Péld 22:7. A gazdag uralkodik a szegényeken, és az adós szolgája a kölcsönadónak. /RÚF/ A bevezető állítás: elköteleztük magunkat Istennek, hogy hűségesen visszatérítjük a tizedet, ami szent, és így bölcsességet és áldást nyerünk. Az Úr készségesen megáldja azokat, akik engedelmeskednek neki. Az első lépés az, hogy moratóriumot hirdetünk a további adósságnak: nem költünk többet hitelből. Nem kerülünk adósságba, ha nem veszünk fel több kölcsönt. Ha nem kölcsönzünk több pénzt, akkor nem eshetünk még mélyebbre az adósságban.
A második lépés, hogy szövetséget kötünk Istennel, aminek értelmében innentől kezdve, ha csak lehetővé teszi, olyan gyorsan visszafizetjük az adósságainkat, amennyire csak lehet. Amikor Isten megáld bennünket anyagiakkal, használjuk arra a pénzt, hogy csökkentjük a tartozást és ne vegyünk újabb dolgokat! Talán ez a legfontosabb lépés. Amikor a legtöbben váratlanul pénzhez jutnak, egyszerűen elköltik azt. Mi ne tegyünk így, inkább csökkentsük vele a tartozásunkat!
A harmadik lépés a gyakorlati rész. Soroljuk fel az összes tartozásunkat, a legnagyobbtól a legkisebbig, csökkenő sorrendben! A legtöbb család számára a jelzálog áll a lista tetején és a hitelkártya vagy egyéb személyi adósság legalul. Kezdjük azzal, hogy havonta legalább a minimum összeggel törlesztünk mindenre! Ezután ahogy csak tudjuk, duplázzuk meg vagy növeljük a törlesztésünket a lista alján álló adósságunkra! Kellemes meglepetés lesz, hogy milyen gyorsan vissza tudjuk fizetni a legkisebb adósságot! Majd azt az összeget, amit addig a lista alján levő elemre fordítottunk, felfelé haladva a soron következő adósság törlesztésére fizessük! Meglepő, mennyi pénz szabadulhat fel a kisebb összegű, de magas kamatú adósságok felszámolásával, amit aztán a következő, nagyobb összegű tartozásra fordíthatunk.
Sok családot áld meg Isten váratlan módon, amint megkötik vele a szövetséget, és gyorsabban tudnak törleszteni, mint azt várták. „Ne legyetek pénzsóvárak, elégedjetek meg azzal, amitek van, mert ő mondta: Nem hagylak el, sem el nem távozom tőled” (Zsid 13:5, ÚRK).
White idézet: Mindenkinek meg kell értenie a takarékosság fontosságát. Egy munkás se gazdálkodjon úgy, hogy adósságba merüljön. Sátán egyik csapdája az a szokás is, hogy olyan pénzeket vegyünk ki a pénztárból, amelyeket még meg sem szolgáltunk. Ezáltal elvonjuk Isten tárházából azokat az anyagiakat, amelyek a missziómunkások fenntartására szükségesek. Ha valaki önként adósságba keveredik, azt Sátán fogta meg csapdájában…
Elszomorító, hogy egyesek úgy próbálják megoldani sürgős ügyeiket, hogy pénzt kölcsönöznek, és nem számolnak azzal, hogy ezzel adósságot halmoznak fel. Az Úr azt szeretné, hogy mindazok, akik hiszik az igazságot, térjenek meg a személyüket csapdába ejtő szokásból. Inkább vállalniuk kellene a szenvedést, mint a tisztességtelen eljárást. Ha azok, akik ismerik az igazságot, nem változtatnak jellemükön az igazság megszentelő hatására, a halál illatát fogják terjeszteni a halálra. Tévesen fogják képviselni az igazságot, és meggyalázzák Krisztust, aki az Igazság. – The Publishing Ministry, 93, 96./old.
Az embernek jobb lenne a sorsa, ha Istennek szentelné életét, ha kész lenne alázattal munkálkodni, ha csak fokozatosan fejlesztené a vállalkozását, és nem hajtaná magát adósságba. De sokan azért mennek csődbe, mert tisztességtelen módszerekkel dolgoznak. Amikor aztán nehézségbe ütköznek, mindent igyekeznek eladni, amivel azt bizonyítják, hogy nem képesek folytatni a munkát. Csak az anyagi nyomástól igyekeznek szabadulni, és nem számolnak a következményekkel. Akik az ilyen embereknek próbálnak segíteni abban, hogy kikerüljenek a válságból, hajlamosak olyan szerződést köttetni az adósokkal, aminek következményeként a tartozást felhalmozók rabszolgának érzik majd magukat. Híre megy, hogy nem vezették jól a vállalkozást, azért jutottak csődbe. Ettől aztán nagyon nehezen tudnak megszabadulni. Azt az utasítást kaptam, hogy mondjam el azoknak, akik kölcsönhöz folyamodnak: továbbra is igyekezzetek tisztességes úton járni. Tegyetek meg minden tőletek telhetőt, hogy kikerüljetek ebből a helyzetből. Ne terheljétek meg még jobban magatokat egy újabb társulással. A legjobb, hogy minden intézményünk magáért vállalja a felelősséget. – Counsels on Stewardship, 273-274./old.
Noha nagyon elterjedt gyakorlat pénzt kölcsönözni egy égető szükséglet fedezésére, mégis ez olyan szokás, ami az erkölcsi tartás hiányáról tesz bizonyságot. Az Úr azt szeretné, hogy mindenki, aki hiszi az igazságot, kerülje ezt az önámító gyakorlatot. Jobb nélkülözni, mint tisztességtelen dolgot művelni. Nem lesz mentsége az Úr előtt azoknak, akik tisztességtelen módszerekhez vagy hazugsághoz folyamodva használják fel az Úr javait. Noha ők azt állítják, hogy engedelmeskednek Isten parancsolatainak, és hirdetik azokat, a tetteikkel mégis megtagadják Krisztust. Nem az isteni törvény elveit támogatják. Ha jellemüket nem változtatja meg az igazság megszentelő befolyása, a halál illatát fogják terjeszteni a halálra. Tévesen képviselik az igazságot, és meggyalázzák Krisztust, aki az Igazság. – Counsels on Stewardship, 255./old.
Ünnepélyes szövetséget köss Istennel, hogy áldásával megfizeted adósságodat, és azután többé ne tartozz senkinek, még ha kenyéren és vízen élsz is. Asztalod megterítéséhez oly könnyű néhány forinttal többet kiadnod különlegességekre. Ügyelj a fillérekre, mert akkor a forintok vigyáznak önmagukra! Itt-ott kiadunk kis összeget erre meg arra, és hamarosan nagy összegre emelkedik. Tagadd meg magad legalább addig, amíg adósságban vagy… Ne tétovázz, ne csüggedj el és ne fordulj vissza! Tagadd meg ízlésedet, étvágyad kielégítését, takarítsd meg filléreidet, és fizesd meg adósságodat! Dolgozd le azt, amilyen gyorsan csak lehet! Ha újra szabad emberként jelensz meg, úgy, mint aki senkinek sem tartozik, nagy győzelmet aratsz. – Boldog otthon, 393./old
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése