„Bizonyságul hívom ellenetek ma a mennyet és a földet, hogy az életet és a halált adtam előtökbe, az áldást és az átkot: válaszd hát az életet, hogy te is, utódaid is életben maradjatok!” (5Móz 30,19)
„Se ne szánjátok oda tagjaitokat hamisság fegyvereiül a bűnnek, hanem szánjátok oda magatokat Istennek, mint akik a halálból életre keltetek, és a ti tagjaitokat igazság fegyvereiül az Istennek.” (Rm 6,13)
„Isten úgy is teremthette volna az embert, hogy képtelen áthágni törvényét, visszatarthatta volna Ádám kezét a tiltott gyümölcs érintésétől, de akkor az ember nem lett volna szabad erkölcsi lény, hanem csak akarat nélküli báb. A döntés lehetősége nélkül engedelmessége nem lett volna önkéntes, hanem kényszerű. Jelleme nem fejlődhetett volna. Ez a mód ellentétben állt Istennek azzal a tervével, amelynek alapján más világok lakóival bánik. Ez méltatlan lett volna az emberhez mint értelmes lényhez, és alátámasztotta volna Sátánnak azt a vádját, hogy Isten zsarnokként uralkodik.” (Ellen G. White: Pátriárkák és próféták, Teremtés c. fej.)
Bár az első rossz döntés miatt az ember a bűn, a gonosz befolyása alá került, és akarata is meggyengült, Isten ma is kész arra, hogy együttműködjön velünk. Kérlel és késztet bennünket, hogy közeledjünk hozzá, és álljunk ellen a sátáni kísértéseknek. Megromlott természetünk elidegenült a tiszta mennyei elvektől, de Isten szeretetére, vonzására válaszolhatunk. Ő értékeli az iránta megnyilvánuló szeretetünk, engedelmességünk legkisebb szándékát is, és megerősít bennünket a jó választásában.
„Kívánnád átadni magad Istennek, de ahhoz, hogy ezt saját erődből elérd, gyenge és tehetetlen vagy, mert a kételkedés kötelékei és bűnös életed szokásai rabságban tartanak. Ígéreteid és elhatározásaid homokra vannak építve, gondolataidat, szenvedélyeidet és érzelmeidet nem vagy képes uralni. Megszegett ígéreteid és be nem tartott fogadalmaid megingatják őszinteségedbe vetett hitedet, elcsüggedsz, és azt hiszed, hogy Isten nem fogadhat el. Ne ess kétségbe! Amit meg kell értened: az akarat tényleges ereje. Ez az emberi természetet uraló erő – a döntés, a választás hatalma. Minden az akarat helyes irányú tevékenységétől függ. A választás képességét Isten megadta az embernek, tőled függ, hogy helyesen élj vele. Bár a szívedet nem változtathatod meg, és saját erődből nem szeretheted Istent, mégis a szabad választásodtól függ, hogy Őt szolgáld. Mihelyt átadod neki az akaratodat, Ő fogja benned munkálni az akarást és a cselekvést. Ily módon egész lényedet Krisztus Lelke uralja, szereteted Isten Fiában összpontosul, és gondolataid összhangban lesznek vele.
Ha csak kívánság marad a jóság és szentség utáni vágyakozásunk, ez semmit sem ér. Sokan, bár remélik és vágyakoznak arra, hogy Isten gyermekei legyenek, mégis elvesznek. Sohasem jutnak el odáig, hogy akaratukat alárendeljék Istennek. Nem döntenek most amellett, hogy keresztények akarnak lenni.
Ha akaratodat és kívánságaidat tettekké érleled, tökéletes átalakulás mehet végbe az életedben. Ha akaratodat teljesen alárendeled a Megváltónak, akkor a minden erőt és uralmat felülmúló, magasztos hatalommal egyesülsz. Akkor felülről nyersz erőt az állhatatossághoz, és így, állandóan átadva magad Istennek, képes leszel új életet, a hit életét élni!” (Ellen G. White: Krisztushoz vezető lépések, Odaadás c. fej.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése