Jézus Krisztus kereszthalála és feltámadásának súlya

Újszövetségben Jézus kereszthalála és feltámadása nem csupán két történelmi esemény, hanem a teljes emberi történelem és a megváltás abszolút középpontja. Ez az a két elválaszthatatlan pillanat, amely mindent megváltoztatott, és amelyeknek a valódi súlyát az apostolok is csak a Szentlélek eljövetele után értették meg teljesen.

A két esemény értelmezés súlya a következő alapigazságokban rejlik:

 1. A kereszthalál súlya: A helyettesítő áldozat és a kibékülés

A kereszten nem egyszerűen egy ártatlan ember kivégzése történt, hanem egy kozmikus horderejű esemény:

• Isten igazságossága és kegyelme találkozott: A bibliai tanítás szerint a bűn zsoldja a halál. Isten igazságos, ezért a bűnt nem hagyhatja büntetés nélkül. Ugyanakkor szeretetteljes is, ezért Jézusban önmagára vállalta a büntetést.
• Helyettesítő áldozat: Jézus a „Bárány”, aki a világ bűneit hordozza. Az emberiség helyett és nevében halt meg, kifizetve a bűn adósságát.
• A kárpit kettéhasadása: Halálának pillanatában a jeruzsálemi templom szentélyének kárpitja felülről lefelé kettéhasadt. Ez azt szimbolizálta, hogy a bűn által emelt fal leomlott: a kereszthalál által a hétköznapi ember számára is közvetlen, szabad út nyílt Istenhez.

2. A feltámadás súlya: A végső győzelem és az új teremtés

Ha Jézus csak meghalt volna, a kereszténység egy lett volna a korszak tragikus messiási mozgalmai közül. A feltámadás az az esemény, amely hitelesítette Jézus minden szavát:

• Győzelem a halál és a sátán felett: A feltámadással Jézus megtörte a halál egyeduralmát. Megmutatta, hogy a gonoszság, a gyűlölet és a halál nem a végső szó, az élet diadalmaskodott.
• Jézus identitásának pecsétje: A feltámadás a végső bizonyítéka annak, hogy Jézus valóban az volt, akinek mondta magát: Isten Fia. Pál apostol ezt radikálisan fogalmazza meg: „Ha pedig Krisztus nem támadt fel, semmit sem ér a ti hitetek” (1Kor 15:17).
• Az új teremtés kezdete: Jézus feltámadott teste nem csupán egy újraélesztett hulla volt (mint Lázár), hanem egy megdicsőült, romolhatatlan test. Ő lett az „első zsenge”, ami garantálja, hogy a hívők is fel fognak támadni a halálból az idők végén.

Hogyan változott meg az apostolok látásmódja?

Mielőtt a Szentlélek megvilágosította volna őket, az apostolok számára a kereszt a teljes kudarcot és a gyászt jelentette (elmenekültek, bezárkóztak félelmükben). A feltámadás és Pünkösd után viszont megértették a „miértet”.

Rájöttek, hogy a kereszt nem vereség volt, hanem a legnagyobb győzelem, a feltámadás pedig az a robbanásszerű erő, amely elindította az egyházat, és amelyért azután az életüket is készek voltak odaadni.