(Mt 17:20). Ő így válaszolt: Kishitűségetek miatt. Bizony mondom nektek: ha akkora hitetek volna, mint egy mustármag, és azt mondanátok ennek a hegynek: Menj innen oda – akkor odamenne, és semmi sem volna nektek lehetetlen. /RÚF/
Aki látott már mustármagot, tudja, mennyire apró. Igen, ha van hited, még ha csak ennyi is, nagy változások történhetnek. A hit tehát rendkívül fontos. Elég erősnek is kell lennie ahhoz, hogy valami emberfelettit cselekedjen. Ugyanakkor, akárcsak a mustármag, amely nagy fává nő
(Mt 13:31-32). Más példázatot is mondott nekik: Hasonló a mennyek országa a mustármaghoz, amelyet vesz az ember, és elvet a szántóföldjébe. (32) Ez ugyan kisebb minden magnál, de amikor felnő, nagyobb minden veteménynél, és fává lesz, úgyhogy eljönnek az égi madarak, és fészket raknak ágai között. /RÚF/,
... a hitünknek is növekednie kell, nem maradhat statikus. Igazából már az alapvető kapcsolat kialakításához is szükség van a hit egy bizonyos mértékére.
(Róm 12:3). A nekem adott kegyelem által mondom tehát közöttetek mindenkinek: ne gondoljátok magatokat többnek, mint amennyinek gondolnotok kell, hanem arra igyekezzék mindenki, hogy józanul gondolkozzék az Istentől kapott hit mértéke szerint. /RÚF/
(Ef 2:8). Hiszen kegyelemből van üdvösségetek hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka; /RÚF/
Először is muszáj megértenünk, hogy a hit nem anyagi dolog, hanem az ember válaszreakciója a Lélek ösztönzésére. Isten a jóságos kezdeményező, aki Szentlelke által magához von, ha hagyjuk.
((Jer 31:3). A messzeségben is megjelent az Úr: Örök szeretettel szerettelek, azért vontalak magamhoz hűségesen. /RÚF/
Kegyelemből, hit által üdvözülünk, ami válasz Isten kegyelmére, amit Jézus halála által nyerünk. Isten megment bennünket, mert hiszünk Őbenne, kegyelmének eredményeként. Mindez az Istennel való kapcsolatunk szívében kap helyet.
Emlékeznünk kell arra is, hogy a hit nem egy érzés. „Sokan nem gyakorolják a hitet, amelyet joguk és kötelességük lenne gyakorolni, mert arra várnak, hogy megérkezzen az a bizonyos érzés, amelyet csak a hit hozhat el. A hit azonban nem érzés… A hitet nekünk kell gyakorolnunk, de az örömteli érzés és az áldás Isten ajándéka”. (Ellen G. White: Early Writings. 72./old.)
Egyesek úgy vélik, hogy nincs hitük, mert nem érzik magukat közel Istenhez, vagy nem érzik magukat olyannak, amilyennek szerintük keresztényként lenniük kellene. A hívői élet a hitről és a bizalomról szól, nemcsak kellemes időkben, hanem a sötétben, az élet viharaiban is, vagy amikor nem igazán érted, mi történik veled. Az érzéseink nem uralkodhatnak a vallási tapasztalatainkon vagy az Istennel való kapcsolatunkon. Éppen akkor kell gyakorolni a hitünket és igyekezni Istenre támaszkodni, amikor azt gondoljuk, hogy távol vagyunk tőle (ahogy (Mk 9:24). A fiú apja azonnal felkiáltott: Hiszek! Segíts a hitetlenségemen! /RÚF/ versében az apa tette)
(2Krón 15:7). Ti azonban legyetek erősek, ne lankadjatok el, mert tetteiteknek meglesz a jutalma! /RÚF/;
(Lk 7:50). Ő pedig így szólt az asszonyhoz: A te hited megtartott téged, menj el békességgel! /RÚF/;
(Róm 3:23-26). mivel mindenki vétkezett, és nélkülözi Isten dicsőségét, (24) Isten ingyen igazít meg az ő kegyelméből a Krisztus Jézusban lett váltság által. (25) Őt rendelte Isten engesztelő áldozatul az ő vére által azoknak, akik hisznek. Ebben mutatta meg igazságát. A korábban elkövetett bűnöket ugyanis elengedte (26) türelmében, hogy e mostani időben megmutassa igazságát: mert ő igaz, és igazzá teszi azt is, aki Jézusban hisz. /RÚF/;
(Zsid 12:1-2). Ezért tehát mi is, akiket a bizonyságtevőknek ekkora fellege vesz körül, tegyünk le minden ránk nehezedő terhet és a bennünket megkörnyékező bűnt, és állhatatossággal fussuk meg az előttünk levő pályát. (2) Nézzünk fel Jézusra, a hit szerzőjére és beteljesítőjére, aki az előtte levő öröm helyett – a gyalázattal nem törődve – vállalta a keresztet, és Isten trónjának a jobbjára ült. /RÚF/
White idézet: Ma reggel fáradtnak érzem magam. Elmém fölött ködfelhők lebegnek, de elutasítom az ellenséget, amely azt sugallja, hogy ne bízzak az Úrban. Számomra most jött el az ideje annak, hogy megharcoljam a hit nemes harcát. Most van szükségem arra, hogy a szeretet által munkálkodó, kitartó hit megtisztítsa a lelkemet. Ezért még több buzgósággal keresem az Urat.
Az Úr prófétája üzenetet vitt Asának: „Az Úr van veletek, ha ti is ővele lesztek; ha őt keresitek, megtaláljátok; de ha őt elhagyjátok, ő is elhágy titeket.” (2Krón 15:2) Szívem gyarapszik a hitben. A hit nem érzelem és nem látás. „A hit pedig a reménylett dolgoknak valósága, és a nem látott dolgokról való meggyőződés.” (Zsid 11:1)
Délután három órától a Rechabite’s Hall-ban Fil 4:4-7 verseiről beszéltem: „Örüljetek az Úrban mindenkor; ismét mondom, örüljetek! A ti szelídlelkűségetek ismert legyen minden ember előtt. Az Úr közel! Semmi felől ne aggódjatok, hanem imádságotokban és könyörgéstekben minden alkalommal hálaadással tárjátok fel kívánságaitokat az Isten előtt. És az Istennek békessége, mely minden értelmet felül halad, meg fogja őrizni szíveiteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban”. Én hiszem, hogy ez az ígéret nekem szól, és ezért személyesen a magamévá teszem. Az ígéret önmagában értéktelen, ha nem hiszek teljes mértékben abban, hogy aki az ígéretet adta, képes teljesíteni is azt az Ő végtelen hatalma által.
Az Úr a hit üzenetét adta ajkamra. Leginkább azzal gyalázzuk meg Istent, hogy nem bízunk az Ő szavában. Az érzelmekben nem érdemes bízni. Az érzések által táplált és fenntartott vallás értéktelen. A Szentírás olyan alap, amelyre teljes biztonsággal támaszkodhatnak reményeink, és az Isten Igéjébe vetett bizalmunk által erősödünk meg, és kapaszkodunk a korszakok Sziklájába. Akkor majd választ talál Pál imája: „Azért mi is, amely naptól fogva ezeket hallottuk, nem szűnünk meg értetek imádkozni, és kérni, hogy betöltessetek az Isten akaratának megismerésével minden lelki bölcsességben és értelemben, hogy járjatok méltóan az Úrhoz, teljes tetszésére, minden jó cselekedettel gyümölcsöt teremvén és növekedvén az Isten megismerésében.” (Kol 1:9-10) – This Day with God, 156./old. (május 27.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése