Pál prédikálásának középpontja a megfeszített Krisztus.
(1Kor 1:23). Mi a megfeszített Krisztust hirdetjük, aki a zsidóknak ugyan megütközés, a pogányoknak pedig bolondság, /RÚF/
(Ef 5:27). Így állítja maga elé az egyházat dicsőségben, hogy ne legyen rajta folt vagy ránc vagy bármi hasonló, hanem hogy szent és feddhetetlen legyen. /RÚF/
szerint az Krisztus áldozatának a célja, „hogy majd dicsőségben maga elé állítsa az egyházat úgy, hogy ne legyen rajta szennyfolt vagy ránc vagy valami hasonló, hanem hogy legyen szent és feddhetetlen”. (ÚRK) Pál evangéliumhirdetésének a célja tehát az,
„hogy minden embert tökéletessé tegyünk Krisztus Jézusban” (Kol 1:28) /ÚRK/,
amit tanítással és figyelmeztetéssel végzett. Tanította a keresztény tanok és szokások különböző pontjait
(2Thessz 2:15). Ezért tehát, testvéreim, álljatok szilárdan, és ragaszkodjatok azokhoz a hagyományokhoz, amelyeket akár beszédünkből, akár levelünkből tanultatok. /RÚF/;
(1Tim 4:11). Rendeld el ezeket, és tanítsd! /RÚF/;
(1Tim 5:7). Ezekről a dolgokról is rendelkezzél, hogy feddhetetlenek legyenek. /RÚF/;
(Tit 1:9). aki ragaszkodik a tanítással megegyező igaz beszédhez, hogy az egészséges tanítással tudjon bátorítani, és meg tudja győzni az ellenszegülőket. /RÚF/
illetve figyelmeztetett az evangélium elutasításának következményeire és a hamis tanítók veszélyeire.
(ApCsel 20:29-31). Tudom, hogy távozásom után ragadozó farkasok jönnek közétek, akik nem kímélik a nyájat, (30) sőt közületek is támadnak majd férfiak, akik hazugságokat beszélnek, hogy magukhoz vonzzák a tanítványokat. (31) Vigyázzatok azért, és emlékezzetek arra, hogy három évig éjjel és nappal szüntelenül könnyek között intettelek mindnyájatokat. /RÚF/;
(Róm 16:17). Kérlek titeket, testvéreim, tartsátok szemmel azokat, akik szakadásokat és botránkozásokat okoznak azzal a tanítással szemben, amit tanultatok. Térjetek ki előlük! /RÚF/
Úgy válunk érett kereszténnyé, ha elfogadjuk a tanításokat és hallgatunk a Szentírás figyelmeztetéseire. Az érettség jelentős fogalom. Egy kisbaba szülei örülnek minden fontos mérföldkőnek: amikor kiejti első szavait, megtanul járni, olvasni. Melyik szülő nem ijedne meg, ha a gyereke még évek múlva sem tudna járni vagy beszélni? Normális, elvárt a növekedés és a fejlődés. Ugyanez igaz a keresztényi életre is.
A „tökéletesnek” fordított görög szó (teleiosz) jelenti még azt is, hogy „teljes”, „érett”. A keresztényi fejlődés folyamatában komolyan tudatosul bennünk Isten törvényének mélysége, hogy
„a te parancsolatodnak nincs határa” (Zsolt 119:96)
„és megítéli a gondolatokat és a szívnek indulatait” (Zsid 4:12)
Azonban óvatosnak kell lennünk, ezért használta Pál az „intve” szót.
(Kol 1:28), „Van olyan út, mely helyesnek látszik… és vége a halálra menő út”. (Péld 14:12) /ÚRK/
A lelki ítélőképesség abból fakad, ha a Lélek vezetését követve megismerjük Isten Igéjét. A hamis tanításokban általában van némi igazság, de vagy hozzátesznek ahhoz, amit a Biblia mond, vagy elvesznek belőle.
(Ézs 8:20). A törvényre és intelemre figyeljetek! Hiszen ők olyan dolgokról beszélnek, amelyeknek nincs jövője. /RÚF/
Az utóbbi gyakran sikerrel jár. Talán nem vezet nyíltan Isten kijelentésének kétségbe vonásához, de megkérdőjelezi, hogy valóban lehetséges-e vagy alkalmazható-e napjainkban, amit Isten kijelentett. Az igaz és hamis tanítások megkülönböztetése kérdésében okosnak kell lennünk, mint a kígyók és szelídnek, mint a galambok.
White idézet: Isten törvénye a jellegénél fogva változhatatlan. Alkotója akaratát és jellemét nyilatkoztatja ki. Isten a szeretet, és törvénye is a szeretet. A törvény két nagy elve az Isten iránti szeretet és az ember iránti szeretet... Isten jelleme az igazság és az igazságosság; ilyen a törvénye is...
Kezdetben Isten az embert a maga képmására teremtette. Az ember tökéletes összhangban élt a természettel és Isten törvényével. Az igazságosság elvei a szívébe voltak írva. A bűn azonban elidegenítette Alkotójától. Már nem tükrözte Isten képmását. Szíve harcban állt Isten törvényének elveivel... De „úgy szerette Isten e világot, hogy az Ő egyszülött Fiát adta”, hogy az ember megbékélhessen Istennel, és Krisztus érdemei által újra összhangba kerüljön Alkotójával. Az emberi szívnek Isten kegyelme által meg kell újulnia; felülről új életet kell kapnia. Ez a változás az újjászületés...
Az első lépés az Istennel való megbékéléshez: a bűn belátása. „A bűn ismerete a törvény által vagyon.” (Róm 3:20) Hogy a bűnös felismerje bűnösségét, a jellemét Isten mércéjével, az igazság nagyszerű zsinórmértékével kell megmérnie. A törvény tükör, amely megmutatja, milyen tökéletes az igaz jellem; elfogadása képessé teszi az embert arra, hogy a saját jellemében meglássa a hibákat. A törvény rámutat az ember bűnére... Kijelenti, hogy a törvényszegő osztályrésze a halál. A bűnöst csak Krisztus evangéliuma szabadíthatja meg a bűn szennyétől és a kárhozattól. Meg kell bánnia bűnét Isten előtt, akinek a törvényét áthágta; hinnie kell Krisztusban és engesztelő áldozatában…
Az újjászületés által a szív összhangba kerül Istennel és törvényével. E hatalmas változás nyomán a bűnös átment a halálból az életbe; a bűnös szent, a törvényszegő és lázadó pedig engedelmes és hűséges lett…
Krisztus követőinek hasonlóvá kell válniuk Őhozzá. Isten kegyelme által olyan jellemet kell kiformálniuk, amely összhangban van a törvény szent elveivel. Ez a Biblia tanítása a megszentelődésről. – Isten csodálatos kegyelme, 20./old., január 12.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése