Az egység forrása

Fil 2:2. akkor tegyétek teljessé örömömet azzal, hogy ugyanazt akarjátok: ugyanaz a szeretet legyen bennetek, egyet akarva ugyanarra törekedjetek. /RÚF/ 

Versében Pál az egységet hangsúlyozza, amikor lényegében ugyanazt mondja el négy feléképpen. Figyeljük meg azt is, hogy az értelemre, a gondolatokra és az érzésekre összpontosít. A vallási vezetők általában a viselkedés külsőséges formáira helyezték a hangsúlyt, Jézus azonban a gondolatokra és az érzésekre fókuszált. A gazdag ifjú például állította, hogy mindig betartotta a törvényt. Amikor azonban Jézus azt kérte tőle, hogy mindenét a szegényeknek adja és kövesse Őt, ezzel próbára tette a világi dolgokhoz való ragaszkodása terén. Arról is beszélt, hogy az fertőzi meg az embert, ami a szívéből (elméjéből) fakad:

  „Mert a szívből származnak a gonosz gondolatok, gyilkosságok, házasságtörések, paráznaságok, lopások, hamis tanúbizonyságok, káromlások” (Mt 15:19), /ÚRK/ 

 „Mert a szívnek teljességéből szól a száj” (Mt 12:34).

(Fil 2:3-4). Semmit ne tegyetek önzésből, se hiú dicsőségvágyból, hanem alázattal különbnek tartsátok egymást magatoknál; (4) és senki se a maga hasznát nézze, hanem mindenki a másokét is. /RÚF/

 Pál szavaiból az alázat képe kerekedik ki: szerénység, mások különbnek tartása önmagunknál, mások javának keresése, nem csak önérdek. Ezt könnyebb mondani, mint megtenni, nem igaz? Viszont fontos szem előtt tartani ezeket az elveket minden emberi kapcsolatunkban. Beszélgetés közben hajlamosak lehetünk a saját válaszunkon gondolkodni, nem pedig arra figyelni, amit a másik mond, hogy megértsük, miről is beszél és megpróbáljuk a helyzetet az ő szemszögéből látni. Gyakran egyszerű félreértések vezetnek veszekedéshez, amit aktív odafigyeléssel meg lehetne előzni. Lehet, hogy nem értünk egyet, de az egészséges kommunikáció és a bizalom építése felé az az első lépés, ha odafigyelünk a másikra, és megpróbáljuk megérteni az ő nézőpontját is. Pál említi „a Lélek egységét” (Ef 4:3), ami megteremti „a békesség kötelékét”. Amikor viszálykodás üti fel a fejét a gyülekezetben, a Szentlélek képes megnyugtatni és egységre vezetni bennünket, harmóniát teremtve. Ugyanabban a fejezetben beszél arról is, hogy „eljutunk a hitnek és az Isten Fia megismerésének az egységére” (Ef 4:13), /ÚRK/. 

Ez a kettő összefügg. Az egységünk szempontjából alapvetően fontos a közös hit és a Szentírás azonos értelmezése, ami Krisztus és tanításai megismeréséből fakad.

 White idézet: A keresztényi viselkedéssel kapcsolatban mennyi ismeretet halmoztunk fel, de milyen hiányos a gyakorlatunk! Ha gyakorlatunk összhangban állna Urunk parancsával, az eredmény dicsőséges lenne. Ő mondja: „De nemcsak ő érettök könyörgök, hanem azokért is, akik az ő beszédökre hisznek majd énbennem; hogy mindnyájan egyek legyenek; amint te énbennem Atyám, és én tebenned, hogy ők is egyek legyenek mibennünk: hogy elhiggye a világ, hogy te küldtél engem.” (Jn 17:20-21)

 Jézus nem olyan dologért imádkozott, mely ne lenne elérhető számunkra. Ha ez az egység lehetséges, akkor miért nem küzdenek ezért a kegyelmi állapotért azok, akik Krisztus követőinek vallják magukat? Ha egyek vagyunk Krisztussal, akkor egynek kell lennünk követőivel is. Lelkünk hő vágya Krisztus, a dicsőség ama reménysége. A Szentlélek által elérhetjük ezt az egységet, bővölködhetünk a testvérek iránti szeretetben, s az emberek megtudják majd rólunk, hogy Jézussal voltunk és tőle tanultunk. Életünk szent jellemének visszatükröződése lesz. Nekünk, akik benne hiszünk, az Ő alázatos lelkét és kedves viselkedését kell bemutatnunk. Isten egyháza tagjainak egyénenként kell válaszolniuk Krisztus imájára, míg mindannyian egységre jutnak a Lélek által.

 Mi az oka a széthúzásnak és a viszálynak? Mindkettő annak eredménye, hogy eltávolodtunk Krisztustól. Mivel távol vagyunk tőle, elveszítjük iránta érzett szeretetünket, így elhidegülünk követőitől is. Minél távolabb esnek a fénysugarak a középponttól, annál jobban távolodnak egymástól is. Minden hívő egy fénysugár Krisztusból, az igazság Napjából. Minél szorosabban járunk Krisztussal, a minden szeretet és fény középpontjával, annál erősebb a behatásunk egymásra is. Ha a szentek közelebb kerülnek Krisztushoz, akkor szükségszerűen közelebb kerülnek társukhoz is, mert Krisztus megszentelő kegyelme összeköti szívüket. Nem szeretheted Istent, miközben a testvérszeretetet elmulasztod. – A Szentlélek eljő reátok, 87./old.

 Nyissuk meg szívünket a Szentlélek befolyása előtt, mert Ő az, aki az igazság révén megszentel. El kell fogadnunk az igazságot úgy, ahogyan az Jézusban van. Ez az igazi megszentelődés: „A Te igéd igazság.” Ó, testvérek, olvassátok el Krisztus egységért mondott imáját: „Szent Atyám, tartsd meg őket a te nevedben, akiket nékem adtál, hogy egyek legyenek, mint mi!” Krisztus imája nemcsak azok érdekében szól, akik jelenlegi tanítványai sorába tartoznak, hanem azokért is, akik tanítványai szavára hisznek majd, a világ végezetéig…

 Az Úrnak már Jézus földi tartózkodásának idején is volt egyháza, amely túlélte a történelem változó színterének eseményeit egészen napjainkig… A Biblia az eszményi egyház leírását tárja elénk. Tagjai között egységnek kell uralkodnia, mint ahogyan Istennel is egyek. Ha a tagok egyek Krisztusban, a szőlőtőben, eggyé válnak magával Krisztussal is, szívük telve lesz megértéssel, jósággal és szeretettel. – Krisztusi élet, 199./old., július 4.

Megosztottság Filippiben

(Fil 2:1-3). Ha tehát van vigasztalás Krisztusban, ha van szeretetből fakadó figyelmeztetés, ha van közösség a Lélekben, ha van irgalom és könyörület, (2) akkor tegyétek teljessé örömömet azzal, hogy ugyanazt akarjátok: ugyanaz a szeretet legyen bennetek, egyet akarva ugyanarra törekedjetek. (3) Semmit ne tegyetek önzésből, se hiú dicsőségvágyból, hanem alázattal különbnek tartsátok egymást magatoknál; /RÚF/ 

Roppant nagy szomorúságot jelenthetett Pálnak, hogy az általa alapított, szeretett gyülekezetében versengések és viszálykodások támadtak. Igen erős kifejezéseket használ a problémákkal kapcsolatban. 

 (Fil 1:16). ezek szeretetből, mert tudják, hogy az evangélium védelmére rendeltettem, /RÚF/

A korábban már versében is előforduló görög eritheia szó fordítása az, hogy „versengésből”. Pál ezzel utal az önző céloktól fűtött római vetélytársaira, akik Krisztus ügyének képviselése helyett csak a saját hírnevüket akarták öregbíteni. 

A „versengés” szerepel a test cselekedeteinek felsorolásában. 

(Gal 5:20). bálványimádás, varázslás, ellenségeskedés, viszálykodás, féltékenység, harag, önzés, széthúzás, pártoskodás, /RÚF/) 

Jakab szerint „ahol irigység és viszálykodás van, ott zűrzavar és minden gonosz tett is van” (Jak 3:16).

  „hiú dicsőségvágyból” (Fil 2:3), /RÚF/ kifejezéssel fordított görög szó csak itt fordul elő az Újtestamentumban, de Biblián kívüli iratok arrogancia, hiúság, felfuvalkodottság értelemben használják. Pál egy rokonértelmű szót használ, amikor a galáciabelieket tanácsolja: 

„Ne legyünk hiú dicsőségre vágyók, egymást ingerlők, egymásra irigykedők” (Gal 5:26), /ÚRK/

Figyeljük meg, hogy milyen megoldásokat javasol Pál e problémák orvoslására! 

1. Vigasztalás Krisztusban. Az apostol továbbra is Krisztus példáját említi erős motivációként. 

2. Szeretetteljes bátorítás. Jézus isteni szeretetet tanúsított, és arra szólít bennünket, hogy „szeressétek egymást, amiképpen én szerettelek titeket”. (Jn 15:12) 

3. Lélekben való közösség. A Szentlélek a hívők szoros kapcsolatát teremti meg, hasonlóan ahhoz, ami a korai egyházat hatotta át 

(ApCsel 2:42). Ők pedig kitartóan részt vettek az apostoli tanításban, a közösségben, a kenyér megtörésében és az imádkozásban. /RÚF/;  

(2Kor 13:13). Az Úr Jézus Krisztus kegyelme, Isten szeretete és a Szentlélek közössége legyen mindnyájatokkal! /RÚF/. 

4. Könyörületesség. Krisztus életében gyakran látjuk ennek az isteni tulajdonságnak a megnyilatkozását.

 (Mt 9:36. Amikor látta a sokaságot, megszánta őket, mert elgyötörtek és elveszettek voltak, mint a juhok pásztor nélkül. /RÚF/;

 (Mt 20:34). Jézus megszánta őket, megérintette szemüket, és azonnal visszanyerték látásukat, és követték őt. /RÚF/;

 (Mk 1:41). Jézus megszánta, kezét kinyújtva megérintette, és így szólt hozzá: Akarom, tisztulj meg! /RÚF/), amit be Legyetek irgalmasok, amint a ti Atyátok is irgalmas! mutatott az irgalmas samaritánus

 (Lk 10:33). Egy arra utazó samaritánus pedig, amikor odaért hozzá és meglátta, megszánta, /RÚF/ valamint a tékozló fiú 

(Lk 15:20). És útra kelve el is ment az apjához. Még távol volt, amikor apja meglátta őt, megszánta, elébe futott, nyakába borult, és megcsókolta őt. /RÚF/ példázatában is. 

5. Irgalmasság. Jézus példát adott erre a tulajdonságra is, aminek szintén meg kell mutatkoznia a követői életében. (Lk 6:36). Legyetek irgalmasok, amint a ti Atyátok is irgalmas! /RÚF/. 

6. Egyetértés, szeretet, közös szándék. Micsoda kép ez! Pál szinte nem is emelhette volna ki jobban az egység fontosságát. Arra is kitért, hogy „Az az indulat legyen bennetek, amely Krisztus Jézusban is volt” (Fil 2:5), /ÚRK/

White idézet: Isten értékesebbé tudja tenni Krisztus legalázatosabb követőit is a színaranynál, még Ofír aranyékénél is, ha átengedik magukat átformáló kezébe. Határozzák el, hogy a legnemesebben fognak felhasználni minden képességet, minden lehetőséget. Isten Igéje legyen tanulmányuk tárgya, az legyen útmutatójuk, amikor el kell dönteniük, hogy mi a legmagasztosabb, a legkiválóbb életük minden területén... 

Krisztus legerőtlenebb követője is végtelen hatalommal lépett szövetségre. Sokszor Isten alig tud kezdeni valamit a tanult emberekkel, mert nem tartják szükségesnek a minden bölcsesség Forrására hagyatkozni… 

Ha a magatok erejére és bölcsességére támaszkodtok, csődöt fogtok mondani. Istennek nem tetszik, hogy oly kevéssé érdekel titeket a vallásos szolgálat. Tekintélyes emberek vagytok, ezért nagyobb tömegekre van befolyásotok, mint a kevésbé feltűnő pozíciókat betöltő személyeknek. József az Isten iránti szeretetnek és félelemnek köszönhetően tudott tisztának és feddhetetlennek maradni a királyi udvarban… 

Senki sem állhat meg veszélyek nélkül magas pozícióban. A vihar sem árt a völgy virágainak, de kitépi a hegytetőn álló fát. Isten sokakat felhasználhatott volna szegénységükben –hasznossá tehette volna és dicsősséggel koronázhatta volna meg őket ott, ahol élnek –, ezeket az embereket viszont megrontotta a jólét. Egyre mélyebbre süllyedtek, mert elfelejtették az alázatot, azt, hogy Isten az erősségük, ezért függetlenné és önigazulttá váltak. 

József a kísértések közepette állta ki a jellempróbát, így az aranyat nem érintette a jólét. Ugyanolyan szent hódolatot tanúsított Isten akarata iránt a trón mellett állva is, mint amikor a börtöncellában raboskodott. József mindenütt megélte hitét, ez volt töretlen hűségének a kulcsa. Krisztus képviselőjeként életed minden területére kiterjedő kegyesség erejével kell rendelkezned. El kell rejtőznöd Jézusban. 

Nem vagy biztonságban, ha nem fogod az Ő kezét. Őrizkedned kell a gőg minden formájától. Inkább a készséges lelkületet tápláld, és vállald a szenvedést, mintsem a bűnt. Egyetlen általad kivívott győzelem sem lesz olyan értékes, mint az éned fölött aratott diadal. Az önző becsvágy és a felsőbbrendűségi vágy akkor hal meg, amikor Jézus Krisztus uralma alá hajtja az érzelmeket. – Christ Triumphant, 94./old., március 28. 

Egység - alázattal

 „…teljesítsétek be az én örömömet, hogy egyetértetek, egyazon szeretetben ugyanarra törekedtek.” (Fil 2:2), /ÚRK/

Egységben az erő. Az igazság puszta ismerete nem egyenlő azzal, ha valaki aszerint is cselekszik. Időnként mindannyian elbukunk, még az egységet célzó legnagyobb erőfeszítéseink dacára is. Ez azonban más, mint az egység szándékos aláásása. Nem csoda tehát, hogy amikor Pál folytatja levelét a filippibelieknek, szeretné, ha „egyet akarva ugyanarra” törekednének. (Fil 2:2), /RÚF/

Pál az egység szükségességének gondolatát Jézus tanítására és példájára alapozza. Ezt a témát megtaláljuk az Újszövetség egészében, főként a levelekben. Egyetlen mennyei angyal büszkeségéből, hatalom- és uralomvágyából eredt a széthúzás a világmindenségben, ami még a tökéletes környezetben is szélsebesen terjedt. 

(Ézs 14:12-14). Jaj, leestél az égről, fényes hajnalcsillag! Lehulltál a földre, népek legyőzője! (13) Pedig ezt mondtad magadban: Fölmegyek az égbe, Isten csillagai fölé emelem trónomat, odaülök az istenek hegyére a messze északon. (14) Fölmegyek a felhők csúcsára, hasonló leszek a Felségeshez! /RÚF/

 Majd megvetette a lábát az Édenben – az Isten által elrendelt szabályokkal szembeni hasonló elégedetlenség miatt, ugyanis az első emberpár szeretett volna magasabb szférába kerülni annál, amit Isten tervezett. 

