Szent sátor

 A szent sátor építésekor, amely Isten hajléka lett, Mózes azt az utasítást kapta, hogy mindent a mennyei minta szerint készítsen el. Isten felhívta őt a hegyre, kinyilatkoztatta neki a mennyei dolgokat, és a szentélyt – minden hozzá tartozó berendezéssel együtt – annak mintájára készítették el

Mialatt a szent sátor építése előre haladt, és a nép Mózeshez hozta adományait, és ő a munkásoknak adta azokat mindazok a bölcs emberek, akik részt vettek a munkában, megvizsgálták az ajándékokat, és megállapították, hogy a nép eleget hozott, sőt többet, mint amit fel tudtak használni, ezért Mózes kihirdette a táborban, mondván: „Se férfi, se asszony ezután ne készítsen ajándékot a szent munkára. És megszűnt a nép hordani. És az egész munka elvégzésére elég volt az adomány, még felesleges is.” (II. Móz. 36:5–6) (EGW Megváltás története)

Példaadásuk, amellyel oly készségesen készítettek anyagot a szent sátor számára, példakép mindazoknak, akik igazán imádják Istent. Azok, akik értékelik Isten szent jelenlétének áldását, amikor hajlékot építenek, hogy közöttük lakozhasson, tanúsítsanak nagyobb érdeklődést a szent munka iránt annak arányában, amennyivel többre értékelik a menny áldásait földi kényelmüknél. Fel kellene ismerniük, hogy Isten számára készítenek hajlékot.  (EGW Megváltás története)

A sátor felügyeletét és mindannak gondozását, ami a sátorhoz tartozott, a lévitákra bízták, úgy a táborozás, mint a vándorlás ideje alatt. Mikor a táborhelyről továbbmentek, nekik kellett a szent sátort lebontaniuk. Ha pedig elérték a következő pihenőállomást, akkor szintén a lévitáknak kellett a sátort újra felállítani. A többi törzs tagjainak halálbüntetés terhe mellett tilos volt a sátorhoz közel menni. A lévitákat három csoportba osztották el, Lévi három fiának leszármazottai szerint. Mindegyik csoportnak megvolt a maga különleges feladata és munkája. A szent sátor előtt, annak közvetlen közelében állították fel Mózes és Áron sátrát. Tőlük délre táboroztak a kéhátiták. Az ő kötelességük volt, hogy gondoskodjanak a szövetség ládájáról és más tartozékokról. Északon helyezkedtek el a méráriták. Megbízták őket, hogy gondoskodjanak a sátor pilléreiről, karmantyúiról, deszkalapjairól, stb. A sátor hátsó része mögött táboroztak a gersoniták. Rájuk bízták a sátor felügyeletét; takaróinak, lepleinek és függönyeinek őrzését. (EGW Pátriárkák és próféták)

Isten maga irányította az izraelitákat pusztai vándorlásuk során. Letáborozásuk helyét a felhőoszlop leereszkedésével jelezte, mutatta meg nekik. Mindaddig a táborhelyen kellett maradniuk, míg a felhőoszlop a sátor felett nyugodott. Mikor folytatniuk kellett útjukat, a felhőoszlop magasan a szent sátor fölé emelkedett. Úgy a letáborozást, mint a továbbindulást Mózes ünnepélyes könyörgése, Isten segítségül hívása vezette be: "Mikor pedig el akarták indítani a ládát, ezt mondja vala Mózes: Kelj fel Uram, és széledjenek el a te ellenségeid, és fussanak el előled a te gyűlölőid. Mikor pedig megáll vala, ezt mondja: Fordulj vissza Uram Izraelnek tízezerszer való ezreihez" (4Móz 10:35-36). (EGW Pátriárkák és próféták)

Frigyláda - törvénytáblák tartója

 

A földi templomban a frigyláda magában foglalta a két kőtáblát, amelyre Isten felírta törvényét. A frigyláda csupán a törvénytáblák tartója volt, de értékessé és szentté tette a mennyei elvek jelenléte. Amikor Isten temploma megnyílt a mennyben, láthatóvá lett a testamentumát tartalmazó frigyláda is. A mennyei templomban – a szentek szentjében –dicsőség övezi Isten törvényét, azt a törvényt, amelyet Isten mennydörgések közepette hirdetett ki a Sinai-hegyen, és saját ujjával írt a kőtáblákra. Isten törvénye, amely a mennyei templomban van, az eredeti szent törvény.  (E.G.W. Nagy küzdelem)

A főpap évente egyszer, amikor belépett a szentek szentébe, és Isten félelmetes jelenlétében szolgált a frigyláda előtt, megkérdezte Istent, aki gyakran fennhangon felelt. Ha az Úr nem felelt szóval, akkor a fény és dicsőség szent sugarait nyugtatta meg a frigyláda jobb oldali kérubján, helyeslésének és pártfogásának jeléül. Ha kérésüket visszautasította, akkor felhő nyugodott meg a bal oldali kérubon. (E.G.W. Megváltás története)

Négy mennyei angyal mindig kísérte Isten frigyládáját minden utazásában, hogy megvédje minden veszélytől, és vigyáztak, hogy betöltsék minden küldetésüket, amely a frigyládával kapcsolatos. Jézus Isten Fia mennyei angyalok kíséretében haladt a frigyláda előtt, amikor a Jordánhoz érkeztek, és a habok kettéváltak jelenléte előtt. Krisztus és az angyalok álltak a papok és a frigyláda mellett, amíg Izrael átkelt a Jordánon. Krisztus és az angyalok követték a frigyláda Jerikó körüli útját, és végül lerombolták a város erős falait, és átadták Jerikót Izraelnek (E.G.W. Megváltás története)

A frigyláda tetején levő kérubon kívül Salamon még két nagyobb angyalt készített, amelyek a frigyláda két oldalán álltak, és azt ábrázolták, hogy a mennyei angyalok mindenkor megőrzik Isten törvényét. Lehetetlen leírni ezen templom szépségét és fényességét. A szent frigyládát ünnepélyesen és tiszteletteljes rendben hozták el a templomba, és oda tették helyére, a két méltóságteljes kerub szárnyai alá. A kérubok a földön álltak. (E.G.W. Megváltás története)

 Mózes által különleges utasítást adott az Úr a frigyláda szállítására vonatkozólag. Senki más, csak a papok, Áron leszármazottai érinthették meg, vagy láthatták fedetlenül. Isten utasítása így hangzott: "[...] akkor jöjjenek el Kéhát fiai, hogy elvigyék azokat; de ne illessék a szenthelynek semmi edényét, hogy meg ne haljanak" (4Móz 4:15). A papoknak le kellett takarniuk a frigyládát és azután a kéhátitáknak kellett azt felemelniük a rudaknál fogva, amelyeket a frigyláda mindkét oldalán levő gyűrűkbe helyeztek, és amelyeket sohasem mozdítottak el helyükről. (E.G.W. Pátriárkák és próféták)

Mivel Izrael népe megszegte Isten parancsolatait, és gonoszul cselekedett, Isten megengedte a fogságot, hogy megalázza és megbüntesse őket. Mielőtt a templom elpusztult volna, Isten tudatta néhány hűséges szolgájával a templom sorsát, bár Izrael büszkesége volt és bálványozott, miközben vétkezett Isten ellen. Kijelentette nekik Izrael fogságát is. Ezek az igazságos emberek közvetlenül a templom pusztulása előtt eltávolították a kőtáblákat tartalmazó szent frigyládát, gyász és szomorúság közepette elrejtették egy barlangba bűneik miatt, hogy többé ne adják vissza nekik. A szent frigyláda most is el van rejtve. Azóta sohasem háborgatták, mióta elrejtették. (EGW Megváltás története)

 1844-re irányítja, amikor Krisztus belépett a szentek szentjébe, hogy elvégezze az engesztelés befejező szolgálatát. Akik hitben felismerték, hogy nagy Főpapjuk a szentek szentjében elkezdte szolgálatát, meglátták a frigyládát is, és a szentély tanát tanulmányozva megértették, hogy a Megváltó szolgálatában váltás történt. Látták, hogy Jézus Isten szövetségének ládája előtt szolgál, és saját vérére hivatkozik a bűnösök érdekében. (E.G.W. Nagy küzdelem)

A leölt bárány

Az áldozati szolgálat jelképei és ábrái a jövendölésekkel együtt fátyolozott, pontosan ki nem vehető képet adtak az irgalmasságról és kegyelemről, melyet Krisztus eljövetele fog a földre hozni. Az Úr kinyilatkoztatta Mózesnek a Krisztusra mutató jelképek és ábrák jelentőségét. Mózes látta annak végét, melynek majd meg kell szűnnie, mikor Krisztus halálakor a jelkép valósággá válik. Látta, hogy az ember csakis Krisztus által tudja megtartani az erkölcsi törvényt. E törvény megszegésével az ember bűnt hozott a világra, és a bűnnel halált. Krisztus lett az ember bűnéért a jóvátétel. Krisztus az ő jellemének tökéletességét ajánlja az ember bűnössége helyébe, ő vette magára az engedetlenség átkát. Az ősi áldozatok az ő áldozatára mutattak előre. A leölt bárány azt a Bárány jelképezte, aki elveszi a világ bűnét. (Te igéd igazsága 6. kötet)

 Lukács 9:23) Mondja vala pedig mindeneknek: Ha valaki én utánam akar jőni, tagadja meg magát, és vegye fel az ő keresztjét minden nap, és kövessen engem. Isten akaratának való alávetettség jelképe - Viselnünk kell Krisztus igáját, hogy teljes egységre jussunk vele Vegyétek magatokra igámat, mondja. Engedelmeskedjetek kívánalmaimnak. Kívánalmak homlokegyenest ellenkezhetnek az ember akaratával és céljával. Mit lehet akkor tenni? Az iga és kereszt jelképek, ugyanazt ábrázolják - akaratunk Istennek való átadását. Az iga viselése baráti kapcsolatban egyesíti a véges embert Isten hőn szeretett Fiával. A kereszt fölvevése lefejti az ént a lélekről s oda helyezi az embert, ahol megtanulja, hogyan kell Krisztus terheit hordozni. Nem követhetjük Krisztust anélkül, hogy igát ne hordoznánk. Anélkül, hogy fölvennénk keresztjét s vinnénk ő utána. Ha akaratunk nem egyezik Isten kívánalmaival, meg kell tagadnunk hajlandóságainkat, föladnunk kedvenc kívánságainkat, Krisztus nyomdokaiba lépnünk.. (Te igéd igazsága 5. kötet)

 Ha azok között szeretne lenni, akik szeplő nélkül állnak majd Isten trónja előtt, akik a nagy nyomorúságból jöttek és megmosták ruháikat és megfehérítették a Bárány vérében. Az Úr gondoskodott a lehetőségről. Ő teremtett végtelen áron forrást, de a "fehérre mosás" feladata ránk hárul, akik tökéletlenül állunk az Isten előtt. Az Úrnak nincs szándékában, hogy eltávolítsa ezeket a foltokat anélkül, hogy mi is meg ne tennénk a magunkét. Nekünk magunknak kell megmosnunk ruhánkat a Bárány vérében. Hitünkkel megragadhatjuk Krisztus vérének érdemeit, és az Úr kegyelme és hatalma által erőt nyerhetünk, hogy legyőzzük tévedéseinket, bűneinket és jellemhibáinkat, és győztesként kerüljünk ki a tusából, – így meg tudjuk mosni ruhánkat a Bárány vérében. (Bizonyságtétel 3. kötet)