Jel 14,6
"Láttam más angyalt az ég közepén repülni, akinél volt az örökkévaló evangélium, hogy a föld lakosainak hirdesse az evangéliumot, minden nemzetségnek és ágazatnak, nyelvnek és népnek, ezt mondván nagy szóval: Féljétek az Istent, és Néki adjatok dicsőséget: mert eljött az Ő ítéletének órája; és imádjátok azt, aki teremtette a mennyet és a földet, a tengert és a vizek forrásait."
Mát 24,14
"Isten országának ez az evangéliuma hirdettetik majd az egész világon, bizonyságul minden népnek, és akkor jő el a vég."
Luk 14,16-17; 2Pét 3,9
Az evangélium és az ítélet nem ellentétes fogalmak, ahogyan sokan gondolják: nem is lehet egymástól elválasztani ezeket, mintha más lenne a kegyelem és más az ítélet Istene. Nem arról van szó, hogy Isten egy ideig kegyelmes és megbocsátó, azután egyszer elfogy a türelme, és akkor lesújt az ítélettel. Az ítélet nem Isten kegyelmének végét jelenti, hanem a bűn történelmének alapos és végleges kitisztázása, vizsgálata és lezárása lesz, amely éppen Isten igazságos és irgalmas lényét teszi nyilvánvalóvá.
A fenti igék megkülönböztetett módon szólnak a végső evangéliumhirdetés tartalmáról: az "örökkévaló evangéliumnak" kell hangoznia, tehát Isten megváltó művét a maga teljességében és változhatatlanságában kell képviselni. Nyilvánvaló utalás ez ugyanakkor arra a veszélyre, amelyre Jézus nagy apokaliptikus beszédében többször is figyelmeztet: hogy "sok hamis próféta támad" és lesznek hamis evangéliumok is. A bűntől való szabadulás és győzelem nélkül, ítélet nélkül az evangélium üzenete nem vezethet igazi megtérésre embereket. Nem hirdethetjük hitelesen az evangéliumot, ha időtlen tanná tesszük, és nem hirdetünk vele együtt egy erőteljes, korunk problémáira és bűneire is rámutató megtérésre hívást, ha nem mondjuk ki azt, ami belőle gyakorlati életünkre alkalmazva következik. A végidő evangéliumhirdetésének az ítélet közelsége ad erőteljes hangsúlyt, mintegy utolsó lehetőségként kínálja fel az Isten kegyelmét minden embernek.
A világ számára létkérdés az evangélium megismerése. Az emberek éhezik Isten Igéjét. Csak kevesen hirdetik az Igét tisztán, emberi hagyományoktól mentesen. Jóllehet a Biblia az emberek kezében van, mégsem részesülnek abban az áldásban, amelyet Isten részükre az Igében elhelyezett. Az Úr arra szólítja fel szolgáit, hogy vigyék el üzenetét az emberekhez. Az örök élet beszédét meg kell ismerniük azoknak, akik bűneik miatt a pusztulás határán vannak.
Az evangélium hirdetése világszerte - ez az a munka, amelyet Isten az Ő nevét viselőkre bízott. A világ bűneinek és nyomorának az evangélium az egyetlen ellenszere. Isten kegyelmének üzenetét meg kell ismertetni az emberiséggel. Ez elsődleges feladatuk mindazoknak, akik ismerik ennek az üzenetnek a gyógyító erejét.
Milyen a világ állapota ma? Vajon a Biblia iránti hitet nem rombolta le a "magasabb rendű kritika" és korunk bölcselkedése, ahogyan Krisztus idején a hagyomány és a rabbinizmus? Most nem éppúgy a kapzsiság, a becsvágy és a szórakozás vágya tartja rabságban az emberek szívét, mint akkor? Az állítólagos keresztény világban - még Krisztus állítólagos egyházában is - milyen kevés embert irányítanak a keresztény elvek! Az üzleti, a társadalmi és a családi életben, még vallásos körökben is, milyen kevesen teszik Krisztus tanításait a mindennapi élet szabályává! Nem igaz-e az, hogy "az igazság messze áll… az egyenesség nem juthat be… és aki a gonoszt kerüli, prédává lesz" (Ésa 59,14-15)?
A bűncselekmények járványszerűen terjednek, amit minden gondolkodó, istenfélő ember rémülten vesz tudomásul. Nincs olyan emberi toll, amely le tudná írni az eluralkodó romlottságot. Minden nap újabb meglepetéssel szolgál: újabb politikai viszályok, megvesztegetések és csalások. Minden nap magával hozza az erőszakos cselekmények, törvénytelenségek, az emberi szenvedéssel szembeni közömbösség, az élet brutális, ördögi pusztításának elszomorító híreit. Minden nap az elmebetegségek, gyilkosságok, öngyilkosságok szaporodásáról tanúskodik. Ki vonná kétségbe, hogy a sátáni erők növekvő aktivitással munkálkodnak az emberek között, hogy megzavarják és megrontsák a gondolkodást, beszennyezzék és tönkretegyék a testet?
És miközben a világ tele van ezekkel a veszedelmes dolgokkal, az evangéliumot nagyon sokszor olyan közömbösen mutatják be, hogy nem sok hatást gyakorol az emberek lelkiismeretére és életére. Az emberek szíve mindenütt kiált valami után, ami hiányzik nekik. Olyan erőre vágynak, amellyel le tudják győzni a bűnt, olyan erőre, amely megszabadítja őket a gonoszság fogságából, s egészséget, életet és békességet ad. Sokan, akik egyszer már ismerték Isten szavának erejét, de egy ideig Isten nélkül éltek, most vágynak Isten jelenléte után.
A világnak ma is szüksége van arra, amire ezerkilencszáz évvel ezelőtt volt: Krisztus megismerésére. Nagy reformációs munkára van szükség, és csak Jézus Krisztus kegyelme által lehet véghezvinni a fizikai, szellemi és lelki helyreállítást.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése