Ha a bennünk lévő romlottságra tekintünk, ha ragaszkodunk bármilyen ismert bűnhöz, Isten nem fog meghallani bennünket; ám a bűnbánó, töredelmes lélek imája mindig elfogadott. Mikor megutáljuk ismert bűneinket, hihetjük, hogy Isten meghallgatja esedezéseinket. A saját érdekünk soha nem fog Isten kegyébe juttatni. Jézus érdeme tud egyedül megmenteni bennünket. Az Ő vére, ami meg fog tisztítani minket; mégis amit meg kell tennünk, hogy az elfogadás feltételeit teljesítsük.
A győzelmes imának előfeltétele a hit is.” Aki Isten elé járul, annak hinnie kell, hogy Ő létezik és megjutalmazza azokat, akik Őt keresik” Zsid.11:6.
Jézus az mondta a tanítványainak, „Amit könyörgésetekben kértek, higyjétek, hogy mindazt megnyeritek, és meg lesz nektek” Márk 11:24. Hiszünk-e ígéreteiben?
"Mindig imádkozni kell és meg nem restülni." (Luk 18,1)
"Az imáról adott krisztusi tanítást alaposan át kell gondolnunk. Az ima mennyei tudomány és Krisztus példát adott arról, hogy milyen az igazi imádkozó lelkület. Imánk ne legyen önző könyörgés, amelyben csak önmagunknak kérünk. Azért kérjünk, hogy adhassunk... Nem az a küldetésünk a világban, hogy önmagunknak kedvezzünk... Kérjük Isten áldásait, hogy továbbíthassuk őket másoknak! Csak a mennyei kincsek továbbadása képesít újabb áldások befogadására.
A példázatbeli esedezőt (Luk 11,5-8) újra meg újra elutasította a szomszédja, de ő mégsem hagyott fel szándékával. Mi sem mindig azonnal kapunk választ imáinkra, de Krisztus arra tanít bennünket, hogy folytassuk könyörgésünket. Az imának nem az a rendeltetése, hogy Istent megváltoztassa irányunkban, hanem hogy bennünket összhangba hozzon vele. Amikor kérünk tőle valamit, talán szükségesnek látja, hogy önmagunkba nézzünk és bűnbánatot tartsunk. Próbára tesz, hogy meglássuk, miért nem tud az ő Szentlelke általunk munkálkodni. Az Úr sokszor késlelteti a választ, hogy megpróbálja kérésünk őszinteségét Isten nem azt mondja, hogy kérd egyszer és megkapod. Arra szólít, hogy lankadatlanul, állhatatosan imádkozzunk. Ha kitartunk a könyörgésben, buzgóságunk erősbödik és még jobban vágyunk arra, amit igéje szerint kérünk. Krisztus így szólt Mártához Lázár sírjánál: »Ha hiszel, meglátod majd az Istennek dicsőségét« (Ján 11,40)." (Krisztus példázatai, Kérjünk, hogy adhassunk! c. fejezetből)
Amikor Istenhez fordulunk és közbenjárunk másokért, Isten a mi szívünkben is munkálkodik, hogy közelebb vonjon magához. Isten bölcsességet is ad, hogy elérjük őket országa számára (Jak. 1:5). Az ő életükben is hatalmasan munkálkodik, olyan módon, amit mi nem láthatunk és nem is érthetünk teljesen, úgy vonzza őket is magához (IJán. 5:14-17).
A jó és a gonosz közötti nagy küzdelemben óriási hatása van az imánknak! Amikor imádkozunk valakiért aki nem ismeri Krisztust, ez megnyitja az isteni áldások csatornáit, hogy szabadon áramolhassanak az életébe. Isten megtisztel bennünket, amikor úgy döntünk, hogy imádkozunk valakiért, ilyenkor még nagyobb erővel munkálkodik azért az emberért.
Jézus név szerint könyörgött Péterért. Arról biztosította, hogy imádkozni fog érte a legnagyobb kísértése idején. Milyen nagyszerű érzés, ha megértjük, hogy az Üdvözítő értünk is imádkozik! Bennünket is hív, hogy csatlakozzunk hozzá közbenjáró imádság munkájában, név szerint a trónjához emelve az embereket. Az imádságban való kitartásunkkal elismerjük, hogy abszolút, teljes mértéken Istentől függünk, amikor el akarjuk érni azokat, akiket megemlítünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése