(Mt 7:15-20). Óvakodjatok a hamis prófétáktól, akik báránybőrbe bújva jönnek hozzátok, de belül ragadozó farkasok. (16) Gyümölcseikről ismeritek meg őket. Tüskebokorról szednek-e szőlőt, vagy bogáncskóróról fügét? (17) Így minden jó fa jó gyümölcsöt terem, a rossz fa pedig rossz gyümölcsöt terem. (18) Nem hozhat a jó fa rossz gyümölcsöt, a rossz fa sem hozhat jó gyümölcsöt. (19) Amelyik fa nem terem jó gyümölcsöt, azt kivágják, és tűzre vetik. (20) Tehát gyümölcseikről ismeritek meg őket. /RÚF/
(Gal 1:6-9). Csodálkozom, hogy attól, aki Krisztus kegyelme által elhívott titeket, ilyen hamar más evangéliumhoz pártoltok, (7) pedig nincsen más evangélium. De egyesek megzavartak titeket, és el akarják ferdíteni Krisztus evangéliumát. (8) De ha még mi magunk vagy egy mennyből való angyal hirdetne is nektek evangéliumot azon kívül, amelyet mi hirdettünk, átkozott legyen! (9) Amint már korábban is megmondtuk, most ismét mondom: ha valaki nektek más evangéliumot hirdet azon kívül, amelyet elfogadtatok, átkozott legyen! /RÚF/;
(1Tim 6:3-5). Ha valaki tévtanokat hirdet, és nem tartja magát a mi Urunk Jézus Krisztus egészséges beszédéhez és a kegyességhez illő tanításhoz, (4) az felfuvalkodott, és nem tud semmit, hanem a vitatkozás és a szóharc betegségében szenved, amelyből irigység, viszálykodás, istenkáromlás, gonosz gyanúsítás származik. (5) Ezek megbomlott elméjű és az igazságot elvető emberek torzsalkodásai, akik a kegyességet a nyerészkedés eszközének tekintik. /RÚF/;
(2Pt 2:1-3). De voltak a nép körében hamis próféták is, mint ahogyan közöttetek is lesznek hamis tanítók, akik veszedelmes eretnekségeket fognak közétek becsempészni. Ezekkel megtagadják az Urat, aki őket megváltotta, így gyors pusztulást hoznak magukra. (2) Sokan fogják követni kicsapongásaikat, és miattuk káromolni fogják az igazság útját, (3) benneteket pedig szép szavakkal fognak kifosztani kapzsiságukban. Ellenük már régóta készen van az ítélet, és nem kerülik el kárhozatukat. /RÚF/
(2Kor 11:1-15) Mit ír a hamis tanítókkal kapcsolatos kihívásokról?
(2Kor 11:1-15). Bárcsak elviselnétek tőlem egy kis esztelenséget, sőt viseljetek el engem is! (2) Mert Isten féltő szeretetével féltelek titeket: mivel eljegyeztelek titeket egy férfiúnak, hogy tiszta szűzként állítsalak benneteket Krisztus elé. (3) Félek azonban, hogy amint a kígyó megcsalta Évát ravaszságával, úgy tántorodnak el a ti gondolataitok is a Krisztus iránti őszinte és tiszta hűségtől. (4) Mert ha valaki odamegy hozzátok, és más Jézust hirdet, nem akit mi hirdettünk, vagy más lelket fogadtok be, nem akit kaptatok, vagy más evangéliumot, nem amelyet elfogadtatok, azt szépen eltűritek. (5) Pedig úgy gondolom, hogy semmivel sem vagyok alábbvaló a legfőbb apostoloknál. (6) Ha az ékesszólásban iskolázatlan vagyok is, az ismeretben nem, és ezt mindig minden tekintetben nyilvánvalóvá tettük előttetek. (7) Vagy talán bűnt követtem el, amikor megaláztam önmagamat, hogy ti felmagasztaltassatok, mert ingyen hirdettem nektek Isten evangéliumát? (8) Más gyülekezeteket fosztottam ki, amikor támogatást fogadtam el tőlük a nálatok végzendő szolgálatra. (9) Amikor pedig nálatok voltam, és hiányt szenvedtem, nem terheltem meg senkit, mert hiányomat a Makedóniából jött testvérek pótolták, és minden tekintetben tartózkodtam és tartózkodni is fogok attól, hogy terhetekre legyek. (10) Krisztus bennem levő igazságára mondom, hogy ez a dicsekvésem Akhája vidékén sem fog bennem elnémulni. (11) Miért? Mert nem szeretlek titeket? Isten jól tudja azt! (12) De, amit teszek, azt ezután is tenni fogom, hogy elvegyem a lehetőséget azoktól, akik minden alkalmat megragadnak a dicsekvésre, hogy ők olyan apostolok, mint mi. (13) Mert az ilyenek álapostolok, szélhámosok, akik Krisztus apostolainak adják ki magukat. (14) Nem is csoda, mert maga a Sátán is a világosság angyalának adja ki magát. (15) Nem meglepő tehát, hogy szolgái is az igazság szolgáinak adják ki magukat; de a végük cselekedeteikhez méltó lesz. /RÚF/
Pál leleplezi a hamis tanítók tevékenységét, ugyanakkor kifejti, hogy az ő szolgálatának középpontjában Krisztus áll. A korinthusi gyülekezetet menyasszonyhoz, önmagát pedig az apához hasonlítja, aki felelős azért, hogy Krisztus elé állítsa őket. (2Kor 11:2) Tetteit a gyülekezet iránti szeretet mozgatja. (2Kor 11:11) Ezért nem akart rájuk anyagi terhet róni, bár joga lett volna élvezni a gyülekezet támogatását. (2Kor 11:7-12)
A „fő-fő apostolokat” (2Kor 11:5) /ÚRK/ viszont – valószínűleg a hamis tanítókra utalt így ironikusan – az Évát rászedő kígyóhoz hasonlította. A korinthusi hamis tanítókra is a félrevezetés és a megrontás volt jellemző, mint Sátánra az Édenben. (2Kor 11:3-4) Pált főleg az aggasztotta, hogy ezek az emberek elfordíthatják a korinthusiakat Krisztus őszinte imádatától és szövetségétől.
A betolakodók más üzenetet hirdettek, mint Pál – más Jézust és más evangéliumot prédikáltak. (2Kor 11:4) Ez azt mutatja, hogy nem mindenki Isten eszköze, aki Jézusról beszél. Jézus kijelentette:
„Nem mindenki megy be a mennyek országába, aki ezt mondja nekem: »Uram, Uram!«, hanem csak az, aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát”. (Mt 7:21), /ÚRK/
(Gal 1:6-9). Csodálkozom, hogy attól, aki Krisztus kegyelme által elhívott titeket, ilyen hamar más evangéliumhoz pártoltok, (7) pedig nincsen más evangélium. De egyesek megzavartak titeket, és el akarják ferdíteni Krisztus evangéliumát. (8) De ha még mi magunk vagy egy mennyből való angyal hirdetne is nektek evangéliumot azon kívül, amelyet mi hirdettünk, átkozott legyen! (9) Amint már korábban is megmondtuk, most ismét mondom: ha valaki nektek más evangéliumot hirdet azon kívül, amelyet elfogadtatok, átkozott legyen! /RÚF/
... verseiben Pál elmondja, hogy aki más evangéliumot hirdet, az átkot von magára. Korinthusban némelyek éppen ezt a hibát tolerálták.
Pál leleplezi a hamis apostolokat, amikor leírja, hogy „álnok munkások, akik Krisztus apostolainak adják ki magukat”. (2Kor 11:13), /ÚRK/
Krisztus apostolainak tettetik magukat, éppen úgy, ahogy „Sátán is átváltoztatja magát világosság angyalává… [és] az ő szolgái is átváltoztatják magokat az igazság szolgáivá”. (2Kor 11:14-15) Milyen tragikus helyzet! Akik magukat Krisztus szolgáinak vallják, Sátán eszközeiként munkálkodnak. Ezt a gondolatmenetet Pál ezzel a kijelentéssel zárja:
„de a végük cselekedeteikhez méltó lesz”. (2Kor 11:15), /RÚF/
Figyeljük meg, milyen határozottan reagál a gyülekezetben megjelenő tévtanításra! Mit mond ez nekünk?
