2026. február 1., vasárnap

Kipróbált jellem

Pál Timóteussal együtt küldte ezt a levelet...
(Fil 1:1). Pál és Timóteus, Krisztus Jézus szolgái mindazoknak a szenteknek Krisztus Jézusban, akik Filippiben vannak, püspökeikkel és diakónusaikkal együtt: /RÚF/) ...és most fiatal munkatársa értékeit ecseteli. Evangélistaként utal rá (2Tim 4:5). Te azonban légy józan mindenben, a bajokat szenvedd el, végezd az evangélista munkáját, töltsd be szolgálatodat. /RÚF/), elküldte Macedóniába (1Thessz 3:2). és elküldtük Timóteust, a mi testvérünket és Krisztus evangéliumának hirdetésében Isten munkatársát, hogy megerősítsen titeket, és bátorítson hitetekben, /RÚF/;
(ApCsel 18:5). Amikor pedig Szilász és Timóteus megérkezett Makedóniából, Pál teljesen az ige hirdetésének szentelte magát, és bizonyságot tett a zsidók előtt, hogy Jézus a Krisztus. /RÚF/;

(ApCsel 19:22). Elküldött Makedóniába kettőt azok közül, akik neki szolgáltak, Timóteust és Erasztoszt, ő pedig egy ideig Ázsiában maradt. /RÚF/], illetve többször is Korinthusba.

(1Kor 4:17). Ezért küldtem el hozzátok Timóteust, aki szeretett és hű gyermekem az Úrban, aki emlékeztetni fog titeket arra: hogyan élek Krisztus Jézusban, és hogyan tanítok minden gyülekezetben. /RÚF/;

(1Kor 16:10). Ha pedig megérkezik Timóteus, legyen gondotok rá, hogy félelem nélkül tartózkodhasson nálatok, mert az Úr munkáját végzi ő is, akárcsak én. /RÚF/) Timóteus korábban már dolgozott ott vele és Szilásszal

(1Thessz 1:1). Pál, Szilvánusz és Timóteus a thesszalonikaiak gyülekezetének az Atya Istenben és az Úr Jézus Krisztusban: kegyelem nektek és békesség. /RÚF/;

2Thessz 1:1. Pál, Szilvánusz és Timóteus a thesszalonikaiak gyülekezetének Istenben, a mi Atyánkban és az Úr Jézus Krisztusban: /RÚF/, később pedig Efezusban.

(1Tim 1:2-3). Timóteusnak, igaz fiamnak a hitben: Kegyelem, irgalom, békesség Istentől, a mi Atyánktól és Krisztus Jézustól, a mi Urunktól. (3) Amikor Makedóniába mentem, kértelek, hogy maradj Efezusban, és parancsold meg némelyeknek, hogy ne hirdessenek tévtanokat, /RÚF/;

(ApCsel 19:22). Elküldött Makedóniába kettőt azok közül, akik neki szolgáltak, Timóteust és Erasztoszt, ő pedig egy ideig Ázsiában maradt /RÚF/]

Azt írta róla az apostol, hogy „annyira hozzám hasonló lelkületű”. (Fil 2:20, SZIT) Arra utal a görög szó („lélekben egyenlő”), hogy sok szempontból hasonló volt Pálhoz, például a Krisztus iránti elkötelezettség, az evangélium energikus hirdetése terén és a filippibeliekkel való törődésében is.

(Fil 2:19-23). Remélem az Úr Jézusban, hogy Timóteust hamarosan elküldhetem hozzátok, hogy én is megnyugodjam, miután megtudtam, mi van veletek. (20) Mert nincs mellettem hozzá hasonló lelkületű, aki olyan őszintén törődne ügyeitekkel; (21) mert mindenki a maga dolgával törődik, nem pedig Krisztus Jézuséval. (22) De ti is tudjátok, hogy kipróbált ember ő, és mint apjával a gyermek, úgy szolgált velem az evangéliumért. (23) Remélem tehát, hogy őt azonnal elküldhetem, mihelyt meglátom, hogyan alakulnak dolgaim. /RÚF/

(1Kor 4:17). Ezért küldtem el hozzátok Timóteust, aki szeretett és hű gyermekem az Úrban, aki emlékeztetni fog titeket arra: hogyan élek Krisztus Jézusban, és hogyan tanítok minden gyülekezetben. /RÚF/;

(2Tim 1:5). Eszembe jutott ugyanis a benned élő képmutatás nélküli hit, amely először nagyanyádban, Lóiszban és anyádban, Eunikében lakott, de meg vagyok győződve arról, hogy benned is megvan. /RÚF/
Pál említést tesz még Timóteus „kipróbált” jelleméről. (Fil 2:22) Az itt használt görög szó olyan emberre utal, aki nehézségek között minden próbát kiállt

(Róm 5:4), akinek jelleme és szolgálata őszintének bizonyult.

(2Kor 2:9). Mert levelemet azért is írtam, hogy meggyőződjem megbízhatóságotokról: vajon mindenben engedelmesek vagytok-e. /RÚF/;

(2Kor 9:13). Mert e szolgálat eredményességéért dicsőítik majd Istent, azért az engedelmességért, amellyel Krisztus evangéliumáról vallást tesztek, és azért a jószívűségetekért, amely irántunk és mindenki iránt megnyilvánul. /RÚF/

Pál tudja, hogy ez igaz Timóteusra, hiszen sokszor látta ennek bizonyítékát, amikor együtt dolgoztak az evangélium hirdetése közben.
Az élet nehézségei teszik próbára a bátorságunkat, ezek közben mutatkozik meg, hogy kik is vagyunk valójában. Ellen G. White erről így ír: „Az élet fegyelmez… Érnek olyan támadások, amelyek próbára teszik a természetünket, és úgy fejlődünk a keresztényi erényekben, ha helyes lelkülettel fogadjuk ezeket. Ha alázattal viseljük a sérelmeket és a bántásokat, ha szelíden felelünk a sértő szavakra, kedvesen reagálunk a zsarnoki megnyilvánulásokra, az bizonyítja, hogy krisztusi lelkület él a szívünkben… Ha jól viseljük a nehézségeket és bosszúságokat, amelyeket el kell szenvednünk, krisztusi jellem fejlődik bennünk, ami a keresztényeket megkülönbözteti a világiaktól”. (Testimonies for the Church. 5. köt. 344. o.)
Gondoljunk olyan dolgokra, amelyek az utóbbi időben felingereltek, bosszantottak, nehézséget jelentettek! „Szelíden, jól viseltük” ezeket? Mit tehetünk, hogy a tapasztalataink által még fegyelmezettebbé váljunk?
White idézet: Pál szerette Timótheust, mint „igaz fiát a hitben” (1Tim 1:2). A nagy apostol gyakran vizsgáztatta fiatalabb kísérőjét, amennyiben bibliai pontokra vonatkozó kérdéseket tett fel neki; és miközben helységről helységre utaztak, gondosan kioktatta, hogyan végezhet eredményes munkát.
Pál és Timótheus barátsága Timótheus megtérésével kezdődött, aztán a kapcsolatuk csak mélyült, miközben osztoztak a misszionáriusi élet reményeiben, de veszélyeiben és ellenszegüléseiben is, mígnem úgy tűnt, hogy eggyé válnak. A korkülönbség és a jellembeli különbségek eredményeképpen még életerősebb szeretettel viszonyultak egymáshoz. Pál buzgó, lelkes és határozott lelkülete nyugalomra és vigasztalásra lelt Timótheus szelíd, alázatos és visszahúzódó természetében. Munkatársa hűséges és kedves szeretete az apostol számos sötét órájában világosságot gyújtott… Amit adhat egy fiú szerető atyjának, azt nyújtotta Timótheus a megpróbált és magányos Pálnak.
Pál azért szerette Timótheust, mert Timótheus szerette Istent. A gyakorlati kegyesség és igazság megvilágosult ismerete tette őt különlegessé és befolyásossá. Családjában nem csupán a felszínes kegyesség légköre uralkodott. Érzelmei tiszták és feddhetetlenek voltak… Isten Igéje vezérelte… Elméjében megőrizte a legmagasabb szintű tanításokat. Otthoni tanítómesterei Istennel együttműködve nevelték ezt az ifjút, hogy viselhesse még zsenge fiatal korában is a nehéz terheket.
Munkája során Timótheus szüntelenül kikérte Pál tanácsát. Nem cselekedett indulatból, hanem megfontoltságról és nyugodt gondolkodásról tett bizonyságot… A Szentlélek olyasvalakire lelt őbenne, aki engedi magát csiszolni és alakítani, hogy templommá váljék az isteni Jelenlét lakozására.
Ha a Biblia tanításait alkalmazzák a mindennapi életben, mély és tartós befolyást fog gyakorolni a jellemre. Timótheus megtanulta és gyakorlatba is ültette ezeket a tanításokat. – ConFlict and Courage, 346./old.
Láthatjuk, Timótheus előnyére szolgált, hogy a kegyesség, a tiszta és Istennek tetsző élet helyes példaképét kapta. Családjában vallásos légkör uralkodott. Az otthoni nyilvánvaló lelkierő segített tisztának maradnia beszédben, és megóvta őt bármiféle romlástól.
Isten megparancsolta a hébereknek, hogy gyermekeiket az Úr minden törvényére tanítsák meg, és beszéljék el nekik, mit tett atyáikért. Ez kiváltképp a szülők kötelessége volt, amit senkire sem ruházhattak át. Mert nem idegen ajkaknak kellett Isten e nagy dolgaira tanítani a gyermekeket, hanem a szülőknek, akik őket a legjobban szerették. A mindennapi élet minden mozzanatába Isten gondolatát kellett beleszőniük. Isten hatalmas cselekedeteit, amelyekkel népét megszabadította, és az eljövendő Megváltóra vonatkozó kegyelmes ígéreteit szinte naponta tanulmányozni kellett az izraelita családokban... Így vésték az ifjúság szívébe a határtalan isteni gondviselés és az eljövendő élet igéit. Megtanították őket, hogy a természetben és az Igében egyaránt Istent keressék. A sokmillió csillag, a faóriások, a rét virágai, a büszkén égbe meredő bércek és a csobogó kis patak is a Teremtőről beszélt. Az áldozatok bemutatása, a szentély szolgálata és a próféták beszédei Isten megkülönböztetett megnyilatkozásai voltak számukra. – ConFlict and Courage, 345./old.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Jézus Krisztus tanításai

Pál "múltja"

  A megtért keresztények gyakran választóvonalnak tekintik azt, amikor elfogadták Jézust, úgy beszélnek az életükről, hogy előtte és utána. ...