Az adósság problémája

 

5Móz 28:1-2, 12. Ha engedelmesen hallgatsz az Úrnak, a te Istenednek szavára, ha megtartod és teljesíted mindazokat a parancsolatokat, amelyeket ma parancsolok neked, akkor a föld minden népe fölé emel téged Istened, az Úr. Rád szállnak mindezek az áldások, és kísérni fognak téged, ha hallgatsz az Úrnak, a te Istenednek szavára. Megnyitja az Úr előtted gazdag kincsesházát, az eget, és esőt ad földedre, amikor csak kell, és megáldja kezed minden munkáját. Te kölcsönadsz a többi népnek, de magad nem szorulsz kölcsönre. /RÚF/ 

Kutatások bizonyítják, hogy az emberek általában három fő okból kerülnek anyagi nehézségbe. Előfordulásuk gyakorisága alapján soroljuk itt fel ezeket. Az első a tudatlanság. Sokan még a tanultak közül sem értenek a pénzügyekhez. Sosem hallottak a bibliai vagy akár a világi pénzkezelési elvekről. Viszont van remény! 

 Az anyagi nehézségek második oka a kapzsiság/pénzsóvárság vagy az önzés. Az emberek egyszerűen többet költenek a reklámokra és személyes vágyakra reagálva, mint amit megengedhetnének maguknak. Nem hajlandóak ott élni, azt vezetni vagy viselni, amit tulajdonképpen megengedhetnek maguknak. A legtöbben közülük azt is érzik, hogy túl szegények a tizedfizetéshez. Ennek következményeként Isten megígért bölcsessége és áldásai nélkül élik le az életüket (lásd Mal 3:10-11. Hozzátok be a raktárba az egész tizedet, hadd legyen eleség a házamban, és így tegyetek próbára engem! – mondja a Seregek Ura. Meglátjátok, hogy megnyitom az ég csatornáit, és bőséges áldást árasztok rátok. Elriasztom tőletek a sáskákat, nem pusztítják el földetek termését, nem teszik tönkre szőlőtöket a határban – mondja a Seregek Ura. /RÚF/ Mt 6:33. Keressétek először Isten országát és az ő igazságát, és mindezek ráadásként megadatnak majd nektek. /RÚF/) Van számukra is remény, viszont ahhoz szívbéli változásra és a megelégedettség lelkületére van szükség! 

Egyéni szerencsétlenség miatt is találhatja magát az ember anyagi nehézségek között. Megeshet, hogy valaki komolyan megbetegszik, de nincs egészségbiztosítása. Talán elhagyta a házastársa, aki szórta a pénzt, természeti csapás következtében megsemmisülhetett minden vagyona. Az is lehet, hogy valaki molyszegénységben született és nőtt fel. Van remény a számukra is! Bár az útjuk nehezebb, mégis képesek lehetnek felülkerekedni a gondjaikon. Változás jöhet keresztény barátok támogatása révén, istenfélő tanácsadók gondolatai és/vagy segítsége által, a kemény munkával párosuló tanulással, illetve Isten áldásainak és gondviselésének köszönhetően. 

 Bármi is legyen az adósság oka, azt fel lehet számolni, még akkor is, ha az az ember saját hibájából halmozódott fel. Az adósoknak viszont változtatniuk kell az életükön, a költekezési szokásaikon és az anyagi prioritásaikon!

Hogyan tudnánk jobban követni azt, amire itt az Ige tanít bennünket? 1Tim 6:6-9. Valóban nagy nyereség a kegyesség megelégedéssel, mert semmit sem hoztunk a világba, nem is vihetünk ki semmit belőle. De ha van élelmünk és ruházatunk, elégedjünk meg vele. Akik pedig meg akarnak gazdagodni, kísértésbe, csapdába, sok esztelen és káros kívánságba esnek, amelyek az embereket pusztulásba és romlásba döntik. /RÚF/ 