White idézet: Isten népének az Íráshoz, mint védelmezőjéhez kell fordulnia a hamis tanítók befolyása és a sötétség lelkeinek megtévesztő hatalma ellen. Sátán minden elképzelhető csapdát bevet, mert meg akarja akadályozni az embereket, hogy Biblia-ismeretre tegyenek szert. Hiszen a Szentírás világos kijelentései leleplezik Sátán csalásait. Isten művének minden megújulásakor felkel a gonoszság fejedelme, és felerősíti működését; minden erejét összegyűjti a Krisztus és követői elleni végső harcra. Nemsokára az utolsó nagy szemfényvesztés tanúi lehetünk. A hamisítvány annyira hasonlít majd az igazihoz, hogy a Szentírás nélkül lehetetlen lesz megkülönböztetni őket. Minden állítást és minden csodát próbára kell tenni, az Igéhez mérve.
Csak így tehetünk különbséget, mert Sátán különféle csalásai csodáknak tűnnek.
Sátán ravasz téveszméket terjeszt, hogy elsötétítse és összezavarja az emberek elméjét, s gyökerestől kiirtsa a megváltás tanításait. Akik nem fogadják el Isten szavát úgy, ahogyan olvassák, csapdába esnek.
Gonosz angyalok járnak mindenkor a nyomunkban… Új alakot öltenek, és csodákat tesznek a szemünk láttára. A beteg előttünk fog meggyógyulni. Mindez azzal kísért, hogy ezeket a hitetéseket Istentől való csodákként fogadjuk. Felkészültünk-e az előttünk álló próbára, amikor Sátán hamis csodái még teljesebben megnyilatkoznak? Vajon hányan esnek majd csapdába és tőrbe? Ha elfordulnak Isten világos rendeléseitől és parancsolataitól, és mesékre figyelnek, gondolkodásuk átalakul, előkészül e hazug csodák befogadására. Mindig arra kell törekednünk, hogy felfegyverkezzünk a küzdelemre, amelyben nemsokára részünk lesz. Az Isten szavába vetett hit, az Ige imádságos kutatása és gyakorlati alkalmazása lesz a mi pajzsunk Sátán hatalmával szemben, és ez tesz minket győztessé Krisztus vére által. – Maranatha, 156. (május 28.)
Istenért végzett munkánkban számos akadályba ütközünk. A zsidók hamissággal és álnoksággal próbálták akadályozni az embereket abban, hogy higgyenek Krisztusban. Napjainkban a hamis tanítók próbálnak mindent megtenni annak érdekében, hogy az emberek ne ismerjék meg az igazságot. A tévelygést jobban szeretik az igazságnál, mivel az igazság ellenkezik hajlamaikkal és munkamódszereikkel. A megtérést még az igazság tiszta és meggyőző bizonyítékai ellenére is elutasítják. Nem akarják tanulmányozni az Írásokat, hogy meggyőződjenek annak igaz voltáról…
Isten népére magasztos és ünnepélyes munka vár. A hívők önfeláldozás és önmegtagadás révén húzódjanak közelebb Krisztushoz, és egyetlen céljuk legyen elvinni a világnak a kegyelem üzenetét. Egyesek egyféleképpen, mások másféleképpen fognak munkálkodni, mindenki az elhívatása és az Istentől kapott késztetés szerint. De együtt kell harcolniuk, törekedve a tökéletes egység munkálására…
Megszenteletlen elmék akadályokat fognak emelni Isten művének útjába, ahogy ezt a múltban is tették. De ne álljatok le vitatkozni velük, ne okozzatok magatoknak kellemetlen problémákat. Ha valamilyen módon akadályoznak benneteket, álljatok készen nyíltan dolgozni Istenért. A most leküzdhetetlennek tűnő akadályok a megfelelő időben majd el lesznek távolítva. Isten a legváratlanabb módon be tud avatkozni, ha látja, hogy az is az Ő nevének felmagasztalását szolgálja…
Lesznek megpróbáltatások, mert sokan járnak istentelenségben. Bizonyosodjatok meg afelől, hogy ti szelíden és alázatosan jártok előtte. Ezért lehet, hogy egyesek félreértenek, de ha szüntelenül megnyilvánul életetekben Krisztus jellemének szépsége, végül azok, akik rosszat szóltak ellenetek, meg fognak szégyenülni. – This Day With God, 221./old.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése