kimondhatatlan áldásokat tapasztal meg a menny ajándékában. A jövendő élet reménye keresztény hitünk meghatározó része. Ha hagyjuk, hogy a világ vonzása a lélek és Isten közé álljon, akkor csak a világban tapasztalható dolgokat tudjuk majd megkülönböztetni… Nézz feljebb, rögzítsd hited tekintetét a láthatatlan dolgokra, és erős leszel Isten ereje által.
Jézusra nézve a hitünk erősödik, mert Ő mindannak a középpontja, ami vonzó és kedves. Minél többet szemléljük a mennyei dolgokat, a földiek annál kevésbé lesznek kívánatosak és vonzók. Minél inkább Krisztusra szegezzük a tekintetünket, akiben az örök életre vonatkozó bizakodásunk összpontosul, a hitünk annál inkább növekszik, a reménységünk megerősödik, a szeretetünk intenzívebbé és felüdítővé válik, a lelki látásunk megtisztul, valamint fejlődik a lelki intelligenciánk. Egyre inkább felismerjük Isten ránk vonatkozó felhívását, hogy meg kell tisztulnunk annak a világnak a befolyásától és életgyakorlatától, amely nem ismeri Istent, sem Jézus Krisztust, akit Ő küldött el.
Minél többet szemléljük Krisztust, és beszélünk az érdemeiről, minél inkább tanúskodunk hatalmáról, annál teljesebben tükrözzük vissza képmását a jellemvonásainkban, és annál kevésbé vetjük alá az elménket és érzelmeinket a világ bénító befolyásának. Minél inkább Jézussal foglalkoznak a gondolataink, annál kevésbé fog elborítani a kétségek köde, és annál könnyebben helyezzük minden próbánkat és terhünket a terhek hordozójára.
A hitnek át kell hatolnia Sátán pokoli árnyékán, és összpontosuljon Jézus Krisztusra, a mi főpapunkra, aki az érdekünkben lépett a kárpiton túl. Bármilyen felhők borítják is el az eget, és bármilyen vihar tombol a lélek körül, ez a horgony szilárdan tart, és biztosak lehetünk a győzelemben. – Mennyei helyeken, 127. (ápr. 30.)
Ó, milyen irgalmas Urunk van! „Nem hagylak el, sem el nem távozom tőled.” (Zsid 13:5) „Ímé, az én markaimba metszettelek fel téged.” (Ésa 49:16) „Nem hagylak titeket árvákul.” (Jn 14:18) Aki kéri, elnyeri a Szentlelket. Gondold el, készségesebben kínálja fel Szentlelkét, mint a szülők, akik jó ajándékokat akarnak adni gyermekeiknek. Hát ne örüljünk és ne örvendezzünk?! A sötétség erőinek pokoli munkásságát nem szabad olyan hosszú ideig szemlélnünk, mígnem elvész a reményünk és a bátorságunk. Jézus él, és engednünk kell, hogy hitünk áttörjön a sötétségen… Maradjunk a világosságban, és örüljünk az igazság Napja ragyogásának.
Jézus él, hogy esedezzen érettünk. Bár sötétség borítja a földet és homály a népeket, az életünk csak akkor van biztonságban, ha el van rejtve Krisztussal együtt Istenben. Drága Megváltónk! Csak Őrá összpontosítson az örök életbe vetett reménységünk, és akkor képesek leszünk beszélni a hitről, a reménységről, a bátorságról, és világosságot tudunk árasztani magunk körül… Krisztus mondta: „Ti vagytok a világ világossága… hegyen épített város… Úgy fényljék a ti világosságtok az emberek előtt, hogy… dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.” (Mt 5:14-16) A hitnek át kell törnie még a legsötétebb homályon is. Az Istenbe vetett egyszerű és őszinte bizalom dicsőíti nevét, és ezen bizalom révén világosságot áraszthattok az Úrban. Áldjátok az Urat! Dicsőítsétek és magasztaljátok Istent végtelen szeretetéért. – That I May Know Him, 284./old.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése