5Móz 15:1-5. Minden hetedik év végén engedd el az adósságokat! Az adósságelengedés módja pedig ez: minden hitelező engedje el azt a kölcsönt, amelyet a felebarátjának adott: ne hajtsa be azt felebarátjától, a testvérétől, mert adósságelengedést hirdettek az Úrért. Az idegentől követelheted, de amivel testvéred tartozik neked, azt engedd el! Ne legyen köztetek szegény, hiszen gazdagon megáld majd téged az Úr azon a földön, amelyet Istened, az Úr örökségül ad neked, hogy birtokba vedd, de csak akkor, ha engedelmesen hallgatsz Istenednek, az Úrnak a szavára, ha megtartod és teljesíted mindazokat a parancsolatokat, amelyeket ma megparancsolok neked. /RÚF/ Nemcsak a szolgaságot és a földhasználatot [2Móz 21:2. Ha héber rabszolgát vásárolsz, hat évig szolgáljon, de a hetedikben menjen el szabadon, váltságdíj nélkül. /RÚF/ 3Móz 25:3-4. Hat éven át vesd be meződet, és hat éven át mesd meg szőlődet, és takarítsd be azok termését. De a hetedik esztendőben legyen teljes nyugalma a földnek, az Úr nyugalomnapjához hasonlóan. Meződet ne vesd be, és szőlődet ne mesd meg. /RÚF/], hanem a kölcsönadást is szabályozták hétéves rendeletekkel. Mivel a hitelezők nem akartak semmilyen hitelt elengedni, az adósság leghosszabb ideje hét év volt. Ezek a versek is mutatják, hogy az Úr figyelt az anyagi kérdésekre, főként, ha izraelitákat is érintettek. Itt azt is látjuk, hogy Isten tudomásul vette az adósság realitását, bármennyire rossz is volt az általában, továbbá hangsúlyozta: amennyire csak lehet, kerülni kell. Ezzel szemben ma a világ számos részén harminc vagy negyven évre kínálnak hiteleket lakásvásárlásra. Úgy tűnik, azért is kerülnek sokba a lakások, mert lehet hitelt felvenni a megvásárlásukra. Sok szülő és diák gondolkodik azon, hogy kölcsönt vegyen fel a továbbtanulás miatt. A főszabály szerint a felsőoktatási végzettség megnöveli az ember várható bevételét élete további részére. Egyeseknek muszáj kölcsönt felvenni ahhoz, hogy tanulhassanak, de ne feledjék a következő tényezőket: Mindent kamatostól kell visszafizetni. Igyekezzenek elnyerni az összes lehetséges támogatást és ösztöndíjat, amire csak jogosultak lehetnek! A tanulás érdekében dolgozzanak és takarítsanak meg, amennyit csak tudnak! Csak azokat a tárgyakat vegyék fel, amelyekkel megszerezhetik a szükséges állást! Segítsenek a szülők! A bibliai időkben a szülők művelésre alkalmas földet adtak a gyerekeiknek, hogy megélhetésük legyen. Ma valószínűleg az oktatás az az „örökség”, aminek a segítségével a fiatalok független felnőttekké válhatnak. Egy ideális világban nem lenne kölcsönfelvétel, sem adósság. Ám mivel nem tökéletes világban élünk, előfordulhat, hogy kölcsönt kell felvennünk. Győződjünk meg róla, hogy tényleg az-e a legjobb ajánlat, a legkedvezményesebb kamattal! Majd csak a lehető legkevesebb összeget vegyük fel, és amint lehet, fizessük vissza! Elviekben kerülnünk kell az adósságot, amennyire emberileg lehetséges. Ha a mindennapokban követjük a Biblia pénzügyi elveit, sikeresen elkerülhetjük a szükségtelen adósságot és azt a rettenetes nyomást, amit az ránk és a családunkra gyakorolhat.
Mennyire voltunk tisztességesek, becsületesek és kedvesek azokkal, akinek eddig kölcsönadtunk? Hogyan állunk majd meg Isten előtt, amikor számot kell adnunk a tetteinkről? Préd 12:16. (17) Aki igazán szól, az igazat mondja el, a hamis tanú pedig a csalárdságot. /RÚF/
White idézet: A szombatév megtartása a föld és a nép javát szolgálta. A föld egy évi pihenés után a következő évben bővebben termett. A népet tehermentesítették a nehéz mezei munkától; és míg a munka különböző ágait ez idő alatt végezhették, több szabad idejük volt testi erejük megújítására. Több idejük volt az elmélkedésre és imádkozásra, az Úr tanításainak megismerésére és házanépük oktatására. A szegények számára a hetedik év az adósságok elengedésének esztendeje volt. A hébereknek minden időben meg lett parancsolva, hogy segítsék szükségbe jutott testvéreiket kamat nélküli pénz kölcsönzésével. A szegényektől uzsorát venni kifejezetten tiltott volt… Ha tartozása kifizetetlen maradt az elengedés évéig, magát a tőkét sem lehetett befektetni. A népet kifejezetten intették, nehogy testvéreiktől ez okból a szükséges segítséget visszatartsák. „Ha mégis szegénnyé lesz valaki a te atyádfiai közül… ne keményítsd meg a te szívedet, …hogy ne legyen a te szívedben valami istentelenség, mondván: Közelget a hetedik esztendő, az elengedésnek esztendeje; és elfordítsd szemedet a te szegény atyádfiától, hogy ne adj néki; mert ő ellened kiált az Úrhoz, és bűn lesz benned.” – Pátriárkák és próféták, 532./old.
Figyeljetek oda a kis összegű költségekre is. A kisebb veszteségek azok, amelyek végül sokat fognak nyomni a latba. Vigyázzatok mindarra, ami megmarad, gyűjtsétek össze a „morzsákat”, hogy semmi se menjen kárba, mivel sokan, akik nagy dolgokra vágynak, nem tanulták meg értékelni és megtakarítani a keveset. Ne tékozoljátok el a perceket, mert ezzel az órákat rövidítitek meg. A kitartó szorgalmat és a hittel végzett munkát mindig siker koronázza. Egyesek méltóságukon alulinak tartják az apró dolgokról való gondoskodást. Szerintük szűk látókörre és fukarságra utal, ha valaki az apró dolgokra is figyelmet fordít. Figyeljetek oda a kisebb összegű költekezésekre, tegyétek félre a kis nyereséget is. Semmit sem szabad eltékozolni, ami valakinek a céljait szolgálhatja. A takarékosság hiánya kétség nélkül az intézmények eladósodásához vezet. Még ha sok pénzt is kapnának, a mű különböző ágazataiban azt is eltékozolnák. A takarékosság nem jelent fösvénységet. – The Publishing Ministry, 331./old.
Krisztus ezt mondta abban az imában, amelyre tanítványait tanította: „Bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk azoknak, akik ellenünk vétkeztek.” (Mt 6:12) Ezen nem azt értette, hogy ha bocsánatot akarunk bűneinkre kapni, akkor nem szabad igényt tartanunk arra, ami jár nekünk. Ne juttassuk azonban adósunkat börtönbe! Ne sanyargassuk és ne bántalmazzuk még akkor sem, ha oktalan gazdálkodása miatt nem tud fizetni! A példázat nem azt tanítja, hogy bátorítsuk lustaságra. Isten Igéje kijelenti, hogy aki nem akar dolgozni, az ne is egyék (lásd: 2Thessz 3:10). Az Úr nem kívánja a szorgalmas munkástól, hogy pénzt adjon azoknak, akik nem akarnak dolgozni. Sokan elfecsérlik idejüket. Nem tesznek semmi erőfeszítést. Mindez szegénységhez és nélkülözéshez vezet. Ha ezektől a hibáktól nem szabadulnak meg, mindaz, amit értük teszünk, annyi mintha kincset raknánk lyukas zsákba. Van azonban elkerülhetetlen szegénység is. Az elesettek iránt szeretetet és szánalmat kell tanúsítanunk. Nyújtsuk nekik azt, amit hasonló körülmények között mi szeretnénk kapni! – Krisztus példázatai, 247./old.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése