Krisztus mindenek felett

 

„Mert benne teremtetett minden a mennyen és a földön, a láthatók és a láthatatlanok, akár trónusok, akár uralmak, akár fejedelemségek, akár hatalmasságok: minden általa és reá nézve teremtetett. Ő előbb volt mindennél, és minden őbenne áll fenn” (Kol 1:15 17). /RÚF/ 

   (Kol 1:9-13). Ezért tehát attól a naptól fog va, amelyen ezt meghallottuk, szüntelenül imádkozunk és könyörgünk értetek, hogy tökélete sen megismerjétek az ő akaratát minden lelki bölcsességgel és belátással, (10) hogy élhes setek az Úrhoz méltóan, teljes mértékben az ő tetszésére, és teremjetek gyümölcsöt minden fajta jó cselekedettel, és növekedjetek Isten ismeretében. (11) Erősödjetek meg minden erő vel az ő dicsőségének nagysága szerint a teljes állhatatosságra és az örömmel viselt hosszú tűrésre. (12) Adjatok hálát az Atyának, aki alkalmassá tett titeket arra, hogy a szentek örökségében, a világosságban részesüljetek. (13) Ő szabadított meg minket a sötétség ha talmából, és ő vitt át minket szeretett Fiának országába, /RÚF/

  Pál a város hívőiért imádkozik, hogy Istennek tetsző módon éljenek. A 12. és a 13. versben két valóságot állít szembe egymással: a világosságot és a sötétséget. Az Atya Isten „alkalmassá tett min ket a szentek örökségében való részvételre a világosságban, aki kiragadott minket a sötétség hatalmából, és átvitt az Ő szeretett Fiának országába. Benne van a mi váltságunk, bűneink bocsánata” (Kol 1:12-14), /ÚRK/ 

 Más szóval Teremtő Istenünkben, Jézusban, az Ő személyében van megváltásunk. Ő végezte el a megváltás tettét, és hit által átvitt minket a sötétség birodalmából Isten szeretett Fiá nak országába. 

 White idézet: Lázadása előtt Lucifer tiszteletreméltó, magas beosztású angyal volt a mennyben, pozíciójánál fogva pedig közvetlenül a második Isten szeretett Fia után. Ábráza ta a többi angyalhoz hasonlóan barátságot és boldogságot sugárzott. Magas és széles hom loka kiváló értelmi képességekről tanúskodott. Testalkata tökéletes volt, magatartása pedig nemes és feneséges. Arcáról különleges fény ragyogott, erősebb és szebb, mint a többi an gyal arcáról, azonban Krisztus, Isten szeretett Fia az egész angyalsereg fölött állt, hiszen egy volt az Atyával már az angyalok teremtése előtt. Lucifer irigykedett Krisztusra, és fo kozatosan kezdett el olyan vezetői pozíciót tulajdonítani magának, ami csak Jézust illette meg. A Teremtő összehívta az angyalok seregét, hogy Fiát előttük részesítse különleges tisztes ségben. A Fiú a királyi széken foglalt helyet az Atyával, és szent angyalseregek vették kö 1 rül. Ekkor az Atya kijelentette, Ő maga döntötte el azt, hogy Krisztus, az Ő Fia egyenlő Ővele, ezért ahol a Fiú jelen van, ott Ő van jelen. A Fiú szavát éppen úgy tiszteletben kell tartani, mint az Atya szavát. A mennyei seregek parancsnoki tekintélyével ruházta fel Őt. A Fiúnak különösen a föld és az élőlények teremtésében kell majd hamarosan együtt munkál kodnia Atyjával. Az Atya akaratát és céljait a Fiúnak kellett véghez vinnie, de semmit sem tesz önmagától, csak az Atya akaratát teljesítve. Lucifer irigységet és féltékenységet táplált Jézus Krisztussal szemben. Mégis, amikor az angyalok meghajoltak Jézus előtt, elismerve felsőbbrendűségét, magas tekintélyét és jogos uralmát, ő is meghajolt az angyalokkal egyetemben, de a szíve tele volt irigységgel és gyű lölettel… A hűséges angyalok megpróbálták jobb belátásra bírni a gőgös és lázadó angyalt. Erőteljes érvekkel próbálták meggyőzni Lucifert arról, hogy bár Isten különleges előjogban részesí tette Krisztust, maga Lucifer nem részesül kevesebb tisztességben, mint korábban. Határo zottan rámutattak arra, hogy Krisztus Isten Fia, aki még az angyalok teremtése előtt létezett, és mindenkor az Atya jobbján áll, szelíd és szeretetteljes tekintélyét senki sem vonja két ségbe, és Ő sosem parancsol olyat, amit az angyalok serege ne teljesítene örömmel. Azt hangoztatták, hogy bár Krisztus különleges előjogban részesült az Atyától az angyalok előtt, Lucifer kiváltságai nem csorbultak. Az angyalok sírtak. Aggódva próbálták rávenni, hogy mondjon le törvénytelen terveiről és alázkodjon meg a Teremtő előtt, hiszen a mennyben addig csak béke és összhang uralkodott… Lucifer azonban nem akart hallgatni rájuk. – Lift Him Up, 18./old.

A megelégedettség tika

 

(Fil 4:10-13, 19). Nagy volt az örömöm az Úrban, hogy végre felbuzdultatok a velem való törődésre. Mert gondoskodtatok volna, de nem volt rá alkalmatok. (11) Nem a nélkülözés mondatja ezt velem, mert én megtanultam, hogy elégedett legyek azzal, amim van. (12) Tudok szűkölködni, és tudok bővölködni is, egészen be vagyok avatva mindenbe, jóllakásba és éhezésbe, bővölködésbe és nélkülözésbe egyaránt. (13) Mindenre van erőm Krisztusban, aki megerősít engem. (19) Az én Istenem pedig be fogja tölteni minden szükségeteket az ő gazdagsága szerint dicsőséggel Krisztus Jézusban. /RÚF/

Igen súlyos körülmények között (éhségben, betegségben, sebesülten, veszteséget tapasztalva) az ember az igazán fontos dolgokra kezd gondolni, az általában természetesnek vett áldásokkal foglalkozik. Amikor „megaláztatunk” 

(Fil 4:12), „szűkölködünk”, amikor „szinte semmink” nem marad, a hitünknek akkor kell a helyzethez felnőni. Viszont amikor „bővölködünk”, tudatában kell lennünk annak, hogy a körülmények egy szempillantás alatt megváltozhatnak.

(Péld 23:5). Alig száll rá tekinteted, már nincs meg, mert gyorsan szárnya támad, az ég felé repül, mint a saskeselyű. /RÚF/. 

Jób és Pál is arra emlékeztet bennünket, hogy születésünkkor semmit nem hoztunk a világra, és a sírba sem viszünk magunkkal semmit. 

(Jób 1:21). És így szólt: Meztelenül jöttem ki anyám méhéből, meztelenül is megyek el. Az Úr adta, az Úr vette el, áldott legyen az Úr neve! /RÚF/; 

(1Tim 6:7-8) Mert semmit sem hoztunk a világba, nem is vihetünk ki semmit belőle. (8) De ha van élelmünk és ruházatunk, elégedjünk meg vele. /RÚF/

• (Zsolt 23:1) – „Az Úr az én pásztorom; nem szűkölködöm.” 

• (Mt 6:32) – „Mert jól tudja a ti mennyei Atyátok, hogy mindezekre szükségetek van.” 

• (Fil 4:19) – „Az én Istenem pedig be fogja tölteni minden szükségeteket az Ő gazdagsága szerint dicsőségesen a Krisztus Jézusban.” 

• (1Pt 5:7) – „Minden gondotokat őreá vessétek, mert néki gondja van reátok.” 

A legszebb pedig ez: „Mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít” (Fil 4:13) Talán egyikünk sem tudja igazán felmérni, hogy mit jelent valójában a „mindenben”. Bármikor is kérjük Isten segítségét és erejét, azt az Ő akarata szerint kell tennünk. Sokszor azonban nem is kérjük azokat a dolgokat, amelyekről tudjuk, hogy megegyeznek az akaratával. Ezért írja Jakab: „nem kapjátok meg, mert nem kéritek”. (Jak 4:2, RÚF) 

A következőket bizton kérhetjük, tudva, hogy megegyeznek az akaratával: 

• Egy szerettünk vagy barátunk üdvössége (1Tim 2:3-4). Ez jó és kedves a mi üdvözítő Istenünk színe előtt, (4) aki azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön, és eljusson az igazság megismerésére. /RÚF/) 

• Bátorság a hitünk megvallásához (Jel 22:17). A Lélek és a menyasszony így szól: Jöjj! Aki csak hallja, az is mondja: Jöjj! Aki szomjazik, jöjjön! Aki akarja, vegye az élet vizét ingyen! /RÚF/

• Bűnbocsánat, ha megvalljuk és elhagyjuk vétkünket (1Jn 1:9). Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz ő: megbocsátja bűneinket, és megtisztít minket minden gonoszságtól. /RÚF/

• Erő Isten parancsolatainak megtartásához (Zsid 13:20-21). A békesség Istene pedig, aki az örök szövetség vére által kihozta a halottak közül a mi Urunkat, Jézust, a juhok nagy pásztorát, (21) tegyen készségessé titeket minden jóra, akaratának teljesítésére, és munkálja bennünk azt, ami kedves őelőtte Jézus Krisztus által, akinek dicsőség örökkön-örökké. Ámen). /RÚF/ 

• Szeretet azok iránt, akik gyűlölnek és üldöznek bennünket (Mt 5:44). Én pedig azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok azokért, akik üldöznek titeket /RÚF/ 

• Bölcsesség nehéz helyzetekben (Jak 1:5). Ha pedig valakinek nincsen bölcsessége, kérjen Istentől, aki készségesen és szemrehányás nélkül ad mindenkinek, és meg is kapja. /RÚF/

• Isten Igéje igazságának megértése (Jn 8:32). megismeritek az igazságot, és az igazság megszabadít titeket. /RÚF/

White idézet: A tiszta vallás békét, boldogságot és megelégedést eredményez; a kegyesség pedig hasznos mind a földi, mind pedig az eljövendő életre. 

A gyötrődést és siránkozást eredményező nyugtalanság és elégedetlenség bűn, viszont az önmagunkkal szembeni elégedetlenség, amely komoly munkára, az értelem fejlesztésére késztet, hogy hasznosabbak legyünk, méltók a dicséretre. Az ilyen elégedetlenség nem okoz csalódást, hanem erőt szerez, hogy még hasznosabbak lehessünk a magasztos munkában. Légy mindig kiegyensúlyozott a szilárd vallási elvek és érzékeny lelkiismeret révén, folyton lebegjen szemed előtt az Istenfélelem, és akkor minden bizonnyal fejlődni fogsz, és az életed nem lesz hiábavaló. 

Az eljövendő életért kellene élnünk. Olyan szomorú, hogy a véletlenre hagyatkozva céltalanul éljük az életünket! Életcélra vágyunk – bizonyos célért akarunk élni. Segítsen meg Isten mindannyiunkat, hogy álljunk készen feláldozni önmagunkat, kevesebbet foglalkozzunk magunkkal, feledkezzünk meg magunkról és önző érdekeinkről, de tegyünk jót, viszont nem a földi elismerésért, hanem azért, mert ez életünk célja, és ez felel meg létezésünk rendeltetésének. Naponta imádkoznunk kell azért, hogy Isten szabadítson meg az önzéstől...

Láttam, hogy akik céltudatosan élnek, és igyekeznek segíteni, áldást szerezni embertársaiknak, azok a Megváltót dicsőítik. Ők az igazán boldogok ezen a földön, miközben a nyugtalan és elégedetlen ember folyton keresgél, mert reméli, hogy megtalálja a boldogságát, mégis csak csalódások érik. Mindig hiányt érez, sosem elégedett, mert csak önmagának él. A te célod azonban legyen a jócselekedet, és tedd meg a hitéletben a rád eső részt. 

Törekedj a kegyelemben való növekedésre, igyekezz még tisztábban és érthetőbben megérteni Isten rád vonatkozó akaratát, és küzdj az előtted álló célért, a futásod jutalmáért. Csak a keresztény tökéletesség fogja elnyerni a tiszta jellemruhát, ami feljogosít arra, hogy megállhass Isten trónusa előtt azok között, akik megmosták ruháikat a Bárány vérében, és akiknek kezében az örök győzelem pálmaágai lengenek. – Our High Calling, 242./old. 

Ha a lélek személyes kapcsolatba kerül Krisztussal, az Úr szent templomává válik, mert a hívőnek Krisztus jelenti a bölcsességet, az igazságot, a megszentelődést és a megváltást. Aki teljesen átadta magát Istennek, az érzékeli Krisztus felemelő jelenlétét. Birtokában van a lelki békességnek, és nyugalom honol lelkében, mely a szelíd és alázatos szívű Mestertől származik. Mivel Jézusban bízik, akinek eredményességét és igazságát köszönheti, a lelkét béke, megelégedettség tölti be. 

Mi a keresztény öröme? A keresztény öröme Krisztus jelenlétének tudatából ered. Mi a keresztényi szeretet? Krisztus szeretetének viszszatükrözése és a Szentlélek munkájának gyümölcse. Ha a Golgota keresztjére nézünk, látjuk, ahogy Jézus a világ bűneiért haldoklik, azért, hogy halála az élet és az örök élet reménysugarát közvetítse a bűnbánó bűnös számára. Jézus minden mindenekben, és nála nélkül semmit sem cselekedhetünk. Krisztus nélkül lehetetlen lelki életet élni. – A Szentlélek eljő reátok, 83./old. 

Ezekről gondolkodjatok

A minden értelmet felülhaladó békesség „meg fogja őrizni szíveiteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban”. (Fil 4:7) 

Szükségünk van lelki védelemre. Érdekes, hogy Fil 4:7 versében egy katonai hasonlatot találunk Isten békességével kapcsolatban. Az „őrizni” szóval fordított görög ige (phroureó) katonák csapatára utal, akik betörésektől védik a várost.

 (2Kor 11:32). Damaszkuszban Aretász király helytartója őriztette a damaszkusziak városát, hogy elfogjanak engem. /RÚF/;

(ApCsel 9:24). Saul azonban megtudta, hogy mire készülnek. Még a kapukat is éjjel-nappal őrizték, hogy megölhessék /RÚF/

A belső béke másik fontos eleme az, hogy összhangban élünk Isten akaratával. „A te törvényed kedvelőinek nagy békességök van”. (Zsolt 119:165) 

(Fil 4:8-9) Egyébként pedig, testvéreim, ami igaz, ami tisztességes, ami igazságos, ami tiszta, ami szeretetre méltó, ami jó hírű, ha valami nemes és dicséretes, azt vegyétek figyelembe! (9) Amit tanultatok és átvettetek, hallottatok és láttatok is tőlem, azt tegyétek, és veletek lesz a békesség Istene. /RÚF/

(Fil 4:8-9) verseit Pál úgy kezdi, hogy „Továbbá…”, majd felsorol hat erényt, amelyeket ezek tömör összefoglalása követ, utána pedig saját példájának követésére buzdít. Ez a vegyes kultúrákban egyaránt érvényes intés jól illik Filippi városának görög-római környezetére, ahol hangsúlyt kaptak az értékek és a példaadás is. Pál azonban itt bibliai erényekre fókuszál, ami abból is látszik, hogy a felsorolásból kihagyott négy sarkalatos görög értéket (megfontoltság, igazságosság, mértékletesség és bátorság). 

1. Igaz – Nem véletlen, hogy a lista egy sarkalatos bibliai értékkel, az igazsággal kezdődik. Jézus és az Újszövetség írói is gyakran kiemelték ezt. 

(ApCsel 26:25). Pál azonban így válaszolt: Nem vagyok bolond, nagyra becsült Fesztusz, hanem igaz és józan beszédet szólok. /RÚF/; 

(Róm 1:18). Isten ugyanis kinyilatkoztatja a maga haragját a mennyből az igazság útját álló gonosz emberek minden hitetlensége és gonoszsága ellen /RÚF/; 1Kor 13:6. Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal. /RÚF/; 

(2Kor 4:2). Hanem elvetjük a szégyenletes titkos bűnöket; nem járunk ravaszságban, nem is hamisítjuk meg Isten igéjét, hanem az igazság nyílt hirdetésével ajánljuk magunkat minden ember lelkiismeretének Isten előtt. /RÚF/; 

(Ef 4:15). hanem az igazsághoz ragaszkodva növekedjünk fel szeretetben mindenestől őhozzá, aki a fej, a Krisztus /RÚF/; 

(1Tim 3:15). Ha pedig késnék, ezekből tudd meg, hogyan kell szolgálnod az Isten házában, amely az élő Isten egyháza, az igazság oszlopa és erős alapja /RÚF/; 

(Jak 1:18). Az ő akarata szült minket az igazság igéje által, hogy mintegy első zsengéje legyünk teremtményeinek. /RÚF/; 

(1Pt 1:22). Tisztítsátok meg lelketeket az igazság iránti engedelmességgel képmutatás nélküli testvérszeretetre, egymást kitartóan, tiszta szívből szeressétek, /RÚF/; 

(1Jn 2:21). Nem azért írtam nektek, mintha nem tudnátok az igazságot, hanem azért, mert tudjátok azt, és mivel tudjátok, hogy semmiféle hazugság sem származhat az igazságból. /RÚF/ 

2. Tisztességes – Az itt szereplő görög szó egy fontos emberi erényre utal.

 (1Tim 3:8, 11). Ugyanígy a diakónusok is tiszteletre méltók legyenek, nem kétszínűek, nem mértéktelen borivás rabjai, nem haszonlesők, (11) Feleségük is hasonlóan tiszteletre méltó legyen: nem rágalmazó, hanem mértékletes, mindenben hűséges. /RÚF/; 

(Tit 2:2). hogy az idős emberek legyenek mértékletesek, tisztességesek és józanok, a hitben, a szeretetben és az állhatatosságban egészségesek; /RÚF/

3. Igazságos – Ennek az erénynek a meghatározása Isten igazságos jelleméhez kapcsolódik. 

(Fil 1:7). Így kell gondolkoznom mindnyájatokról, mert szívemben hordozlak titeket, mivel fogságomban is, az evangélium védelme és megerősítése közben is mindnyájan együtt részesültök velem a kegyelemben. /RÚF/, ahol ugyanaz a görög szó a fordításban: „méltó”

4. Tiszta – Isten megigazító igazságosságából áradó gondolat és cselekedet, amit az ember hit által nyer el. 

(1Jn 3:3. Ezért aki így reménykedik benne, megtisztítja magát, mint ahogyan ő is tiszta. /RÚF/

5. Kedves – Esztétikai szépség, ami látható Isten teremtett világában. 

6. Jó hírű – Kedves, megnyerő és tetszetős. 

Pál még két további jellemzőt is hozzáad a felsoroláshoz, nehogy bárki is pogány jelentést tulajdonítson ezeknek az erényeknek: „ha van valami erényes, és ha van valami dicséretes”. (Fil 4:8, ÚRK) Ezeken a mennyei értékeken gondolkozzunk! Majd pedig minden kétely és félreértés eloszlatása érdekében arra szólít, hogy gyakoroljuk is, amit az ő példájából láttunk. 

(Fil 4:9). Amit tanultatok és átvettetek, hallottatok és láttatok is tőlem, azt tegyétek, és veletek lesz a békesség Istene. /RÚF/

White idézet: Ha az elmét megtanítjuk a mennyei dolgok szemlélésére, többé nem elégítenek ki alantas, közönséges dolgok. Nem szabad elfelejtenünk, hogy az Úr kész nagy dolgokra érettünk, viszont álljunk készen befogadni ezeket, és ki kell űznünk szívünkből az önigazultságot és önbizalmat. Csak az Urat kell magasztalnunk. „Mert akik engem tisztelnek, azoknak tisztességet szerzek” – mondja az Úr. (1Sám 2:30) Ne törekedjünk elismerésre, mivel „ismeri az Úr az övéit”. Akik nem önmagukban bíznak, hanem bizalmatlansággal tekintenek saját munkájukra, azoknak az Úr ki fogja nyilatkoztatni dicsőségét. Ezek az emberek a lehető legjobban felhasználják a kapott áldásokat. Akik Libánon tiszta forrásaiból isznak, azokból az élet vize fakad feltartózhatatlanul...

Az Úr tudja, hogy ha emberekre nézünk és bennük bízunk, csak húsvér karra támaszkodunk. Ezért bátorít, hogy bízzunk benne. Hatalma végtelen. Gondoljatok Jézusra, érdemeire és szeretetére, és ne keressétek embertársaitok hibáit, tévedéseit. Az elismerésre és dicséretre méltó dolgokra emlékezzetek, és a hibák felismerésének képességét inkább arra használjátok, hogy meglássátok és dicsérjétek a jót. Megtörténhet, hogy ha megvizsgáljátok önmagatokat, ugyanolyan kellemetlen elemeket fedeztek fel, mint amiket másokban láttok. Dolgozzunk tehát folyamatosan egymás erősítése érdekében a legszentebb hitben. Pál írja a Filippibelieknek: „Pál és Timótheus, Jézus Krisztus szolgái, minden szenteknek a Krisztus Jézusban, akik Filippiben vannak, a püspökökkel és diakónusokkal egyetemben: Kegyelem néktek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól. Hálát adok az én Istenemnek, minden ti rólatok való emlékezésemben, Mindenkor minden én könyörgésemben mindenkitekért nagy örömmel könyörgővén, mivelhogy részt vettetek az evangélium ügyében az első naptól fogva mind ez ideig; meg lévén győződve arról, hogy aki elkezdette bennetek a jó dolgot, elvégezi a Krisztus Jézusnak napjáig.” (Fil 1:1-6) Ezt a lelkületet sajátítsuk el mindannyian. – This Day with God, 300./old., október 18.