1. „nem irigykedik” (dzéloó). A dzéloó szó pozitív értelmű is lehet: „törekedjetek (dzéloó) a fontosabb kegyelmi ajándékokra”
(1Kor 12:31), /RÚF/; „kívánjátok (dzéloó) a lelki ajándékokat”.
(1Kor 14:1). Törekedjetek a szeretetre, buzgón kérjétek a lelki ajándékokat, de leginkább azt, hogy prófétáljatok. /RÚF/
Itt azonban negatív értelmű, mint versében.
(ApCsel 7:9). Az ősatyák pedig féltékenykedtek Józsefre, és eladták Egyiptomba, de Isten vele volt. /RÚF/)
Vágyni a lelki ajándékokra jó, de a tehetséges emberek irigylése nem az, mert az megoszláshoz vezet.
(1Kor 3:3). mert még testiek vagytok. Amikor ugyanis irigység és viszálykodás van közöttetek, nem testiek vagytok-e, és nem emberi módon viselkedtek-e? /RÚF/
2. „nem kérkedik” (perpereuomai). A perpereuomai ige az arrogancia, a másoktól jövő elismerés vágyának gondolatát hordozza. A szeretet azonban nem önmagára fókuszál, ami még világosabban látszik a következőkben.
3. „nem fuvalkodik fel” (phüszioó). A phüszioó ige előfordul versében, Pál nevezetes kijelentésében, miszerint „Az ismeret felfuvalkodottá tesz, a szeretet pedig épít.”
(1Kor 8:1). (Ami pedig a bálványáldozati húst illeti, tudjuk, hogy mindnyájunknak van ismerete: az ismeret felfuvalkodottá tesz, a szeretet pedig épít. /RÚF/)
4. „nem cselekszik éktelenül” (aszkhémoneó). Az aszkhémoneó ige elég tág értelmű, de többnyire azt jelenti, hogy valaki a társadalmi és erkölcsi normákkal ellentétesen jár el, gyalázatos, szégyenletes, illetlen vagy helytelen módon. Pál valószínűleg Korinthusban az „erősek” táborának az „erőtelenekkel” szembeni arrogáns, durva magatartására utal.
(1Kor 4:10). Mi bolondok vagyunk Krisztusért, ti pedig okosak Krisztusban, mi erőtlenek, ti pedig erősek, ti megbecsültek, mi pedig megvetettek. /RÚF/;
(1Korinthus 8:1-13). Ami pedig a bálványáldozati húst illeti, tudjuk, hogy mindnyájunknak van ismerete: az ismeret felfuvalkodottá tesz, a szeretet pedig épít. (2) Ha valaki azt gondolja, hogy ismer valamit, az még semmit sem ismert meg úgy, ahogyan ismerni kell. (3) De ha valaki szereti Istent, azt már ismeri Isten. (4) Ami tehát a bálványáldozati hús evését illeti, tudjuk, hogy nincs bálvány a világon, és hogy Isten sincs más, csak egy. (5) Mert ha vannak is úgynevezett istenek, akár az égben, akár a földön, mint ahogyan sok isten és sok úr van, (6) nekünk mégis egyetlen Istenünk az Atya, akitől van a mindenség, mi is őérte, és egyetlen Urunk Jézus Krisztus, aki által van a mindenség, mi is őáltala. (7) Viszont nem mindenkiben van meg ez az ismeret, sőt némelyek a bálványimádás régi szokása szerint a húst még mindig bálványáldozati húsként eszik, és lelkiismeretük, mivel erőtlen, beszennyeződik. (8) Az étel pedig nem visz minket Istenhez közelebb; ha nem eszünk, nem lesz belőle hátrányunk, és ha eszünk, abból sem lesz előnyünk. (9) De vigyázzatok, nehogy ez a szabadságotok valamiképpen megütközést váltson ki az erőtlenek között. (10) Mert ha valaki látja, hogy te, akinek ismereted van, a bálványtemplom asztalánál ülsz, vajon nem fog-e erőtlen lelkiismerete felbátorodni arra, hogy ő is megegye a bálványáldozati húst? (11) És így ismereteddel vesztét okozod erőtlen testvérednek, akiért Krisztus meghalt. (12) Így amikor a testvérek ellen vétkeztek, és erőtlen lelkiismeretüket megsértitek, Krisztus ellen vétkeztek. (13) Ezért tehát, ha az étel megbotránkoztatja testvéremet, inkább nem eszem húst soha, hogy őt meg ne botránkoztassam. /RÚF/]
5. „nem keresi a maga hasznát”. (dzéteó) Ez hasonló ahhoz, amit 1Kor 10:24 versében mond Pál:
(1Kor 10:24) Senki se a maga javát keresse, hanem a másét. (ÚRK)
A szeretet másokért lemond arról, amihez joga lenne.
6. „nem gerjed haragra” (paroxünó). A paroxünó ige belső izgalmi állapotot jelez, amikor az ember könnyen haragra gerjeszthető. Ez azt jelenti, hogy a szeretet nem indulatos, dühös természetű vagy ingerlékeny.
7. „nem rója fel a gonoszt”.(logidzomai) A logidzomai ige jelentése itt a számvetés gondolatára utal, és azt érti ez alatt, hogy a szeretet nem tartja számon az ellene elkövetett rosszakat. Más szóval, a szeretet megbocsátó.
8. „nem örül a hamisságnak”. (khairó)A szeretet nem vezet listát a másik által elkövetett rossz dolgokról, és az örömét sem leli azokban. Amikor igazán szeretünk másokat, nem örülünk a hibáiknak, inkább igyekszünk segíteni nekik.
White idézet: Azok, akik mások figyelmét saját jócselekedeteikre akarják irányítani, és folyton ártatlanságukról beszélnek, a lelki életben elért eredményeiket hangoztatják, csak saját lelküket csalják meg. Az egészséges ember, akinek elegendő képessége van hivatása teljesítésére, és napról napra megfelel kötelességének, aki állandóan jókedvű, és akinek arca viruló színben van, nem igyekszik mindazok figyelmét testi erejére és egészségére felhívni, akikkel találkozik. Egészség és testi erő életének oly természetes tartozéka, hogy azok áldásainak alig van tudatában.
Ez áll az igazán jámbor emberre is. Jóságának és életszentségének nincsen tudatában. Az igaz hit alapelvei életforrásává és szokásává lettek úgy, hogy részére épp olyan természetes dolog a Lélek gyümölcseit teremni, mint amilyen természetes, hogy a fügefa fügét és a rózsabokor rózsát terem. Természetét olyan tökéletesen áthatja Isten és embertársai iránti szeretet, hogy készséges szívvel végzi Krisztus munkáját.
Aki befolyása alá kerül, azonnal meggyőződik keresztény életének szépségéről, tisztaságáról, s bár ő maga nincs is tudatában; mert tökéletes összhangban van szokásaival és hajlamaival. Isteni világosságért könyörög és örömmel jár világosságban. Étele és itala: hogy mennyei Atyja akaratát teljesítse. Élete Istenben van elrejtve Krisztussal. Ezzel nem dicsekszik, s látszólag még tudatában sincs erényének. Isten az alázatosakban és szelídekben gyönyörködik, akik híven követik a Mester lábnyomát Az angyalok vonzódnak hozzájuk és szívesen szolgálnak nekik. Az ilyen keresztényeket lebecsülhetik azok, akik magasztosabb tulajdonságokra tartanak igényt és jócselekedeteikkel kérkednek, de a mennyei angyalok szeretettel veszik körül őket – tűzfal gyanánt. – Megszentelt élet, 12-13./old.
Akik megszentelődtek az igazság által, arról tesznek bizonyságot, hogy az életük megújult, és készülnek a mennyei átköltözésre. Amíg azonban életüket irigység, büszkeség és kételyek uralják, Krisztus nem lakozhat a szívükben. Lelkükben nincs jelen az Ő szeretete.
Az isteni természet részesei keresztre szegezték az önfelmagasztaláshoz vezető büszkeség és önigazultság lelkületét. Helyébe viszont beköltözött Krisztus Lelke, hogy az életük megteremhesse a Lélek gyümölcseit. Krisztus lelkületével rendelkezve, az Ő követőiként felfedezik jellemének kegyelmi ajándékait.
Ennél kevesebbet nem fogadhat el Isten az embertől. Semmi más nem fogja megtisztítani és szentté tenni a jellemét, hogy beléphessen a mennybe. Amint az ember felöltözi Krisztust, a változás meglátszik a lelkületében, a szavaiban és tetteiben is, és mennyei légkör veszi körül a lelkét, mivel Krisztus őbenne lakozik. – This Day with God, 118./old.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése