Milyen mondanivalója van a világmindenség Teremtőjének számunkra? Miért kommunikál velünk? Azért, mert bűnbe süllyedt emberek vagyunk, bűnös világban élünk, halál, szenvedés, megpróbáltatás vár ránk. Isten tehát szól hozzánk, mert szeretné, ha tudnánk, miért vagyunk itt, miért alakulnak annyira rosszul a dolgok, de mindennek ellenére miért reménykedhetünk a szeretetében.
Az általános kinyilatkoztatás, ahogy a természet világában látjuk, ékesen szól Isten végtelen hatalmáról és gondoskodó szeretetéről. Dávid király kijelentette:
„Az egek beszélik Isten dicsőségét, és kezeinek munkáját hirdeti az égboltozat”. (Zsolt 19:2)
Pál apostol hozzátette: „Mert ami benne láthatatlan, tudniillik az ő örökkévaló hatalma és istensége, a világ teremtésétől fogva alkotásaiból megérthető és meglátható. Nincs tehát mentség számukra” (Róm 1:20), /ÚRK/
Ámulva gondolkodhatunk Isten helyreállító hatalmáról is, ami megnyilvánul világunkban a gyógyulás titokzatos folyamatában. „Isten gyógyító ereje hatja át az egész természetet. Ha egy fát megvágnak, egy embert megsebesítenek vagy eltörik egy csontja, a szervezet azonnal megkezdi a sérülés helyreállítását. Sőt, mielőtt a szükség léteznék, a gyógyító tényezők már készenlétben állnak, és mihelyst megsérül egy testrészünk, minden erő hozzálát a helyreállítás munkájához” (Ellen G. White: Előtted az élet – Nevelés. Budapest, 1992, Advent Kiadó, 111./old.)
Valóban csodálatos a természet világa, sokat tanulhatunk általa, ugyanakkor nemcsak Isten hatalmát és szeretetét mutatja, hanem a gonoszság jelenlétét is. – fényében érthető igazán.
(1Móz 3:14-19). Akkor ezt mondta az Úristen a kígyónak: Mivel ezt tetted, átkozott légy minden jószág és minden vadállat között: hasadon járj, és port egyél egész életedben! (15) Ellenségeskedést támasztok közted és az asszony között, a te utódod és az ő utódja között: ő a fejedet tapossa, te pedig a sarkát mardosod. (16) Az asszonynak ezt mondta: Igen megnövelem terhességed fájdalmát, fájdalommal szülöd gyermeked. Vágyakozni fogsz férjed után, ő pedig uralkodni fog rajtad. (17) Az embernek pedig ezt mondta: Mivel hallgattál feleséged szavára, és ettél arról a fáról, amelyről megparancsoltam, hogy ne egyél, legyen a föld átkozott miattad, fáradsággal élj belőle egész életedben! (18) Tövist és bogáncsot hajtson neked, és a mező növényét egyed! (19) Arcod verejtékével egyed a kenyeret, míg visszatérsz a földbe, mert abból vétettél! Bizony por vagy, és vissza fogsz térni a porba! /RÚF/; Mt 13:24-30. Más példázatot is mondott nekik: Hasonló a mennyek országa ahhoz az emberhez, aki jó magot vetett a szántóföldjébe. (25) De amíg az emberek aludtak, eljött az ellensége, konkolyt vetett a búza közé, és elment. (26) Amikor a vetés szárba szökkent, és kezdett kalászt hozni, látható lett a konkoly is. (27) A szolgák ekkor odamentek a gazdához, és ezt mondták neki: Uram, te jó magot vetettél a földedbe. Honnan került hát bele a konkoly? (28) Ő pedig így felelt: Valamelyik ellenségem tette ezt! A szolgák erre megkérdezték: Akarod-e, hogy elmenjünk, és összeszedjük a konkolyt? (29) Ő azonban így válaszolt: Nem, mert amíg a konkolyt szednétek, kiszaggatnátok vele együtt a búzát is. (30) Hadd nőjön együtt mind a kettő az aratásig, és majd az aratás idején szólok az aratóknak: Szedjétek össze először a konkolyt, kössétek kévébe, és égessétek el, a búzát pedig gyűjtsétek be csűrömbe! /RÚF/] Ez a vegyes üzenet csak Isten külön kinyilatkoztatása – Jézus Krisztus, Isten testté lett Igéje és a Biblia, Isten írott Igéje, amely bizonyságot tesz róla (Jn 5:39. Ti azért kutatjátok az Írásokat, mert azt gondoljátok, hogy azokban van az örök életetek: pedig azok rólam tesznek bizonyságot, /RÚF/
A Szentírás Isten üzeneteinek ihletett feljegyzése, amelyeket a korszakokon át minden embernek küld. Ezekből értesülünk a világ teremtéséről, a tragikus bukásról, Isten hatalmas megváltási tervéről, valamint a Föld bolygó végső helyreállításáról. Néhány bibliai beszámoló talán rövid és nem terjed ki mindenre, de mindig megbízhatók, mivel Isten szól belőlük hozzánk.