White idézet: Nagyon helyes az a vágy, hogy magad hordozd terhedet, és ne edd a másoktól való függés kenyerét. Nemes, nagylelkű törekvés az, mely önfenntartásra indít. A szorgalmas életmód és a takarékosság szükséges. Sokan, nagyon sokan nem úgy nevelték magukat, hogy kiadásaik ne lépjék túl bevételeiket. Nem tanulják meg a körülményekhez való alkalmazkodást, ezért újra és újra kölcsönkérnek, és elárasztja őket az adósság, aminek következtében elkedvetlenednek és elcsüggednek… Mindenki tanulja meg, hogyan kell a számlákat vezetni! Némelyek elhanyagolják ezt a munkát, mert lényegtelennek tartják, azonban ez helytelen. Minden kiadást pontosan fel kell jegyezni. – Boldog otthon, 374./old. 

 Krisztus követői ne vessék meg a gazdagságot, hanem azt az Úrtól rájuk bízott talentumnak tekintsék. Az ajándékok bölcs felhasználása révén Krisztus követői örök áldásokban részesülhetnek. De nem szabad elfelejtenünk, hogy Isten nem azért adott javakat, hogy azokat saját kedvünk szerint használjuk fel, hogy szabadjára engedjük hajlamainkat, vagy a saját belátásunk szerint kínáljuk fel adományként. Az anyagiakat nem szabad önző módon, saját vágyaink kielégítésére használni. Ez helytelen magatartást jelent az Úrral és embertársainkkal szemben, amivel csak zűrzavart és nehézséget okozunk… A gazdagok és a szegények is maguk döntik el örök sorsukat, és bebizonyítják, hogy méltókká lettek-e vagy sem a szentek örökségének elfogadására. Aki önző módon használja fel javait ezen a földön, annak a jellemtulajdonságai valójában elárulják, hogy mit tenne, ha nagyobb előnyökben részesült volna, és ha Isten országának múlhatatlan kincseit birtokolná. A földön ápolt önző elveknek nincs helyük a mennyben, ahol minden ember egyenlő. – Counsels on Stewardship, 133./old. 

 Ha kényelemszeretők vagytok, késedelem nélkül távolítsátok el azt az életetekből, különben örök kudarc lesz a sorsotok. A takarékosság, a szorgalom és a komoly hozzáállás már ezen a földön sokkal értékesebb számotokra és gyermekeiteknek, mint bármilyen gazdagság. Idegenek és vándorok vagyunk ezen a földön. Ne pazaroljuk eszközeinket olyan vágyak kielégítésére, amelyekkel kapcsolatosan Isten azt várja el, hogy elfojtsuk azokat. Kívánságaink visszaszorításával igyekezzünk megfelelően képviselni a hitet. – Review and Herald, 1903. december 24. 

 Gyakran találkozunk olyan emberekkel, akik sosem boldogok. Nem részesülnek abban az örömben és békességben, amit Jézus megadhatna nekik. Kereszténynek vallják magukat, viszont nem fogadják el azokat a feltételeket, amelyek alapján teljesedhetnek az isteni ígéretek. Jézus mondotta: „Jöjjetek énhozzám… Vegyétek föl magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy én szelíd és alázatos szívű vagyok: és nyugalmat találtok a ti lelkeiteknek. Mert az én igám gyönyörűséges, és az én terhem könnyű.” (Mt 11:28-30) Sokan azért nyugtalankodnak, mert nem a Mester iskolájában tanulnak. Isten gyermeke, aki kész áldozatot hozni, tapasztalatból tudja, hogy mit jelent Krisztus békéje.

 Az életben a legjobb dolgok – egyszerűség, őszinteség, tisztaság, folt nélküli feddhetetlenség – nem vásárolhatók meg, és el sem adhatók. Ingyen lettek felkínálva írástudatlannak és tanultnak, fehérnek és feketének, szegénynek és királynak egyaránt. – That I May Know Him, 85./old.

Adósságok kezelése

 „A gazdag uralkodik a szegényeken, és aki kölcsönt vesz, szolgája a kölcsönadónak.” (Péld 22:7, ÚRK) Az adósság egyik meghatározása az, hogy „ma abból élünk, amit a jövőben akarunk megkeresni.” Manapság mintha az élet velejárója lenne az adósság, de nem kellene ennek így lennie a keresztények között. A Biblia óv attól, hogy adósságba verjük magunkat. A Szentírás legalább huszonhat utalást tesz az adósságra, ami mind egytől egyik rosszalló. Nem azt mondja, hogy bűn pénzt kölcsönvenni, de megemlíti annak gyakori rossz következményeit. Pál a következőt tanácsolta az anyagi kötelezettségeket illetően: „Adjátok meg azért mindenkinek, mivel tartoztok: akinek az adóval, az adót; akinek a vámmal, a vámot; akinek a félelemmel, a félelmet; akinek a tisztességgel, a tisztességet. Senkinek semmivel ne tartozzatok, hanem csak azzal, hogy egymást szeressétek” (Róm 13:7-8) 

 Miért van az, hogy az adósság tulajdonképpen nemzetközi csapás minden lehetséges szinten – egyéni, vállalati és állami szinten egyaránt? Mindig minden társadalomban volt legalább egy kis rész, amelyik eladósodott. Ma viszont az embereknek sokkal nagyobb hányadának van adóssága, ami szinte sohasem szolgál a javukra.

 White idézet: Egyesek semmit sem hoztak, és nem csatlakoztak a rendszeres adományozás tervéhez, amit azzal magyaráztak, hogy adósságaik vannak. Azt állították, hogy előbb el kell jutniuk oda, hogy senkinek se tartozzanak. Adósságuk azonban nem hozható fel kifogásként. Láttam, hogy nekik is meg kellett volna adniuk a császárnak azt, ami a császáré, és Istennek, ami az Istené. Némelyek kötelességüknek tartják a „senkinek semmivel se tartozzatok” parancsolat betartását, és úgy gondolják, hogy Isten semmit sem vár el tőlük addig, míg nem fizetik vissza a adósságaikat. Ám tévednek, és megfosztják Istent attól, ami az övé. Minden ember megfelelő áldozatot mutasson be az Úrnak. Akinek kölcsöne van, a saját részéből fizesse azt vissza, nem az Úréból. – Counsels on Stewardship, 258./old.

 Nincs olyan élethelyzet, az emberi életnek szakasza, amelyre a Biblia ne adna értékes tanítást. Legyen bárkiről szó – uralkodó és alattvaló, gazda és szolga, vevő és eladó, kölcsönvevő és kölcsönadó, szülő és gyermek, tanár és diák – mind-mind felbecsülhetetlen értékű tanulságot találhat benne. Isten Igéje azonban mindenekelőtt az üdvösség tervét tárja elénk: bemutatja, hogyan juthat a bűnös ember Istennel békességre, lefekteti a z igazság és kötelesség elveit, melyeknek életünket kell szabályozniuk, és megtartásuk esetén Istentől jövő segítséget ígér. 

Túlmutat e gyorsan tovaszálló életen, az emberiség rövid és zűrzavaros történelmén. Szemünk elé tárja az örök korszakok hatalmas távlatait, olyan korokat, amelyeket bűn nem terhel, szomorúság nem homályosít el. Megtanítja, hogyan érhetjük el az áldottak örök hajlékát, és a lelkünkre köti, hogy reményeinket abba az országba vessük és szívünket odakössük.

 – A keresztény nevelés alapjai, 542./old.

 A bölcs a következő szavakkal fordul a közömbös emberhez: „Eredj a hangyához, te rest, nézd meg az ő útait, és légy bölcs! Akinek nincs vezére, igazgatója, vagy ura, nyárban szerzi meg az ő kenyerét, aratáskor gyűjti eledelét.” (Péld 6:6-8) Hajlékuk készítése közben a hangyák rátermettségről és kitartásról tesznek bizonyságot. Igaz, hogy egyetlen hangya csupán egy kis sárgolyót képes magával cipelni, viszont türelme és kitartása csodákra képes. Salamon feddésként mutat a hangya szorgalmára, és szavait azokhoz intézi, akik semmittevésre pazarolják az idejüket, vagy olyan dolgokkal foglalkoznak, amelyek tönkreteszik a lelket és a testet. A hangya idejében felkészül a következő évszakra, miközben az értelemmel felruházott emberek közül sokan nem képesek felkészülni az eljövendő örökéletre. – Counsels to Parents, Teachers and Students, 190./old.

Krisztus földi születése előtti léte

Miközben Isten Szava beszél Krisztusról, aki emberi testben e földön élt, határozottan szól a földi születése előtti létéről is. Az Ige isteni személyként létezett az Atya mellett. Az örökkévalóságtól kezdve Ő volt a szövetség közbenjárója, akiben a föld minden nemzetei - zsidók és pogányok egyaránt - megáldatnak, amennyiben elfogadják őt. "Az Ige vala az Istennél, és Isten vala az Ige" (Jn 1:1). Az emberek, de már az angyalok teremtése előtt is, az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige.

  A világ általa lett, "...és nála nélkül semmi sem lett, ami lett" (Jn 1:3). Ha Krisztus teremtett mindent, akkor léteznie kellett a teremtett dolgok megléte előtt. Az erre vonatkozó szavak oly határozottak, hogy senkinek sem kell kétségben maradnia felőlük. Krisztus Istentől volt, a szó legkomolyabb értelmében. Az örökkévalóság óta Istennel volt, mindenek fölötti, örökké áldott Isten.
  Az Úr Jézus Krisztus, Isten szent Fia, öröktől fogva különálló személyként létezett, mégis egy volt az Atyával. Ő volt a menny túláradó dicsősége, a mennyei lények parancsnoka, és az angyalok imádó hódolata joggal illette meg, s nem jelentette az Isten megrablását. "Az Úr az ő útának kezdetéül szerzett engem" - jelenti ki - "az ő munkái előtt régen. Örök időktől fogva felkenettem, kezdettől, a föld kezdetétől fogva. Még mikor semmi mélységek nem voltak, születtem vala; még mikor semmi források, vízzel teljesek nem voltak. Minekelőtte a hegyek leülepedtek volna, a halmoknak előtte születtem. Mikor még nem csinálta vala a földet és a mezőket, és a világ porának kezdetét. Mikor készíté az eget, ott valék; mikor felveté a mélységek színén a kerekséget" (Péld 8:22-27).
  Világosság és dicsőség övezi azt az igazságot, mely szerint Krisztus a világ alapítása óta egy volt az Atyával. A sötét helyen fénylő világosságot isteni, eredeti világosság teszi ragyogóvá. Ez, az önmagában is végtelenül titkos igazság más titkos és egyébként megmagyarázhatatlan igazságokat tesz érthetővé, miközben a világosság védelme veszi körül - megközelíthetetlen és felfoghatatlan.
  "Minekelőtte hegyek lettek és föld és világ formáltaték, öröktől fogva mindörökké te vagy Isten" (Zsolt 90:2). "A nép, amely sötétségben ül vala, láta nagy világosságot, és akik a halálnak földében és árnyékában ülnek vala, azoknak világosság támada" (Mt 4:16). Ezek a versek Krisztus földi születése előtti létét, valamint világunkban való megjelenésének célját mutatják be az örökkévalóság trónjáról érkező világosság élő sugaraiként. "Seregelj hát egybe, seregek leánya! Ostrommal támadt ellenünk; pálcával verjék arcul Izrael bíráját! De te, Efratának Bethleheme, bár kicsiny vagy a Júda ezrei között: belőled származik nékem, aki uralkodó az Izraelen; akinek származása eleitől fogva, öröktől fogva van" (Mik 5:1-2).
  "Mi pedig Krisztust prédikáljuk" - jelentette ki Pál - "mint megfeszítettet, a zsidóknak ugyan botránkozást, a görögöknek pedig bolondságot; Ámde maguknak a hivatalosoknak, úgy zsidóknak mint görögöknek Krisztust, Istennek hatalmát és Istennek bölcsességét" (1Kor 1:23-24).