(1Móz 3:1-6). A kígyó pedig ravaszabb volt minden vadállatnál, amelyet az Úristen alkotott. Ezt kérdezte az asszonytól: Csakugyan azt mondta Isten, hogy a kert egyetlen fájáról sem ehettek? (2) Az asszony így felelt a kígyónak: A kert fáinak gyümölcséből ehetünk, (3) csak annak a fának a gyümölcséről, amely a kert közepén áll, mondta Isten: Ne egyetek abból, ne is érintsétek, hogy meg ne haljatok! (4) A kígyó erre így felelt az asszonynak: Dehogy haltok meg! (5) Hanem jól tudja Isten, hogy azon a napon, amelyen esztek belőle, megnyílik a szemetek, és olyanok lesztek, mint az Isten: tudni fogjátok, mi a jó és mi a rossz. (6) Az asszony úgy látta, hogy jó volna enni arról a fáról, hogy csábítja a szemet, és kívánatos is az a fa, mert okossá tesz: szakított hát a gyümölcséből, és evett. Adott a vele levő férjének is, és ő is evett. /RÚF/

White idézet: Egyházunk tagjai vessenek véget a bírálgatásnak és rágalmazásnak. Folyamodjanak komoly imában Istenhez, és kérjenek tőle erőt, hogy segítségére lehessenek a tévedőknek. Fogjanak kezet egymással és Krisztussal. Tanulmányozzák János evangéliumának 17. fejezetét, tanulják meg, hogyan kell imádkozni, és hogyan kell Krisztus imáját az életükben megvalósítani… Krisztus ereje által tökéletes lesz köztük a keresztényi egység. Életükben meglátszanak majd azok a gyümölcsök, amelyek az igazságnak való engedelmességet kísérik. 

Beszéljünk kevesebbet a köztünk levő apró különbségekről, és tanulmányozzuk buzgóbban és behatóbban Krisztus imájának jelentőségét azok számára, akik az Ő nevében hisznek. Egységért kell imádkoznunk, majd úgy élnünk, hogy Isten válaszolhasson imáinkra. 

A tökéletes egység – olyan szoros, mint az Atya és a Fiú közötti egység – biztosítja Isten munkásai erőfeszítéseinek sikerét. 

A Krisztus általi egység Istennel teszi az egyházat tökéletessé. 

Aki önmegtagadással és önfeláldozással igyekszik másoknak szolgálni… bölcsességgel, valódi türelemmel, engedékenységgel, szelídséggel és együttérzéssel telik meg. Ezek a jellemvonások helyet biztosítanak majd számára Isten országában. 

Csakis a jóindulatú, keresztényi engedékenység lelkülete teremtheti meg az egyházban a tökéletes egységet. Sátán elveti az egyenetlenség magvát, és egyedül Krisztus hozhatja összhangba az egymásnak feszülő ellentéteket… Amikor ti, az egyház egyénenként munkálkodó szolgái teljes szívből szeretni fogjátok Istent és felebarátaitokat, mint önmagatokat, akkor nem lesz szükség külső erőfeszítésekre az egység megteremtéséért, hanem egyek lesztek Krisztusban. A rosszindulatú híresztelésekkel foglalkozó szájak elnémulnak, és senki sem fog többé felebarátjának szemrehányást tenni. Az egyház tagjai eggyé lesznek a szeretetben, akárcsak egy nagy család. Ezzel bizonyítjuk a világ előtt, hogy Isten elküldte Fiát e világra. Jézus Krisztus ezt mondta: „Erről ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretni fogjátok.” – Krisztusi élet, 200./old., július 5.