(2Tim 3:16-17). A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre; (17) hogy az Isten embere tökéletes és minden jó cselekedetre felkészített legyen. /RÚF/;
(2Pt 1:19-21). hanem drága véren, a hibátlan és szeplőtelen Báránynak, Krisztusnak a vérén. (20) Ő ugyan a világ teremtése előtt kiválasztatott, de az idők végén megjelent tiértetek, (21) akik általa hisztek Istenben, aki feltámasztotta őt a halottak közül, és dicsőséget adott neki, hogy hitetek Istenbe vetett reménység is legyen. /RÚF/
White idézet: Amikor beismerjük, hogy a Biblia nagy igazságait nem vagyunk képesek teljesen felfogni, egyúttal beismerjük, hogy véges elménk gyenge az örök, végtelen igazságok megértéséhez; beismerjük, hogy mi, emberek, korlátolt emberi ismereteinkkel a Mindenható terveit nem tudjuk megérteni.
A kételkedők és hitetlenek csak azért vetik el Isten Igéjét, mert nem tudják teljesen megfejteni; de még, akik vallják, hogy hiszik a Szentírást, azok sincsenek túl e tekintetben minden veszélyen. Az apostol mondja: „Vigyázzatok atyámfiai, hogy valaha ne legyen bármelyikőtöknek hitetlen gonosz szíve, hogy az élő Istentől elszakadjon.” (Zsid 3:12) Jól cselekszünk, ha a Szentírás minden egyes pontját tüzetesen tanulmányozzuk, és kutatjuk Isten mélységeit. (1Kor 2:10. Nekünk pedig kinyilatkoztatta Isten a Lélek által, mert a Lélek mindent megvizsgál, még Isten mélységeit is. /RÚF/) amennyiben a Bibliában nyilvánvalóak. Ugyanis a „titkok az Úréi, ami Istenünkéi; a kinyilatkoztatott dolgok pedig miénk és a mi fiainké mindörökké…” (5Móz 29:29) Sátánnak azonban érdeke, hogy kutató szellemi erőinket megrontsa, összezavarja. A bibliai igazságok vizsgálatához hozzávegyül egy kis büszkeség is, úgy, hogy az emberek türelmüket és kedvüket veszítik, ha a Szentírás minden egyes helyét megelégedésükre nem tudják kimagyarázni. Igen megalázónak tartják beismerni azt, hogy az ihletett Igét nem értik teljesen. Nem tudnak türelmesen várni, míg Isten jónak látja, hogy kinyilatkoztassa nekik igazságát. Azt hiszik, hogy tehetetlen, emberi bölcsességük elégséges a Szentírás megértéséhez, s mivel erre nem képesek, nyíltan tagadják tekintélyét, hatalmát. Isten mondja: „Mert nem az én gondolataim a ti gondolataitok, és nem a ti útaitok az én útaim… Mert… magasabbak az én útaim útaitoknál…” (Ésa 55:8-9) Igaz, hogy sok elméletről és tanról általában azt hiszik, hogy a Bibliából származik, pedig nem alapul a Szentírás tanításain; a valóság az, hogy szöges ellentétben állnak az ihletett kijelentésekkel. Ezek a dolgok okozták számos ember kétkedését és tévelygését. De ezekért a hamis tanokért nem vádolhatjuk a Bibliát, hanem csakis az emberi ferdítéseket.
Ha a teremtett lényeknek lehetséges volna tökéletes ismeretet szerezni Istenről és műveiről, akkor ezen pontot elérve, többé nem volna számukra újabb terület a kutatásra, többé nem növekedhetnének az igazságban, nem fejlődhetne értelmük és szívük. Isten többé nem lenne a legtökéletesebb lény, és az ember, ha a tudás és megismerés legmagasabb fokát elérte, többé nem juthatna feljebb. Adjunk hálát Istennek, hogy ez nem így van! Isten végtelen; benne van a „bölcsességnek és ismeretnek minden kincse elrejtve”. (Kol 2:3) Még ha az örökkévalóságon át kutatnak is az emberek, akkor sem lesznek képesek kimeríteni hatalmának, bölcsességének és jóságának gazdagságát. Isten szándéka, hogy Igéjének igazsága már ebben az életben is mindjobban feltáruljon népe előtt. Ezt a tudást csak egyetlen úton-módon szerezhetjük meg: ha a Szentlélek érteti meg velünk, aki ihlette az Írásokat. „Azonképpen az Isten dolgait sem ismeri senki, hanemha az Istennek Lelke”, „mert a Lélek mindeneket vizsgál, még az Istennek mélységeit is.” (1Kor 2:11, 10) Az Üdvözítő megígérte tanítványainak és követőinek: „De mikor eljő… az igazságnak Lelke, elvezérel majd titeket minden igazságra…, mert az enyémből vesz, és megjelenti néktek.” (Jn 16:13-14) – Jézushoz vezető út, 108-109./old.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése